A magas részvétel nem segít a magyar pártokon

Az AKO után a Focus ügynökség is Igor Matovič pártját mérte a második helyre a pártpreferenciákra kérdező felmérésben. A választást továbbra is a Smer nyerné, ezzel 33 képviselője lenne, az utóbbi időben második legerősebb pártként számon tartott szélsőséges Kotlebáékat azonban az OĽaNO átugorta: Matovič 25, a ĽSNS pedig 23 széket kapna a parlamentben. Negyedikként a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója végzett, ezzel 18 helyet szerezne. 

A volt köztársasági elnök, Andrej Kiska pártjánál több mint két százalékpontos csökkenés figyelhető meg január vége óta, így csak 16 képviselője lenne a törvényhozásban. Bejutna még a Sme rodina 15 jelöltje, és éppen csak becsúszna a parlamentbe a KDH és az SaS 10-10 képviselője.

„Matovič jól használta ki az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet. Nem társult a megnemtámadási szerződéshez, és azt is láthatjuk, hogy nemcsak a Smert kritizálja, de a jövőbeli potenciális koalíciós partnerekkel sem kerüli a konfliktust. Ezzel nemcsak a mediális figyelmet szerezte meg, hanem a választókét is. Erős szimbólumokat használ, amelyek tetszenek az embereknek. Azt is tudatosítani kell, hogy a legnagyobb csökkenés a Za ľudínál volt tapasztalható – részletezi az eredményeket Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. – Nem mondom, hogy mindenki, aki eljött Kiskától, az Matovičra szavazott, de a párt alakulásakor szavazóinak egy része épp az OĽaNO-tól jött át. És nem azért váltottak, mert haragudtak Matovičra. Egyszerűen megalakult az új párt, és abban a pillanatban annak szavaztak bizalmat. Az is megtörténhet, hogy a szavazás napján újra Kiskát fogják előnyben részesíteni.”

Eközben a magyarok
A pártpreferenciákra vonatkozó választási moratórium miatt az egyik utolsó közölhető felmérés sem kecsegtet sok jóval a szlovákiai magyar pártoknak: mind a Híd, mind a Magyar Közösségi Összefogás parlamenten kívül maradt volna, ha a választást múlt hét végén tartották volna. A felmérést jegyző közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint a két párt közötti „nem megegyezés” nem tesz jót nekik, ezért nagy a kockázata annak, hogy a magyar kisebbségnek nem lesz képviselete a parlamentben. „Szinte biztos vagyok benne, hogy ha be akarnak jutni a parlamentbe, muszáj a másik oldalról szavazókat szerezniük. A végső eredmény azonban attól is függ, mi lesz az utolsó hetek témája. Szükség van arra, hogy új választókat tudjanak a szavazóhelyiségekbe csábítani. A Híd ezt teheti akár más etnikumok megcélzásával, az MKÖ pedig vagy hidas választókat győz meg, vagy mobilizálja az otthonmaradókat” – véli Slosiarik. Hozzátette, a déli járásokban a részvétel az átlag alatt szokott maradni, és ezt csak elősegíti a magyarok fragmentáltsága.

A magyar pártoknak január vége óta nem sikerült előrelépniük. „Jelentős változás nem történt a legutóbbi felmérés óta, itt azonban meg kell jegyezni egy dolgot: úgy tűnik, mintha aktivizálódnának a választók, és ez nem tesz jót a magyar pártoknak. Látván az eredményeket feltételezhetjük, hogy növekszik a választás iránt érdeklődők száma, ebből következik, hogy a részvételi arány is magasabb lehet. Ez pedig nem a magyar pártok malmára hajtja a vizet, hiszen az utolsó választáson is láthattuk, hogy nekik problémájuk van a mobilizációval: épp azon járásokban alacsony a részvétel, amelyekben ezen pártok választói élnek” – nyilatkozta lapunknak Slosiarik. Hozzátette, ha az országos részvétel 65% körül lesz, akkor a magyar pártoknak még több embert kellene az urnákhoz csalogatniuk, hogy megugorják az 5%-ot.

Kapitány nélkül?
Az Andrej Danko vezette SNS-t először mérték bejutási küszöb alatt. „Természetesen még mindig hibahatáron belül vannak, de a párt támogatottsága egész egyszerűen csökkent, szavazóinak jelentős részét már elveszítette. És ezek a szavazók politikai térfelet is váltottak, többféle párthoz csatlakoztak” – magyarázza a szociológus. Hozzátette, a Smer ebből keveset tudott profitálni, ellenkező esetben a párt támogatottsága nőne, de nem ez történik. „Az SNS 2016-ban ugyan 8%-ot szerzett, de nem csak a nemzeti érzelmű szavazókat szólították meg. Akkor Danko új politikusként tűnt fel, ez vonzó lehetett, viszont az ő személye és a botrányai miatt veszítette a párt a legtöbb szavazót: főleg a kapitányi címével kapcsolatos botrány ártott neki, és ha a doktori munkája nem is taszított annyi szavazót, a kommunikációja Zsuzsovával tovább rontott a helyzeten” – mondja Slosiarik.

A 13. nyugdíj kevés
Slosiarik szerint a Smer esélyei nem növekedtek azzal, hogy az utolsó pillanatban növelné a családi pótlékot, és 13. havi nyugdíjat adna az arra jogosultaknak. „A párt eddigi szavazóit csak megerősíti, az ellenzéki oldalról azonban nem hoz újakat, épp fordítva: ez akár ellentétest hatást is kiválthat és még több ellenzéki szavazót mobilizálhat, hiszen felteszik a kérdést: miért most? Miért nem tették meg mindezt eddig?” – vélekedik a Focus vezetője.

Végjáték
A szociológus szerint sok múlik a végső politikai vitákon. Ez adhatja majd a végső impulzust, hogy melyik pártra voksoljanak a szavazók. „Hasonlót már tapasztalhattunk 2016-ban. Akkor az SaS, az OľaNO, a Sieť és a Híd a választáson összességében olyan eredménnyel zárt, amilyet előtte feltételeztek, csak más módon. Az utolsó pillanatban döntőkön sok múlik: van, aki taktikusan fog szavazni, hogy megmentse a gyengébb pártokat, most az SaS-t, a KDH-t, hogy nagyobb esélyt adjanak annak, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok alakíthassanak kormányt” – zárta Slosiarik.