Az orosz álhírektől tart az Európai Bizottság

Az unió szerint félő, hogy a jövő májusi EP választásokba Oroszország dezinformációs kampányokkal próbál majd beavatkozni, ezért az Európai Bizottság (EB) akciótervet dolgozott ki. Az intézkedések között szerepel, hogy az álhírek és a médián keresztüli manipuláció ellen harcoló uniós intézmények költségvetését jövőre 1,9 millióról 5 millió euróra emelik. Az uniós diplomáciát irányító Európai Külügyi Szolgálat stratégiai kommunikációs és hibrid veszélyeket elhárító egységeinek létszámát is megnövelik. 
Sajtóinformációk szerint 50 szakemberrel többet alkalmazhatnak majd. A csomag részét képezi még egy gyorsfigyelmeztető-rendszer, amely segítségével a tagállamok megoszthatják egymással, ha dezinformációs kampányt észlelnek. Az unió a tagállamokkal együttműködve el szeretné érni, hogy az álhírek ellen a független tényellenőrző intézményekkel közösen lépjenek fel. Ezen túl az egyes országoknak be kell biztosítania az állampolgárok médiatudatosságának fejlesztését is. 

Politikai reklám 

Az intézkedések között szerepel még, hogy az EP-választások előtt az internetes óriáscégeken fokozottan számon kérik majd annak a megállapodásnak a tartalmát, amely az álhírek, vagyis a fake news visszaszorítását szolgálja. Így például a Facebooktól, a Google-tól, a Twittertől, a Mozillától és a reklámipar képviselőitől is azt várják el, hogy transzparensen kezeljék a politikai hirdetéseket, lépjenek fel az álfelhasználók ellen. Az uniós intézmények várhatóan 2019 januárjában publikálják az egyezmény betartását vizsgáló első jelentést. 

1,1 milliárd euró 

A felsorolt lépések ellenére kérdéses, hogy az intézkedéscsomag mennyire lesz hatékony. Andrus Ansip, az EB alelnöke is arról beszélt, hogy a dezinformáció elleni harcra elkülönített 5 millió euró eltörpül amellett az összeg mellett, amelyet Oroszország a propagandagépezetére költ. Az alelnök felidézte, hogy az álhíreket terjesztő orosz RT, a Sputnik és egyéb médiumok éves költségvetése eléri az 1,1 milliárd eurót. A szentpétervári internetes trollhadseregnek pedig akár ezer tagja is lehet. Az intézkedéscsomagot további bírálatok is érték, melyek szerint az EP-választások előtt az internetes cégek ellenőrzése hasznos lehet, de a dokumentum nem biztosítja, hogy ez a kontroll a választások után is működjön. 

#MYSMEEÚ 

A felvilágosító kampányok tekintetében Szlovákiában a külügyminisztérium jár elöl. A tárca létrehozta a stratégiai kommunikációs egységét, amely a közösségi oldalakat is használva közvetít üzeneteket a nyilvánosság felé. Az intézmény vezette be a #MYSMEEÚ és a #MySmeNATO hashtaget, vagyis a közösségi oldalakon az unió és a NATO fontosságát hangsúlyozó témák azonosítására szolgáló kategóriát. Az akciótervet az Európai Bizottság (EB) négy tagja, Věra Jourová igazságügyi, Julian King biztonsági és Mariya Gabriel digitális gazdaságért felelős biztos, illetve Andrus Ansip az EB egységes digitális piacért felelős alelnöke még december elején mutatta be. A nem kötelező érvényű dokumentumot az unió külügyi főképviselőjének, Federica Mogherininek a hivatala dolgozta ki.