„Az ellenzék 1,2 millió szavazatot is kaphat”

A magyarlakta régiókban még az országos átlagtól is jócskán elmaradt a részvételi arány (Somogyi Tibor felvétele)
Pozsony |

A népszavazáson javarészt az ellenzéki pártok választói vehettek részt, de közel sem az összes, a kormánnyal kritikus szavazó járult az urnákhoz. A magyarok pedig legnagyobbrészt távol maradtak a szavazóhelyiségektől.

Ahogy arról beszámoltunk, a szombati népszavazás érvénytelen lett, mivel csak a választásra jogosultak 27,25 százaléka járult az urnákhoz. A voksolás akkor lett volna eredményes, ha az összes választó több mint fele részt vett volna a referendumon. A szavazólapon lévő kérdés arról szólt, bevezessék-e az előre hozott parlamenti választás lehetőségét.

A részvételi arány

A 27,25 százalékos részvételi arány 1 193 198 szavazót jelent. Ebből 97,51 százalék, azaz 1 163 586 személy szavazott igennel, 18 398-an pedig nemmel (1,54 százalék). A leadott szavazólapok 0,86 százaléka (10 265 darab) érvénytelen volt. Martin Slosiarik szociológus, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője a voksolás eredményével kapcsolatban rámutatott, az országban eddig kilenc népszavazást tartottak és a mostani referendumhoz kötődik a negyedik legnagyobb részvételi arány. Ezzel együtt is egyetlen, az uniós csatlakozásról szóló ilyen voksolás volt eredményes, a másik kettő, viszonylag magas részvételi arányt mutató népszavazást pedig valamilyen más választással egyszerre tartották. Ez az utóbbiakon való részvételt nagyban segíthette. A mostani népszavazás idején, amely az előre hozott parlamenti választás lehetőségének bevezetéséről szólt, pedig már világos volt, hogy idő előtt fogunk új parlamenti képviselőket választani. Slosiarik szerint ez a tény csökkentette a szavazók mobilizációját. „Maga a referendum témája azonban főleg az ellenzéki Smer, Republika, Hlas és SNS szavazóit mozgósíthatta. Ők alkották a voksoláson részt vevő szavazók többségét” – mondta a szakértő, de hozzátette, az ellenzéki pártok választóinak egy jelentős része figyelmen kívül hagyta a népszavazást, hiszen nem látták annak értelmét.

Az ellenzéki szavazók

Slosiarik kiemeli, az 1 163 586 szavazó ugyan az előre hozott parlamenti választás lehetőségének bevezetésére voksolt, de nem állítható, hogy ők mindannyian az ellenzéki Smer, Republika és Hlas, esetleg az SNS választói lennének. „Az ő arányukat a szavazás résztvevői között legfeljebb hetven százalékára becsülöm” – mondta az említett pártok választóiról a szociológus. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, ebből az adatból nem lehet megbecsülni az említett ellenzéki pártok valódi támogatottságát, hiszen több ilyen szereplő a referendum előtt nem mobilizálta a szavazóit. A Focus kutatására és a Denník N megbízásából az IPSOS által végzett felmérésre hivatkozva arról beszélt, ugyan a Smer és a Republika a szimpatizánsainak a 70–75 százalékát tudta a népszavazáson való részvételre rábírni, de például a Hlas esetében ez csak 50 százalék körül van. „Ezért inkább azt gondolom, ha ezek a pártok a választásig megtartanák azt a támogatottságukat, amelyet most mutatnak a felmérések, illetve a részvételi arány hatvan százalék körül lenne, akkor kb. 1,1–1,2 millió szavazatot tudnának szerezni” – véli Slosiarik.

A magyar szavazók

A magyarok által lakott régiókban még az országos 27,25 százaléktól is jóval elmaradt a népszavazáson való részvétel. A magyarlakta városok közül Somorján 15,39%, Szencen 20,59%, Galántán 21,59%, Dunaszerdahelyen 11,05%, Vágsellyén 21,92%, Komáromban 16,42%, Érsekújvárban 21,14%, Léván 23,95%, Losoncon 22,29%, Füleken 12,01%, Rimaszombatban 21,55%, Rozsnyón 17,29%, Királyhelmecen 10,3% és Nagykaposon 13,94% volt a részvétel. A Focus ügynökség vezetője szerint ebből jól látható, hogy a magyar választók egyfajta etnikai szavazási viselkedést mutatnak, ami ebben az esetben a voksolástól való távolmaradást jelenti. Slosiarik felidézi, hogy a Szövetségnek is volt olyan politikusa, aki azzal érvelt a népszavazáson való részvétel mellett, hogy a referendum inkább a jelenlegi kormány ellen és nem Robert Fico, a Smer elnöke mellett szól, de ez a mobilizációs törekvés lényegében nem hozott látható eredményt. Ráadásul a magyar választók a referendumban nem láttak semmi olyasmit, ami kifejezetten a szlovákiai magyarok érdekvédelmével függött volna össze, a kérdésben nem azonosítottak valamiféle etnikai perspektívát. Így ez is hozzájárult a voksolás iránti érdektelenségükhöz.

A Bél Mátyás Intézet is vizsgálta, hogy a nemzetiségi közösségekhez tartozó szavazók milyen mértékben vettek részt a szombati referendumon. Ebből kiderül, hogy a magyarok hozzávetőlegesen alig 15 százaléka járult az urnákhoz. „363 olyan község között, ahol a magyarok legalább a lakosság felét alkotják, egyetlen olyan sem volt, amelyben a népszavazáson való részvétel elérte volna az érvényességhez szükséges ötven százalékot” – olvasható az intézet közleményében.

Más nemzetiségek

A Bél Mátyás Intézet vizsgálata szerint a roma nemzetiségű szavazók maradtak leginkább távol a referendum során. A jelentős mértékben romák által lakott községekben az átlagos részvételi arány mindössze 13 százalék volt. Országosan a legalacsonyabb szavazási hajlandóságot mutató körzetet, Kassa Luník IX. lakótelepét is romák lakják. Itt összesen heten járultak az urnákhoz, ami 0,14 százalékos részvételt jelent.

Ezzel ellentétben a ruszin nemzetiségű szavazók az országos átlagot jócskán meghaladó mértékben járultak az urnákhoz. A ruszin közösségek által lakott településeken átlagosan 44 százalékos volt a részvétel. A húsz legnagyobb szavazási hajlandóságot mutató település között 13 olyan van, amelyben jelentős ruszin közösség él. A ruszin településeken a részvételi arány magasabb volt az adott járás olyan településeihez képest is, amelyekben nem él jelentős ilyen kisebbség. Az intézet szerint ez igazolja, hogy a szavazási hajlandóságot az etnikai hovatartozás is befolyásolja, nem csak a regionális különbségek.

Az intézet vizsgálta a hivatalosan el nem ismert, de jól körülhatárolható gorálok választási viselkedését is. Ebből kiderült, hogy a körükben az országos részvételi arányhoz nagyon közeli, 27,8 százalékos választási hajlandóság volt tapasztalható.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!