Az Ódor-kormány megkönnyíti a vendégmunkások foglalkoztatását

A kormány enyhített a nem uniós országokból érkező szakembereknek kiadott vízumokhoz szükséges képzettségi követelményeken. Az eddig érvényes feltételek alapján megkövetelték, hogy az ilyen munkakörökben alkalmazottaknak teljes, vagyis öt éves főiskolai végzettségük legyen, ami azonban a munkáltatóknak gondot okozott. A jövő hónaptól életbe lépő szabályok szerint az olyan ágazatokban, mint a menedzsment, az informatika, a tudomány vagy az egészségügy így már elegendő lesz a három éves alapdiploma megszerzése is. Továbbra is érvényes, hogy az állam évente legfeljebb 3 ezer vízumot adhat ki a program keretében a magasan képzett munkavállalók számára. Az állam hasonló nemzeti vízumprogramot tervez egyébként az ipar számára is, amelynek a munkaügyi minisztérium évi 2 ezer vízumot javasolt.

Indokolt módosítás

„Sok országban a diplomások nagy része a felsőoktatás első szintjének az elvégzésével, az alapfokú diplomával fejezi be például az informatikára összpontosító tanulmányait, és csak azok a diákok folytatják a felsőoktatás további szintjein, akik ezen a területen akarnak tudományos, kutatói vagy oktatói tevékenységet folytatni” – indokolta a módosítást a munkaügyi minisztérium, amely szerint a fő céljuk, hogy minél több külföldi szakembert sikerüljön idevonzaniuk.

Akut munkaerőhiány

Hogy a kormány lépése indokolt, azt a munkapiaci szakemberek is alátámasztják. Az elöregedő lakosság és a külföldi befektetések beáramlása, ami új munkalehetőségeket teremt, erős nyomást gyakorol a munkaerőpiacra, és arra készteti a kormányt, hogy több külföldi munkaerőt vonzzon ide. „Ha nem változtatjuk meg a gazdasági migrációra vonatkozó szabályokat, súlyos problémákkal nézhetünk szembe. A szlovákiai munkavállalók száma a jövőben tovább csökken, így ha meg akarjuk tartani a vállalkozásokat, meg kell nyitnunk a piacot a külföldi munkavállalók előtt” – mondta Martin Malo, a Grafton Slovakia munkaerő-közvetítő ügynökség igazgatója. Szerinte Szlovákiában már most is több mint 80 ezer üres álláshelyet nem tudunk betölteni, mert a hazai munkavállalók nem érdeklődnek irántuk. A Grafton felmérése szerint a mérnöki és feldolgozóipari szegmensben is nagy kereslet mutatkozik a nem uniós országokból érkező külföldi munkavállalók, főként programozók, technikusok és mérnökök iránt. A banki és pénzügyi szolgáltatási ágazatban a felmérés szerint hiány van könyvelőkből, adótanácsadókból és könyvvizsgálókból.

Egyre több külföldi

A hazai munkavállalók hiánya miatt a vállalatok egyre több külföldit alkalmaznak. Míg 2013-ban, vagyis tíz évvel ezelőtt alig 13 ezer külföldi dolgozott legálisan Szlovákiában, a számuk mára megközelítette a 100 ezret. A vendégmunkások nagyjából 40 százaléka Ukrajnából, 10 százaléka pedig Szerbiából érkezett, manapság azonban már számukra sem vagyunk elég vonzóak. Malo szerint az ukránok a magasabb bérek reményében nyugatabbra mennek, elsősorban Németország vonzza őket. „Szlovákiának azonban még van esélye arra, hogy például a Fülöp-szigetekről vagy Nepálból hozzon be munkaerőt, vagyis olyan országokból, ahol nagy a népesség, de alacsonyak a bérek” – tette hozzá Malo.

Hosszadalmas ügyintézés

Malo szerint a külföldi munkaerő toborzását a rosszul meghatározott migrációs szabályok hátráltatják. „A legnagyobb problémát a hosszadalmas vízumeljárás és az alacsony bérek jelentik. A kormány támogatása nélkül a külföldi munkavállalók toborzása így továbbra is stagnálni fog” – tette hozzá. Malo szerint Szlovákia példát vehetne a szomszédos országokról, amelyek olyan rendszert dolgoztak ki, ami lehetővé teszi a külföldi munkavállalók beáramlását. Lengyelországban például megváltoztatták a gazdasági migráció szabályait, ennek eredményeként pedig a munkavállalási engedélyezési folyamat egy héten belül lezárul. Ehhez képest Szlovákiában a munkavállalási és a tartózkodási engedély megszerzésének a folyamata általában 4-5 hónapot vesz igénybe. (mi, TASR)