Az Ister-Garnum közgyűlése

A jelenlévők támogatták azt a javaslatot, melyben a Letkés és Szalka közötti határátkelő folyamatosan tartson nyitva, figyelembe véve a térség megnövekedett regionális szerepét. Jelenleg csak 8 órától 20 óráig tart nyitva az átkelő, és csak szlovák és magyar állampolgárok használhatják, de az Európai Unióhoz való csatlakozásunk napjától nemzetközi átkelővé válik. Kezdeményezik, hogy a személyforgalom – beleértve az autóbuszt is –, korlátozás nélkül, a teherautók pedig 3,5 tonna összsúlyig vehessék igénybe a Letkés–Szalka határátkelőt.

A közgyűlés egyhangú szavazással fogadta el a testület idei munkatervét. Ezután a régió talán legfontosabb, a térség működését leginkább meghatározó témával foglalkoztak: a közlekedéssel. A közlekedés fejlesztésén belül a folyami átkelés lehetőségei voltak napirenden. A Főmterv Rt. munkatársai, Fábry György és Beller Roland előadásukban részletesen elemezték az Ipoly-hidak építésének terveit, lehetséges hatásait. A XX. század elején az Ipolyon 47 (más források szerint 49) híd állt. Jelenleg mindössze három hidat vehetnek igénybe a folyó mentén élő emberek. A szakemberek az egykori 47 híd felét javasolják újra felépíteni, azért csak ennyit, mert egykor a századelőn ezek többnyire kocsi-hidak voltak. Akkor még gond volt ezekkel a járművekkel több falun keresztülhajtani, ezért majd minden falunál szükség volt egy hídra. Ma, a gépjárművek világában már nem gond, ha egy-két falut meg kell kerülni, néhány perces utazással a hídig. A tervezett hidakból az Ister Granum Régióban (a folyó határszakaszán) három híd épülne, Ipolydamásd és Helemba között (ehhez már a kivitelezési tervek is elkészültek), Ipolypásztó és Vámosmikola között, valamint Tésa és Ipolyvisk között (ez utóbbihoz csak az út felújítását kell elvégezni).

Az első világháborút követő békeegyezmény következtében határfolyó lett az Ipoly, ez még inkább elszigetelte egymástól a folyó két oldalán élőket: az egyébként sem túl fejlett vidék egyre jobban elszigetelődött, fejlődése elmaradt országuk egyéb területeihez képest. Az Európai Unióhoz való csatlakozással elhárulnak az eddigi akadályok, lehetővé válik a folyó által elválasztott két térség összekötése. A cél az, hogy az itt élők, az ide látogatók, az ide befektetni szándékozók helyzetén javítsanak és újra bekapcsolják őket a gazdasági és idegenforgalmi vérkeringésbe – mondták el a szakemberek. A Főmterv Rt. munkatársai kidolgozták, részben előkészítették a lehetséges hidak, és a hozzájuk vezető utak újjáépítésének terveit. Megvizsgálták a jelenlegi hidak, hídcsonkok, a hozzájuk vezető utak állapotát, megbecsülték újjáépítésük költségeit. Felméréseket készítettek arról, milyen hatása lenne a hídépítéseknek, melyik régió melyik pontján lenne érdemes felújítani az egykori átkelőt, azt is elemezték, hogy milyen optimális sorrendben épüljenek fel az új hidak. Természetesen azt is felmérték, melyik hidat lehetne a legkisebb anyagi ráfordítással felépíteni.

Ugyancsak a közlekedés-fejlesztést szolgálta a két következő, dunai kompokról szóló előterjesztés is. Az egyik egy személykomp, amely Karva és Lábatlan között üzemelne, a másik pedig egy teherkomp, ami az Ister-Granum Határ Menti Vállalkozási-Logisztikai Övezet esztergomi és párkányi oldalát kötné össze (mint ismeretes, a Mária Valéria Hídon nem lehetséges a teherforgalom).

A közgyűlés feladata volt, hogy megválassza azon szakmai bizottságok tagjait, akik ennek a tervnek a konkrét megvalósításában, kidolgozásában, ellenőrzésében játszanak szerepet.