Az európai dzsihádistákat vizsgálták

A szlovákiai hatóságok szerint 2018-ban az országban nem növekedett a terrorveszély. Az erről szóló jelentést tegnap zárt ülésen tárgyalta és fogadta el a kormány. A szlovák állampolgárokat csak külföldön veszélyeztette a terrorizmus, de tavaly az ország egyetlen polgára sem szenvedett sérülést, vagy vesztette életét terrorcselekmény következtében.

Az európai dzsihádisták
Globsec elemzőközpont nyilvánosságra hozta az európai dzsihádistákról szóló éves jelentését. Összesen 326 európai dzsihádistáról gyűjtöttek adatokat nyilvánosan elérhető forrásokból, így az Europol és a tagállami rendőrségek adatbázisaiból. Az elemzést a 2015-ös, az európai dzsihádista terrortevékenység szempontjából kiemelkedő év adataiból kiindulva készítették. 
Viktor Szűcs, a Globsec elemzője elmondta, a 2015-ös évben a V4-ek hatóságai nem vettek őrizetbe terroristákat. A szakember kiemelte, az azóta eltelt időben is csak egyetlen szlovákiai dzsihádistát azonosítottak, aki azonban Csehországban radikalizálódott és a rendőrség letartóztatta. Szűcs szerint a V4-ek országaiban folyamatosan alacsony a terrorfenyegetettség, ezeket az államokat a terroristák inkább csak tranzitországnak használják.

Menekülthullám
Szűcs elmondta, nincs okozati összefüggés a menekülthullám és a terrorizmus között, de egybeesések azonban lehetnek. „Közismert, hogy Magyarországon, mint tranzitországon keresztül haladtak át dzsihádisták“ – mondta, de hozzátette, hogy ezek csupán egyedi esetek. „Úgy gondolom, hogy párhuzamot vonni a migrációs krízis és a terrorizmus között eléggé félrevezető“ – magyarázta az elemző. A szakember szerint az egyik legnagyobb kihívás, amellyel az európai országoknak szembe kell néznie az unió nyugati országaiból származó, majd külföldön harcoló dzsihádisták hazatelepülése. „Ezen emberek számára reszocializációs és deradikalizációs programokat indítottak” – mondta, és hozzátette, ezek hatását ugyancsak vizsgálni kell, hiszen nem minden esetben sikeresek. A szakember az érintettekhez való egyedi hozzáállás fontosságát hangsúlyozta.

Az átlagos dzsihádista
A kutatásból az is kiderül, hogy a dzsihádisták radikalizációja viszonylag hosszabb folyamat, sokuknál ez több mint 5 évig tart. A kutatás szerint az átlagos európai dzsihádista 30 éves férfi, aki családján vagy környezetén keresztül radikalizálódott, lassan, évek alatt vált szélsőségessé, munkanélküli és alacsony iskolázottságú. A kutatók arra következtetnek, hogy Európában a bűnözés és a terrorizmus közötti összefüggés valójában inkább a megélhetési bűnözés, vagyis az illegális tevékenységre kényszerülő szegények által elkövetett bűncselekmények és a terrorizmus közötti függvényt jelent. 

326 vizsgált személy
A Globsec elemzéséből kiderült, hogy a 326 európai dzsihádistából 199 embert már letartóztattak, 50 halt meg a támadás közben, vagy közvetlenül utána, 39-et kiutasítottak Európából és 38 a mai napig szökésben van.
A 2015-ös támadásokkal összefüggésben elítélt emberek közül 45-öt már szabadon engedtek, másik 56 embert pedig várhatóan 4 éven belül, tehát 2023 előtt kiengednek a börtönből. A 199 letartóztatott dzsihádista közül az elemzés szerint eddig 64 embert azért vontak felelősségre, mert terrorszervezet tagja volt, 20 embert azért, mert terrorszervezethez próbált csatlakozni, 11 embert azért, mert terrortámadást tervezett, 37 embert azért, mert terrorista propagandát terjesztett, 32 embert pedig azért, mert összeesküvéssel és más terrorszervezettel kapcsolatos bűncselekményt követett el.
Az európai dzsihádisták közül 98-ról tudható, hogy 2015 előtt bűnözéssel is foglalkozott, tehát legalább két alkalommal ítélték már el őket más bűncselekményekért, mielőtt terrorizmusra adták a fejüket. Közöttük van 19 olyan személy, akit 2015 előtt már terrorizmussal összefüggő bűncselekmény miatt marasztaltak el.

Külföldi harcosok
Az elemzésben külön csoportot alkotnak a „külföldi harcosok”. Ők nyugat-európai országokból utaztak a Közel-Kelet, vagy Afrika háborús zónáiba, hogy ott a szélsőséges erőkhöz csatlakozzanak. Az Európai Bizottság adatai szerint összesen 5500 ember utazott az unióból Irakba és Szíriába harcolni, körülbelül 1400 ember közülük meg is halt az ottani összecsapásokban, 1600 ember visszatért Európába, míg 2500 sorsáról nincs adat. A legtöbb ilyen harcos Belgiumból és Franciaországból indult, volt, aki többször is járt valamelyik konfliktuszónában.
Az európai dzsihádista terrorcselekmények elkövetői a szélsőségesek alkotta sűrű hálózatra támaszkodnak. A vizsgált 326 személy közül 107-en voltak az unión kívül harcolni. Közülük 86-nak volt legalább egy ismerőse, akit szintén dzsihádistaként tartanak nyilván és összesen egy olyan európai dzsihádista volt, akinek a környezetében senki sem tudta, hogy mire készül.

Terroristafeleségek
A Globsec idei jelentése kiemelten foglalkozik a dzsihádista nők szerepével, akik összesen 43-an vannak a vizsgált 326-os mintában. Az elemzés szerint ők egyáltalán nem mind csak passzív szereplői a történeseknek, terroristafeleségek, hanem a toborzásban és a pénzgyűjtésben is fontos szerepük van. Esetleg közreműködtek a támadások tervezésében és logisztikai segítséget nyújtottak a Közel-Keletre utazó vagy onnan visszatérő harcosoknak. A 43 nő közül 22-nek további családtagjai is érintettek a terrorizmusban. Szűcs arra emlékeztetett, hogy ezek az adatok 2015-re vonatkoznak. „Nincs okunk feltételezni, hogy az ezt követő években ez másként alakult volna” – mondta Viktor Szűcs.

(GlobSec, 444.hu, TASR, czg)