Az energiaválságról beszélgettünk az Új Szó-stúdióban

Az Új Szó-stúdió legutóbbi adásában két szakértő, Beňová Sylvia, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) szabályozótanácsának a tagja és Élesztős Pál energetikai szakértő, a Szövetség energiaügyi tanácsadója volt a vendégünk. A műsorban Beňová elmondta, jelenleg rendkívül magas a földgáz és az elektromos áram világpiaci ára, Szlovákiában azonban az Árszabályozási Hivatal már jó ideje ársapkát vezetett be a háztartások és a kisvállalkozók számára. Ez a szabályozott fogyasztói ár év végéig érvényes, de a nagyfogyasztókra, vagyis az évente 30 MWh-nál több energiát felhasználó vállalatokra ez az ársapka már eddig sem vonatkozott. Ezek a vállalatok már júliustól piaci áron, vagyis a tavalyi energiaköltség többszöröséért kénytelenek áramot vagy gázt vásárolni. A szakértő rámutatott, ezáltal azoknak a kisvállalkozóknak a számlái is megugorhattak, amelyek valamely nagyobb vállalatnál bérlik a működésükhöz szükséges helyiségeket.

Beňová szerint, ha az Európai Unió vagy a szlovák kormány nem avatkozik be az energiaárak alakulásába, akkor az elektromos áram esetében ez a korábbi 62 euró/MWh helyett akár 560 euró/MWh is lehet. Példaként elmondta, hogy egy nyugdíjasok által fenntartott háztartás, ahol már most is spórolnak az energiával, éves elektromosáram-fogyasztása 1,5–2 MWh. Egy ilyen háztartásnak a villanyszámlája, az egyéb szolgáltatási díjak beszámítása után, nagyjából 380 eurós éves költséget jelentett. „Ez a jövőben akár 1400 eurós éves költségre ugorhat” – mondta Beňová azt hangsúlyozva, hogy ez a legrosszabb forgatókönyv, amely akkor válhat valóra, ha nem történik komolyabb állami beavatkozás. Hozzátette, ilyen esetben utolsó lehetőségként még közbeléphet az ÚRSO is.

Élesztős mérsékelt optimizmusának adott hangot, amikor arról beszélt, a legsötétebb forgatókönyv valószínűleg nem fog megvalósulni. Úgy látja ugyanis, már csak azért sem kerül majd sor erre, vagyis az energiaárak megfizethetetlen szintre emelkedésére, mert a nagyvállalatok nyomást gyakorolnak a politikai szereplőkre, így az Európai Unióra, hogy korlátozzák az áremelkedést. A nagy autókonszernek például azzal fenyegetnek, hogy a magas energiaárak esetén elviszik a gyáraikat a térségből.

Európai megoldás

Beňová és Élesztős is egyetértett abban, hogy az elektromos áram és a földgáz szabad piaca a jelenlegi helyzetben, amelyet nagyban meghatároz az ukrajnai háború, nem működik megfelelően. Az ebből kialakult energiaválság miatt az EU-tagállamok illetékes miniszterei pénteken találkoztak Brüsszelben, hogy a krízis megoldásairól tárgyaljanak. Két lehetőség van terítéken: a földgázra vonatkozó ársapka bevezetése, vagy az energiakereskedők rendkívüli nyereségére kivetett különadó bevezetése. Beňová szerint az ársapka gyors megoldást jelenthetne, és hozzátette, az uniós szinten elfogadott, egységes megoldás vezethet a valódi kiúthoz. Élesztős azonban arról beszélt, jelenleg az orosz gáz Szlovákia fogyasztásának egyharmadát alkotja, kétharmadát pedig a norvég, illetve a tengerentúli LNG-szállítások teszik ki. „Az oroszok azt mondták, hogy ársapka esetén nem fognak szállítani” – mondta Élesztős, és hozzátette, a kérdés az, le lehet-e mondani erről az Oroszországból érkező gázmennyiségről. Úgy látja, a jövőben csak akkor lesz elegendő gáz a piacon, ha az orosz féllel sikerül megállapodást kötni.

A B terv

Az uniós folyamatoktól függetlenül a szlovák parlament már jóváhagyta a pozsonyi kabinetnek az energiaválság kezelésére vonatkozó tervét is, ami akkor lépne életbe, ha az uniós megoldás nem, vagy csak későn érkezne. Ha erre sor kerülne, a szlovák gazdasági minisztérium, esetleg az ÚRSO jelentősen szabályozná az energiaárakat. Az áramszolgáltatók ugyanakkor ellenzik az ilyen lépéseket, hiszen szerintük ez akár csődbe is sodorhatja őket. Beňová szerint a válságkezelő csomagot jobban át lehetett volna gondolni, ráadásul a jogszabály elég széles mozgásteret biztosít a kormánynak a pontos intézkedések megfogalmazására. Beňová és Élesztős is azért bírálta a kabinetet, mert a mostani intézkedéscsomag túl későn érkezett. „Nyáron kellett volna tudnunk, hogy hogyan lépünk” – mondta Beňová. Hozzátette, az egyes fogyasztóknak, így a háztartásoknak is el kell gondolkodnia azon, miként takarékoskodhatnak a földgázzal és az elektromos árammal. „Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy ez a válság tönkretegye a kis-, közép- vagy nagyvállalatokat, ahogy azt sem, hogy egy nyugdíjas ne tudjon kenyeret venni azért, mert magas a villanyszámlája” – mondta Beňová. Élesztős pedig arról beszélt, rövid távon arra kell gyors megoldást találni, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak se emelkedjen kifizethetetlen szintre az energiaszámlája, hosszú távon pedig az energiafüggőség csökkentésére kell törekedni.