<p>Gyökeres változásokat vezet be a titkosszolgálatokról szóló törvény módosítása, melynek első változatát tegnap mutatta be a védelmi tárca a parlament katonai hírszerzés munkáját ellenőrző bizottságának. Az egyik legjelentősebb változás, hogy a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nevét Polgári Hírszerzési Hivatalra (ÚCS) változtatnák.</p>
Az SIS lassan már a múlt, a jövő az ÚCS-é
Pozsony |
Változatlan hatáskörök
A hírszerzések vezetőinek a jövőben speciális meghallgatást, úgynevezett hearinget kellene abszolválniuk az illetékes parlamenti bizottságok előtt, ha a testületek tagjai ezt igényelnék. Ugyanígy hallgatnák meg őket az esetleges leváltásuk előtt. A minisztérium szerint a törvénytervezet lényege, hogy a parlament hatékonyabban ellenőrizhesse a hírszerző szolgálatok munkáját.Az új törvény egy tető alá vonja a civil hírszerzést (jelenlegi SIS-t) és a katonai hírszerzést, amely már korábban egyesült a katonai felderítéssel és a kémelhárítással. Martin Fedor (SDKÚ), a katonai hírszerzést felügyelő különbizottság elnöke szerint viszont a javasolt módosítások csupán formálisak. „A tervezetben a két hírszerzés kompetenciája úgy szerepel, hogy gyakorlatilag mindkettő végezheti ugyanazt a munkát, ugyanúgy mint eddig. A feladatokat a civil és a katonai hírszerzés között el kellene osztani, hogy ne legyen átfedés” – mondta. Javasolni fogja, hogy a katonai hírszerzés a hadsereg vezérkari főnöksége alá tartozzon. Több szem többet látA jövőben három parlamenti bizottság is lehetőséget kap arra, hogy ellenőrizze a hírszerzés által végzett lehallgatásokat, megfigyeléseket. Jelenleg ilyen kompetenciája csak a védelmi bizottságnak van, a jövőben ezt a hatáskört egy új, az ÚCS munkáját ellenőrző testület, illetve a katonai hírszerzést felügyelő bizottság is megkapja.A lehallgatásokat évente egyszer ellenőriznék vagy akkor, ha valaki kifejezetten kéri. Az ellenőrzésért az adott testület négy képviselője lesz felelős, két koalíciós és két ellenzéki. „Én értem, miért így osztották el az ellenőrzést, viszont tudatosítani kell azt is, hogy ezáltal sokkal több képviselő kap lehetőséget arra, hogy hozzájusson ilyen érzékeny információkhoz. Nem vagyok benne biztos, hogy ez szerencsés megoldás” – vélekedik Fedor. Egyes vélemények szerint a lehallgatásokat egy független szervnek, intézménynek, s nem a parlamentnek kellene ellenőriznie. „Ideális világban ezt megszavaznám. De sajnos nem élünk ideális világban. Elég megnézni, mi zajlik a Számvevőszék elnökének megválasztása körül. Talán tíz év múlva más lesz a politikai kultúra, de jelenleg az a véleményem, hogy a parlamenti ellenőrzés, az ellenzéki képviselők bevonásával elengedhetetlen” – állítja Fedor. (dem, SITA)Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 10.29.
Bureš ügynök és a rossz kelet-európai lelkiismeret
2024. 10.16.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.