Az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva a puszta névrokonság alapján ma is koboz el földeket

Ahogy arról beszámoltunk, az állam a magyarok és a németek kollektív bűnösségét kimondó Beneš- dekrétumokra hivatkozva akar ma a tulajdonába venni olyan ingatlanokat, amelyek az épülő pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatt találhatóak. A közvetlenül a második világháború után kiadott, a kollektív bűnösség elvét kimondó dokumentumok mai alkalmazása során egy sor furcsaságra derült fény. Így egy bizonyos Gutléber Antal ma élő leszármazottait, egy azonos nevű férfi nevére kiadott egykori konfiskációs határozatra hivatkozva akarják megfosztani az örökségüktől.

Leállított örökösödés
Gutléber leszármazottai az elmúlt években, miután megtudták, hogy felmenőjük mezőgazdasági területeket hagyott rájuk, elindították az örökösödési eljárást. Ekkor azonban az ismeretlen tulajdonosú földterületek állami kezelője, a Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) egy 1946 decemberében kiadott konfiskációs határozatra hivatkozva az utolsó pillanatban megtagadta, hogy az érintettek tulajdonába adja az értékes ingatlanokat. A földalap szerint a határozatot egykor a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló döntése alapján adták ki. Ez a magyarok és németek kollektív bűnösségéről szóló egyik korabeli jogszabály. A kérdéses konkrét elkobzási határozatban Gutléber testvéreit, Jánost és Flóriánt is említik, illetve a személyazonossága meghatározása végett azt is feltüntették, hogy német nemzetiségű és Csölle községben született.

Nem az a Gutléber
A szóban forgó ingatlanok Gutléber Antal nevű egykori tulajdonosának azonban nem voltak ilyen nevű testvérei. Egy 1942-es vagyonátadási szerződés tanúsága szerint ugyanis a pozsonypüspöki Gutléber Antalnak a testvéreit Józsefnek, Ferencnek, Máriának és Annának hívták. Az ingatlanokat örökül hagyó pozsonypüspöki férfi halotti bizonyítványában pedig azt írják, hogy Dénesden (ma Dénesdtorcsmisérd településrésze) született, nem pedig Csöllén, ahogy az a konfiskációs határozatban szerepel. A pozsonypüspöki Gutléber Antal ráadásul nem német, hanem magyar nemzetiségű volt. Mindezt alátámasztja még, hogy testvére, József 1907-ben már Pozsonypüspökin született, mert a család már ekkor ide költözött. Az így beazonosítható pozsonypüspöki földtulajdonos, Gutléber Antal nevére szóló konfiskációs határozat pedig eddig még nem került elő.
Ráadásul az 1940-es években Pozsonypüspökin legalább két, Gutléber Antal nevű földtulajdonos élt. Információink szerint a földalap a csöllei, harmadik Gutléber Antal nevére kiállított konfiskációs határozatra hivatkozva a mindkét egykori pozsonypüspöki lakos tulajdonáról szóló örökösödési eljárást leállította. Mindezt pusztán az egykor élt személyek névazonossága alapján.

Tévedés van, pénz nincs
A fent leírt ügyhöz nagyon hasonló Wenhardt Károlynak, illetve az örököseinek az esete. A földalap ugyancsak megtagadta, hogy a ma élő örökösök tulajdonába adja a főváros melletti Vereknye község területén, az épülő autópálya alatt lévő ingatlanokat. Mindezt egy olyan konfiskációs határozatra hivatkozva, melyet egy ugyanilyen nevű, dunahidasi illetőségű személy vagyonára állítottak ki 1946 augusztusában. Az elkobzásról szóló határozat ezen túl azonban semmilyen más adatot nem tartalmaz, ami alapján az egykor élt illetőt be lehetne azonosítani.
A mostani hagyatéki eljárás tárgyát képező földterületeket azonban Wenhardt Károly csak 1958-ban és 1961-ben örökölte, a konfiskációs határozat kiállításának idején még nem is voltak a tulajdonában. Sőt, a vereknyei földeket örökül hagyó Wenhardt 1930-ban született, így a vagyonelkobzás idején még nem is volt nagykorú, illetve nem dunahidasi, hanem pozsonypüspöki illetőségű volt. Az örökösök a mostani eljárás ellen beadott fellebbezésükben azt is említik, a családjukban évtizedeken keresztül senkinek sem volt tudomása arról, hogy valaha is konfiskálták volna Wenhardt Károly vagyonát. Információink szerint ebben az esetben a földalap lényegében elismerte a tévedést, mivel az örökösök nevére írták az ingatlanokat. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS), amelynek a pozsonyi körgyűrű alatti telkek ellenértékét kellene kifizetnie azok tulajdonosainak, mindezek ellenére nem utalta át az örökösöknek az ingatlanok árát. Az állami cég csak ebben az esetben hozzávetőlegesen 160-170 ezer eurós összeget tart vissza.

Elvben van bizottság
Miután lapunk felhívta a figyelmet arra, hogy az épülő autópálya-szakasz alatt az állam a Beneš-dekrétumokat újra alkalmazva tagadja meg az egykori földtulajdonosok leszármazottaitól az ingatlanok árának kifizetését, a kérdéses földterületek tulajdonviszonyainak tisztázására egy tárcaközi munkacsoport alakult. A mezőgazdasági és a közlekedési tárcánál is érdeklődtünk, hogy hol tart most a bizottság munkája, de a szóvivők a földalaphoz irányítottak minket. Az utóbbi intézmény szóvivője, Martin Kormoš szűkszavúan csupán annyit közölt, a földalap ezekben az ügyekben az állam tulajdonjogának védelme érdekében jár el.