Eredménytelen népszavazás: a magyarok nagyrészt otthon maradtak

A 27,25 százalékos részvétel 1 193 198 szavazót jelent. Ebből 97,51 százalék szavazott igennel, 1,54 százalék pedig  nemmel. A leadott szavazólapok maradéka érvénytelen volt. Az előre hozott parlamenti választás lehetőségének bevezetéséről szóló népszavazás így sikertelen, hiszen az eredményesség feltétele nagyon szigorú. Ahhoz ugyanis, hogy a referendum érvényes legyen, a választásra jogosult polgárok 50 százaléka plusz egy fő kell hogy részt vegyen rajta. Ez hozzávetőlegesen 2,2 millió választót jelent. A népszavazáson a választók egy szavazólapot kaptak, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?” A magyarlakta régiókban a szavazók otthonmaradással voksoltak, a déli országrész ugyanis még az országos részvételi aránytól is jelentősen elmarad. A Dunaszerdahelyi járásban például csak a szavazók 13,38 százaléka járult az urnákhoz, ami  járások tekintetében országosan is a legalacsonyabb eredmény.

A Smer a saját, az OĽaNO pedig a kormány támogatottságát látja bele az eredménybe

Zuzana Čaputová államfő szerint, bár a népszavazás eredménytelen lett, a voksolás mégis azt mutatja, a parlamentnek haladéktalanul foglalkoznia kell az alkotmány módosításával annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon az előre hozott parlamenti választás kiírására. Ezzel egyébként az ellenzéki Hlas is egyetért. A népszavazási kezdeményezést elindító Smer vezetője, Robert Fico az eredménytelenség ellenére sikernek tartja a referendumot. Szerinte a közel 1,2 millió szavazat azt mutatja, ha a következő parlamenti választáson ennyien az ellenzéki pártokra szavaznak, akkor biztosan kormányváltás lesz. Igor Matovič, a kormányzó OĽaNO vezetője pedig úgy nyilatkozott, az eredmény azt mutatja, egyrészt Fico és a Hlas vezetője, Peter Pellegrini jelentős mennyiségű embert tud manipulálni. „Másrészt ez egyáltalán nem olyan súlyos, mint amilyennek évek óta láttatni szeretnék” – tette hozzá arra utalva, hogy több mint 3 millió választó vagy nem szavazott, vagy nemmel voksolt.

A referendum

A szombati referendum érvénytelen lett, azonban egy sikeres népszavazás sem jelentette volna automatikusan az előre hozott választás kiírását, a referendum csak a lehetőségét teremtette volna meg ennek. Ezen lehetőség szerint egy újabb referendummal vagy a parlament döntésével lehetett volna a jövőben előre hozott választásokat előmozdítani.

Megyei bontás

A népszavazáson való részvétel az északi és az északkeleti régiókban volt a legmagasabb. Országos viszonylatban a legnagyobb arányban Trencsén megyében járultak a polgárok az urnákhoz. Ez a régió hagyományosan a referendumot kezdeményező Smer fellegvárának számít. Ugyancsak jelentős arányban vettek részt a voksoláson Zsolna megye polgárai, ott a részvétel elérte a 33 százalékot. Semelyik másik megyében nem volt 30 százaléknál magasabb részvétel. A jelentős magyar lakossággal rendelkező Nagyszombat megyében a választók 24,4, Nyitra megyében 27,17, Besztercebánya megyében 29,06 és Kassa megyében 22,21 százaléka járult az urnákhoz. Pozsony megyében volt a legalacsonyabb, (21,31 %) a részvétel.

A járások

A járási bontás már az előbbinél is jobban mutatja, hogy a magyar választók úgy döntöttek, inkább távol maradnak a népszavazástól. A Dunaszerdahelyi járásban volt a legalacsonyabb a részvétel, mindössze a polgárok 13,38 százaléka járult az urnákhoz. A második legalacsonyabb részvétellel (15,61 %) a Komáromi járás rendelkezik. 15 és 20 százalék közti eredménnyel ezt követi a Pozsony és a Kassa városrészeit jelentő járások többsége. Szintén ebben a sávban van további két magyarlakta járás, a Vágsellyei és a Rozsnyói is, valamint a Késmárki járás. A járások tekintetében a legmagasabb részvétel a Kiszucaújhelyi járásban volt, ahol a választók 42,99 százaléka ment el szavazni. A sorban a Nagytapolcsányi, a Trencsénteplici, a Puhói és a Vágbesztercei járás következik, ahol a részvétel 40 és 41 százalék között volt.

A települések

A népszavazás az egyes településeket tekintve is érdekes eredményeket hozott. Messze a legalacsonyabb részvételi arányt Kassa hírhedt Luník IX-es lakótelepe mutatta, ahol a választók mindössze 0,14 százaléka járult az urnákhoz, ami összesen hét személyt jelent. Szintén rendkívül alacsony, mindössze 3,25 százalék volt a részvétel a rimaszombati járásbéli Gortvakisfalud (Gortva) községben. Az 528 lakosú falut túlnyomó többségben magyarok lakják.

A legnagyobb részvételi arányt néhány nagyjából 100 lakosú vagy még ennél is kisebb északkelet-szlovákiai település produkálta. A felsővízközi járási Meredély (Príkra) községben mindössze 10 választópolgár él, és nyolcan elmentek szavazni, így ott 80 százalékos a részvételi arány. Ezzel együtt azonban az is igaz, hogy az északkeleti régióban viszonylag magas volt a referendumon való részvétel.

A magyarlakta városok közül Somorján 15,39%, Szencen 20,59%, Galántán 21,59%, Dunaszerdahelyen 11,05%, Vágsellyén 21,92%, Komáromban 16,42%, Érsekújvárban 21,14%, Léván 23,95%, Losoncon 22,29%, Füleken 12,01%, Rimaszombatban 21,55%, Rozsnyón 17,29%, Királyhelmecen 10,3% és Nagykaposon 13,94% volt a részvétel.

A voksolás háttere

A referendum lebonyolítása az adófizetőknek 9-10 millió eurójába kerülhetett. Ezzel együtt az is igaz, miután a parlament decemberben megvonta a bizalmat Eduard Heger (OĽaNO) kormányától, mostanra szinte minden politikai erő arra törekszik, hogy előre hozott választást lehessen tartani. Jelenleg csak az kérdéses, hogy erre szeptember végén vagy júniusban kerülne-e sor, illetve hogy milyen jogtechnikai megoldást alkalmazzanak. A parlament által előmozdított előre hozott választással kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ezt a folyamatot a nagyobb parlamenti pártok elvben akár meg is akaszthatják.

A Smer referenduma

Az ellenzéki Smer elnöke, Robert Fico vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján arról beszélt, a szombati népszavazás pártja erejét mutatta meg. Arra emlékeztetett, a Smer gyűjtötte össze a népszavazás kiírásához szükséges több százezer aláírást, majd elmondta, csak az ő pártja kampányolt igazán a referendumon való részvétel mellett. „A Smer a népszavazás eredményéért is vállalja a teljes felelősséget” – tette hozzá. Szerinte a megjelent közel 1,2 millió szavazó legnagyobb része a Smer támogatója lehet. „Ha a következő parlamenti választáson is 1,2-1,3 millió választó nem Matovičékra szavaz, akkor garantált, hogy változás lesz” – jelentette ki. Rámutatott, a regionális adatokból az is látszik, hogy egyes régiókban a Smer komoly bástyákkal rendelkezik. Fico szerint a sajtó és a kormány a referendummal kapcsolatban ellenkampányt folytatott. Külön bírálta Zuzana Čaputová államfőt, Eduard Heger (OĽaNO) ügyvezető miniszterelnököt és Boris Kollárt (Sme rodina), a parlament házelnökét, hogy nem vett részt a népszavazáson.

Előre hozott választás

Čaputová a népszavazás kapcsán a közösségi oldalán kijelentette, ugyan a referendum nem lett érvényes, de az aktuális belpolitikai helyzetre való tekintettel elkerülhetetlen, hogy a parlamenti képviselők mihamarabb elfogadják azt az alkotmánymódosítást, amely lehetővé teszi az előre hozott parlamenti választás kiírását. A népszavazás eredményét az államfő ugyanakkor tiszteletben tartja. „Azon választókét, akik részt vettek a referendumon, és azokét is, akik a távolmaradásukkal fejezték ki az álláspontjukat” – írja az államfő.

Az ügyvezető miniszterelnök a népszavazással kapcsolatban a TA3 politikai vitaműsorában annyit mondott, a referendum csak azt igazolta, amit eddig is tudtunk. „A Smer, a Hlas és más pártok szavazói vettek részt a népszavazáson. Fontos azonban rámutatni a másik oldalra: A demokratikus pártoknak be kell bizonyítaniuk, hogy együtt tudnak működni és olyasmit tudnak kínálni a választóknak, ami megszólítja őket” – mondta Heger. Érdemben azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Mikuláš Dzurinda korábbi miniszterelnök által indított politikai kezdeményezésben látja-e a jövőjét.

Boris Kollár parlamenti házelnök szerint az eredménytelen népszavazást követően a politikusoknak fel kell tenniük maguknak a kérdést: miért volt arra egyáltalán szükség. „Hogy nem mi, politikusok vagyunk-e egyáltalán az okai annak, hogy létrejött ez a helyzet. A népszavazás nem történt volna meg, ha a koalíció normálisan viselkedik” – jelentette ki Kollár a Markíza Televízió műsorában vasárnap.

A Szövetség

A választók kinyilvánították, hogy elutasítják a népszavazással való visszaélést és politikai kampánycélokra való felhasználását – reagált a Szövetség a népszavazás eredményére. A párt szerint hasonlóan viszonyultak a referendumhoz a magyar választók is, hiszen a déli járásokban messze a legalacsonyabb volt a részvétel. Megismételték álláspontjukat, miszerint az előre hozott választás kihirdetését csakis a parlamenti képviselők tudják megoldani, ezért a párt a szükséges alkotmánymódosítás mihamarabbi elfogadására szólítja fel őket. „Az ideiglenesen megbízott kormány képviselői nem élhetnek vissza a referendum eredményével. Ez a kormány elvesztette a hitelét, a parlamenti többségét, s ezen a sikertelen referendum sem változtat” – áll a Szövetség közleményében.