Az alkotmányjogászok szerint jogos lehetett Huliak elutasítása

Ahogy arról beszámoltunk, Čaputová jelezte, nem nevezi ki Huliakot, mivel szerinte az SNS listáján parlamenti mandátumot szerző, párton kívüli jelölt a kijelentéseivel szembement az állam hosszú ideje érvényes környezetvédelmi politikájával és az országra érvényes nemzetközi kötelezettségekkel, hiszen már régóta nem ismeri el a klímaváltozásról szóló tudományos konszenzust. Azt állította, semmilyen klímaválság nem létezik. De arról is beszélt, azokkal, akik nem értenek vele egyet, erőszakos módon számolna le. Čaputová kijelentette, Huliak kinevezésével kapcsolatban alkotmányos és jogi aggályok állnak fenn, méghozzá olyan súlyosak, hogy a rábízott feladatok és a minisztérium küldetése miatt nem töltheti be a környezetvédelmi tárcavezetői posztot.

Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró a Denník N-nek úgy nyilatkozott, az államfő a miniszterek kinevezésére vonatkozóan széles jogkörrel rendelkezik. Ugyanakkor hozzátette, véleménye szerint a parlamenti demokráciában ezen jogkörök meghatározásakor egy korlátozó értelmezést kell választani. Úgy véli, csak egy kifejezetten „szélsőséges” jelölés esetén nyílik meg az államfő előtt a mérlegelés lehetősége. Mészáros szerint első ránézésre azok az okok, amelyekkel ČaputováHuliak elutasítását indokolta, megállják a helyüket. Azonban úgy látja, ebben a kérdésben csak az Alkotmánybíróság hozhat egyértelmű döntést, ami szerinte az ország alkotmányos fejlődését is segítené.

Vincent Bujňák, a Comenius Egyetem Jogi Karához tartozó Alkotmányjogi Tanszék oktatója a Hospodárske noviny stúdiójában arról beszélt, az alkotmánybírók által készített korábbi szakkommentárokban is az áll, hogy az államfő nem köteles kinevezni az egyes minisztériumok élére szánt jelölteket. Ebben szerinte a jogászszakma legnagyobb része is egyetért. Ráadásul az Alkotmánybíróság is hozott egy erre utaló döntést. A szakértő arra is emlékeztetett, 2021-ben, amikor a Matovič-kormányt a Heger-kabinet váltotta, az akkori ellenzéki képviselők, akiknek nagy része most kormánypárti, azt kérte az államfőtől, hogy az átalakított kormányban ne Igor Matovič legyen a pénzügyminiszter. Akkor ennek a kérésnek Čaputová nem tett eleget. Bujňák szerint az államfő ehhez hasonló döntéseit legitimizálja az is, hogy Szlovákiában a köztársasági elnököt a polgárok közvetlenül választják.

Ján Mazák, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint egyáltalán nincs szó arról, hogy az államfő nem nevezné ki Huliakot. A Denník N-nek adott állásfoglalásában rámutatott, jelenleg ugyanis a kormányalakítással megbízott személy, azaz Robert Fico, a választáson győztes Smer elnöke jelezte a köztársasági elnök felé, hogy kiket jelöl az egyes minisztériumok élére. Čaputová pedig erre válaszul kijelentette, az egyik jelöltet nem szeretné kinevezni. Mazák szerint az államfő ezen válaszát nem is lehet megtámadni az Alkotmánybíróságon. Úgy véli, más lenne a helyzet, ha az elnök hivatalosan is elutasítaná a kinevezését, egy ilyen esetben vizsgálni lehetne, hogy Čaputová átlépte-e a hatásköreit, vagy sem. Mazák továbbá úgy látja, az elnök Huliak elutasítására vonatkozó érvei megállják a helyüket, főleg akkor, ha azokat Ivan Gašparovič azon döntésének indoklásával hasonlítjuk össze, amellyel annak idején Jozef Čentéš főügyészjelölt kinevezését elutasította. Gašparovič a döntését Čentéš ügyészként tett lépéseivel és megválasztásának módjával indokolta. A napilap által megszólított jogászok közül Eduard Bárány, az Alkotmánybíróság egykori elnöke nyilatkozott úgy, szerinte Čaputová átlépte a hatáskörét és nem megfelelően indokolta döntését.

(czg)