Az SNS egy év alatt kijátszotta magát a parlamentből – miként alakult a pártok támogattsága a kormányalakítás óta?

A releváns közvélemény-kutató ügynökségek eredményeit összehasonlítva 2024 folyamán azt tapasztaljuk, hogy földrengésszerű változások nem történtek a szlovákiai politikában. 

A legrosszabbul az SNS járt, a legtöbb felmérés stabilan a parlamenten kívül méri, míg a szélsőjobboldali Republika betöltötte az Andrej Danko pártja által kialakított űrt. 

Az év első felében még úgy tűnt, kétpólusúvá válik a szlovák politika, a Smer és a PS lassan felemészti a kisebb partnereit és elszívják a szavazóik, de télre mindkét folyamat jelentősen lelassult – a pártok sokszínűsége valószínűleg nem tűnik el rövid időn belül.

Két nagy rivális

A közvélemény-kutatások alapján a következő évek a Smer, valamint a jobboldali-liberális pártok közül kiemelkedő Progresszív Szlovákia (PS) küzdelméről szólnak majd.

A Smer a parlamenti választáson a várakozásokhoz képest kimondottan jól szerepelt, bár Robert Fico pártja elmondhatta, hogy mögötte van történetének legfényesebb időszaka és az nem is jön vissza – a Smer történelmi sikere tizenhárom éve, 2012-ben jött el, mikor a párt önmagában 44,41 százalékot szerzett. De Fico népszerűségét nem ehhez az időszakhoz kell hasonlítani, ugyanis ezt egy mélypont követte: 2021-ben a Hlas kilépése után többször még tíz százalék alá is mérték a Smert. Ehhez képest sikerült megszólítani 2023 őszén a választók 22,9 százalékát.

Nyáron Fico pártjának 2023-tól tapasztalható folyamatos népszerűségnövekedése megállt. Bár tavasszal még úgy tűnt, hogy a Smer a korábbi kormányok idején tapasztalthoz hasonlóan magához vonzza két kisebb koalíciós partnere, a Hlas és az SNS szavazóit, elfogytak a belső tartalékok. 

A Smer népszerűsége 20-21 százalék körül mozog a legtöbb felmérésben – ami általában az első, de leginkább a második pozíciót jelenti a PS mögött.

A Progresszív Szlovákiának is megvoltak a különbejáratú problémái. A párt 2020-ban komoly kudarcot szenvedett el a választáson, mivel pár száz szavazattal elmaradt a koalíciókra vonatkozó hét százalékos küszöbtől. Ugynaakkor a PS-nek jót tett, hogy a veszekedő jobboldali kormányon kívül építette fel magát és ellenzékben került a parlametnbe: a párt 17,9 százalékos eredménnyel a második lett a parlamenti választáson és azóta is egyre népszerűbb.

A PS a legtöbb felmérés szerint ha kevéssel is, de népszerűbb a Smer-nél, Michal Šimečka pártjának támogatottsága alsó hangon is 21-22 százalék körül mozog. A progresszívek legnagyobb problémája is a sikerességükből fakad: nem mindegy, meddig tudnak nőni és kinek a kárára. Ugyanis ha a PS elszívja az öt százalékos határ körül billegő SaS és a Demokraták szavazóit, azzal magát hozza nehéz helyzetbe egy jövőbeni kormányalakítás terén.

Stabil százalékok

A Smer-szakadárok által alakított Hlas sokáig a választás fő esélyesének számított, de Peter Pellegrini pártjának támogatottsága egy évvel a választások előtt mélyrepülésbe kezdett, a választók egy részének nem tetszett a mérsékelt, távolságtartó hangnem – a párt választáson szerzett 14,7 százaléka a korábbi felmérések függvényében inkább számított már tisztes, eredménynek, mint felülteljesítésnek.

A Hlas a kormányalakítás után is komoly problémákkal szembesült: a párt szavazóinak egy része nem nézte jó szemmel a Ficóval kötött koalíciót, Peter Pellegrini elnökké választása után a legkarizmatikusabb személyiségüket is elveszítették. Ennek megfelelően a támogatottsági mutatók is ingadoztak: tavasszal lassan csökkenni kezdett a Hlas népszerűsége, melynek megártott Pellegrini távozása, Matúš Šutaj-Eštok új pártelnök radikálisabb személyisége és a koalíció botrányai is.

 A Hlas támogatottsága azonban télre 12-14 százalék körül stabilizálódott, paradox módon talán pont azért, mert az SNS-szel való viták egyértelművé tették, hogy a párt a koalíció „legilledelmesebb” és legmérsékeltebb tagja.

A SaS önazonossági problémákkal szembesült 2023-ban. A választást követően Richard Sulík lemondott az elnöki tisztségéről és szeptemberben azt is bejelentette, hogy távozik a parlamentből – nem kizárva az esetleges visszatérés lehetőségét.

Sulík huzamosabb ideje kereste az utódját, másfél éve még Ivan Korčok későbbi ellenzéki elnökjelöltnek ajánlotta fel a párt vezetését, végül Branislav Gröhling kapta meg a vállalkozópárt irányítását. Bár a legszebb napjaiban, a PS megalakulása előtt a SaS tíz százalékos támogatottságot meghaladó pártnak számított, jelenleg annak is örülhet, hogy a kutatások túlnyomó többsége a parlamentbe méri. A törvényhozásba 6,3 százalékos eredménnyel került be, támogatottsága jelenleg felméréstől függően 5-7 százalék között mozog.

A KDH hasonló módon küszködik önmaga elhelyezésével a pártszíntéren. A kereszténydemokraták 2023-ban többéves szünet után tértek vissza a parlamentbe és azóta is építik az imázsukat: nem működnek együtt a Fico-kormánnyal, de fenntartásaik vannak a liberális pártok iránt is, miközben a legtöbb ellenzéki tiltakozó megmozdulásba bekapcsolódnak. A stratégia eredménye a viszonylagos stabilitás: a felmérések szerint a kereszténydemokraták népszerűsége meghaladja a hat százalékot. A középutasságnak előnyei és hátrányai is vannak. A PS emelkedő népszerűsége némileg kisebb veszélyt jelent a pártra, mert Šimečkáék nem felvállaltan keresztény-konzervatívak, cserébe viszont akár a Smer és a Hlas is elszívhat szociálisan érzékenyebb szavazókat Milan Majersky pártja elől.

A bizonytalanok

Igor Matovič pártja, a parlament alakuló ülése előtt Szlvákia mozgalomra meglepetésszerűen átnevezett Egyszerű Emberek támogatottsága az egyik legnehezebben mérhető formáció. A Szlovákia mozgalom kiemelkedően jól teljesített a romák lakta régiókban az országos és az EP-választáson is, miközben ezeket a szavazókat sokkal nehezebb megtartani és intézményesen is megszólítani. Az 5-7 százalék között mozgó támogatottságú, rendszerellenes párt esetében az a kérdés, hogy mi a terve a nehéz emberként ismert pártelnöknek. 

Amennyiben Matovič az előzetes óvatoskodást mellőzve formális koalícióban indulna a következő választáson is, akkor nem lenne garantált, hogy a párt átlépi a hét százalékos, megemelt választási küszöböt. A legtöbb felmérés szerint azonban az öt százalék már nem jelentene akadályt ahhoz, hogy a Szlovákia mozgalom ismét a parlamentbe kerüljön.

A legtöbb felmérés szerint van egy párt, amelynek népszerűsége stabilan öt százalék felett alakul, de a választói viszonylag bizonytalanok – ez a szélsőjobboldali Republika. Meglehetősen nehéz megjósolni a párt pontos népszerűségét, de támogatottságuk minden közvélemény-kutatónál legalább öt százalékon, inkább 7-8 százalék környékén mozog. A Republika az idő előtti választáson azonban leszerepelt, szavazóit elszívta a Smer és az SNS és csak 4,7 százalékot ért el – az EP-választáson azonban felülteljesített és két képviselőt is Brüsszelbe küldött. Valószínű, hogy ez a párt szólítja meg a leghatásosabban a kormánytól elszivárgó, de inkább a szélsőjobboldaliakkal vagy oroszokkal szimpatizáló szavazókat.

Míg a Republika támogatottsága a felméréseken felívelőben van, Andrej Danko SNS-e a közvélemény-kutatók egyöntetű véleménye szerint nem jutna be a parlamentbe. A párt támogatottsága 3-5 százalék között ingadozik. Danko tudatában van a veszélynek és aktívan kampányol, az SNS óriásplakátjaival az utcákon is találkozni – választáson kívüli időszakban. Nem lehet kizárni, hogy lehet esélye a pártnak a parlamentbe jutásra, amennyiben a kormányválságokból jól jön ki és ismét népszerű alternatív, radikális jobboldali személyiségek tűnnek fel a listáján, de jelenlegi adatok szerint Danko nagyon rosszul járna, ha előrehozott választásra kerülne sor.

Nem sikerült elérnie az öt százalékos választási küszöböt a legtöbb felmérés szerint a Magyar Szövetségnek sem. Az ősszel tisztújításon áteső és aktívabban kommunikáló párt a legtöbb kutatásban továbbra is 3-4 százalék körül szerepel.

 Legutoljára a pártot hagyományosan felülmérő Focus felmérésében lépte át az öt százalékot – míg más, a kisebbségi mintát hagyományosan nem, vagy rosszul mérő felmérésben akár 1-2 százalék körül mérik. Az elnökválasztás és az aktívabb kommunikáció hatásai egyelőre sem pozitívan, sem negatívan nem mutatkoznak meg a Szövetség támogatottsági mutatóiban.

A parlamentbe kerülésre a legnagyobb esélye a fent felsoroltakon kívül a harcos ellenzéki Demokratáknak van, Eduard Heger volt kormányfő pártját Jaroslav Naď irányítja, meglehetősen aktívan. Ennek ellenére a Demokraták támogatottsága a felmérések zöme szerint nem éri el az öt százalékot: stabilan 3-4 százalék környékén mozog, enyhén növekszik. A Demokraták abban reménykedhetnek, hogy a kormánnyal elégedetlen, de a PS-t túlságosan illedelmesnek, a Szlovákia mozgalmat pedig vállalhatatlannak tartó szavazók végül náluk kötnek ki.