Az előttünk álló télen luxuscikk lehet a paradicsom, az uborka és a kenyér is

Az energiaárak látványos növekedése miatt a szlovákiai vállalatoknak, mezőgazdasági termelőknek is meg kell emelniük az áraikat, ha szeretnék túlélni az elkövetkező időszakot. És a túléléshez jelentősen meg kell emelniük őket. Ez másodlagos inflációt okoz, amit a szlovákiai háztartások is megéreznek. Sokukat így nem csupán energiaszegénység, hanem élelmiszer-szegénység is fenyeget.

Élelmiszerválság

Az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok szakmai szövetségei múlt csütörtökön egy riasztó sajtóközleménnyel rukkoltak elő. A Copa-Cogeca, a Primary Food Processors és a FoodDrink-Europe arra figyelmeztetett, hogy „drámaian” emelkedtek a termelési költségek a földgáz, a villamos energia, a műtrágya, az üzemanyagok, a csomagolás és a munkaerő árának az egyidejű emelkedése miatt. A szélsőséges időjárással párosulva mindez tökéletes viharhoz vezet az európai élelmiszerpiacon. „Az agrár-élelmiszeripari ágazatban egyre több vállalat küzd a puszta fennmaradásáért, egyes cégek a termelés leállítása, a személyzet elbocsátása vagy a vállalkozásuk teljes felszámolása előtt állnak” – derül ki a közleményből. Tekintettel arra, hogy a gazdaság egyik kritikus ágazatáról van szó, mindez fontos üzenet a politikai döntéshozók számára.

A szakmai szövetségek nem csupán biztonságos földgázellátást követelnek az Európai Uniótól, hanem stabil árakat is, ha azt akarjuk, hogy az ellátóhálózat teljes mértékben működőképes maradjon. Egyes termelők azonban már képtelenek tovább várni az alacsonyabb energiaárakra, és idő előtt leállítják termelésüket. Ez főként az energiaigényes zöldségtermesztésre vonatkozik, az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak a jelenlegi költségek mellett ugyanis esélyük sincs arra, hogy az üvegházi zöldségeket piacképes áron termesszék.

A villanyáram látványos drágulása miatt Hollandia egyik legnagyobb paradicsomtermesztője például máris eltűnt a piacról. Csak emlékeztetőül: Hollandia a globális paradicsomexport egyötödét adja. Az Alfred Pedersen & Son – évi 20 ezer tonnás termeléssel Dánia és Svédország legnagyobb paradicsomszállítója – a következő télre azonban bezárja az üvegházait. „Emiatt hiányra és nagyobb szezonalitásra számíthatunk, és persze áremelkedésre, amely bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a termesztési költségek növekedését” – állítja a mezőgazdasági termelők érdekképviselete, a Copa-Cogeca. Jimmy Russo, a brit székhelyű Valley Grown Salads társtulajdonosa elmondta: „Az Egyesült Királyságban jövőre várhatóan a salátatermesztők 75-80 százaléka nem fog salátát termeszteni, mert egyszerűen nem éri meg”.

A gyártási költségek aránytalan növekedése azonban nem csupán a zöldségtermesztőket sújtja. A legnagyobb csapásra elsőként az energiaigényesebb ágazatokban működő kis- és középvállalkozások számíthatnak, például a pékségek és a tejfeldolgozók. „Így nem csupán paradicsomból, uborkából és salátából lesz hiány az előttünk álló télen, az energiaválság a pékáru, a tejtermékek, a cukor és az étolaj előállítását is érinti” – állítja a Copa-Cogeca. Egyetlen kifli előállítási költségei az Egyesült Királyságban idén legalább a felével nőttek, és ez a negatív tendencia Szlovákiát is eléri.

Még nagyobb drágulás

„Ha a kormány és az Európai Unió nem tesz semmit a növekvő energiaárakkal kapcsolatban, akkor egy ideig nem lesz itt sem állattenyésztés, sem élelmiszer-termelés” – figyelmeztet Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Más élelmiszergyártók is meglehetősen drámainak látják a helyzetet. Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének (SZPCC) az igazgatótanácsi elnöke szerint „már nem babra megy a játék, az ágazat létéért folyik a küzdelem”. Előrejelzése szerint a pékek egyötöde csődbe fog menni az energiaárak, különösen a földgáz árának a hirtelen emelkedése miatt. A gyártási költségeik drámaian megugrottak. Augusztusban a liszt ára 98 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, az egyéb nyersanyagoké 28, a csomagolóanyagoké 22, az üzemanyagoké 34 százalékkal, de az igazi drágulást a földgáz és a villamos energia ára jelentette, amely közel 500 százalékkal nőtt. A tény, hogy a gyártási költségeiket nem tudják teljes mértékben beépíteni az áraikba, néhány kisebb pékséget máris bezárásra kényszerített. Néhány héten belül mások is hasonló sorsra juthatnak, hacsak a kormány nem tudja garantálni számukra a gáz- és villamosenergia-árak felső határát, ahogyan az más európai uniós országokban bevett gyakorlat.

Bajban a pékek

A pékek szakmai szervezete a múlt héten épp ezért felszólította a kormányt, hogy minél gyorsabban találjon megoldást az élelmiszeripar megmentésére. Ellenkező esetben számos élelmiszer-feldolgozó képtelen lesz folytatni a gyártását. A termelők szerint az ágazat túlélése érdekében a villamos energia megawattóránkénti árát 120 euróban, a gáz árát pedig 70 euróban kellene maximálni. A szakmai szervezet ultimátumot adott a kormánynak, hogy szeptember végéig fogadja el az ehhez szükséges törvényt, és hozzon létre egy működőképes kártérítési rendszert. Ha ezt nem teljesítik, a szakmai szervezet további lépéseket tervez, szerintük ugyanis a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan.

A pékek már hónapok óta figyelmeztetnek erre a problémára, Samuel Vlčan földművelésügyi miniszter és Eduard Heger kormányfő az ígéreteik ellenére azonban eddig nem rukkoltak elő hatékony javaslattal. Az ágazatnak nyújtott közvetlen támogatás a koronavírus-járvány kirobbanása óta gyakorlatilag nulla. Lapšanský emlékeztetett a földművelésügyi miniszter kijelentésére, amely szerint a termelőknek a megnövekedett költségeiket be kell építeniük a termékeik árába. És ezt is teszik. Éves szinten a pékáru a negyedével drágult. És ez még messze nem minden. Az áremelés folyamata általában két hónapig tart, mivel a magasabb árakat előre közölni kell a vevőkkel. A brutális augusztusi áremelés tehát csak október végén vagy november elején jut el a boltokba. „Rövid időn belül ezért Szlovákia történelmének eddigi legjelentősebb drágulásával szembesülhetünk” – teszi hozzá Lapšanský. Szerinte a péksütemények ára két hónapon belül a harmadával emelkedhet, az idei év egészét tekintve az áremelkedés így meghaladja az 50 százalékot is. A legszegényebb szlovákiai családok számára ez szó szerint tragédia lesz. A péksütemények a negyedik legnagyobb tételnek számítanak a háztartások fogyasztói kosarában, így az energiaszegénység mellett az élelmiszer-szegénység is fenyegeti őket. A kenyér árának a közelmúltbeli emelkedése máris csökkentette a kenyér iránti keresletet.

Sürget az idő

Az élelmiszergyártók nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában figyelmeztetnek a teljes élelmiszer-előállítási rendszert fenyegető kockázatokra. A meglévő ellátási rendszerek megszakadása jövőre is ellátási hiányhoz és még magasabb árakhoz vezethet. Mi lehet a megoldás? Lars Klingbeil, Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) a társelnöke szerint „a számlát végül úgyis ki kell majd fizetnünk”. A kérdés csak az, hogy „ezt most az elején tesszük-e meg, árintervenciókkal és árleszorítással, vagy a végén, fizetésképtelenséggel és munkanélküliséggel”. A német kormánnyal ellentétben a szlovák kormány még mindig nem tudatosította a fenyegető gazdasági és szociális problémák valós mértékét.

RONALD IŽIP

A szerző a Trend gazdasági hetilap főszerkesztője