Az áldatlan körülmények ellenére is jön a heti három tornaóra

Karol Kučera, az OĽaNO képviselője által beterjesztett javaslatra a jelen lévő 145 képviselőből 112-en szavaztak igennel. Az SaS 20 politikusa közül senki sem támogatta a kezdeményezést, Branislav Gröhling (SaS) volt oktatási miniszter és Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter pedig egyenesen ellenezte a jogszabálytervezet elfogadását. A javaslat szerzői az indoklásban azzal érveltek, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a képernyő előtt, ami nem egészséges a fejlődés szempontjából. „A statisztikák azt mutatják, a gyerekek és a fiatalok 30%-a számára a testnevelés az egyetlen aktív fizikai tevékenység. A gyerekek további 40%-a csak alkalmanként mozog vagy sportol” – áll a dokumentumban. A törvényhozók emlékeztettek, a koronavírus-járvány megfékezését célzó óvintézkedések a tornaórák korlátozását eredményezték, ami a lelki nehézségek és pszichikai problémák elszaporodásához vezetett.

Kényszer

A javaslat kritikusai a parlamenti vita során elsősorban azt rótták fel, számos iskolának – a tornaterem hiánya, vagy annak szűkös kapacitása miatt – már jelenleg is gondot okoz biztosítani a heti két tornaórát. „Sok iskolának, ha van is tornaterme, nincs elegendő kapacitása a plusz egy tornaóra bevezetésére. Azok az iskolák, amelyek szeretnének több testnevelést tanítani, már csinálják. A képviselők arra kényszerítik az összes iskolát, hogy heti 3 órát tartsanak. Tekintet nélkül a körülményekre. Tekintet nélkül a diákok és a szülők érdekeire, az iskola működésére” – jelentette ki Gröhling a szavazásra reagálva. Az egykori tárcavezető kritikával illette Kučera javaslatát, mondván: ez a mintapéldája annak, miként nem szabad módosítani az oktatási törvényt. „Dilettantizmus és teljesen rendszertelen beavatkozás az oktatásba” – szögezte le.

A jogszabályt több iskolai szervezet, Ján Horecký exminiszter és a tanfelügyelet beleegyezése nélkül hagyták jóvá a törvényhozók.

Hiányzó tornatermek

A tanfelügyelet februárban készült felmérése szerint Szlovákiában minden második iskola nem rendelkezik saját tornateremmel. Elsősorban a kisiskolákat sújtja ez a probléma, s a gyerekek közel ötödének nincs hozzáférése tornateremhez. A lekérdezésbe közel 1600 tanintézmény kapcsolódott be, a legtöbb alapiskola Nyitra megyéből vett részt. A 618 iskolából, melynek nincs saját tornaterme, 19% jelezte, tervezi a sportolásra alkalmas terem kialakítását. Az igazgatók a finanszírozás hiányát jelölték meg a leggyakoribb akadályként a saját tornaterem felújításának vagy építésének tervezése terén. Az oktatási intézmények 40%-a nem tartja elegendőnek a testnevelés oktatásához jelenleg rendelkezésre álló és felhasználható infrastruktúrát, s emiatt nem tudják a kívánt színvonalon oktatni a testnevelést.

A felmérés továbbá azt mutatja, az iskolák több mint fele (60%) nem örülne a rendelkezésre álló óraszám csökkentésének, és a tanintézetek még nagyobb hányada (67%) nem értene egyet a kötelező órák számának csökkentésével a kötelező testnevelési órák növelése miatt.

Az OĽaNO annak ellenére üdvözölte a plénum döntését, hogy Richard Vašečka, a parlament iskolaügyi bizottságának elnöke és Mária Šofranko, a párt iskolaügyekre szakosodott képviselője sem támogatta a jogszabályt. A mozgalom közösségi oldalán olvasható bejegyzésben kiemelte: „Minden gyereknek szüksége van a mozgásra. Tudjuk, hogy ez alapvető biológiai szükséglet, és a szülőknek ma már nincs elég anyagi lehetőségük vagy idejük arra, hogy gyermekeiket körökre hordják, ezért a harmadik testnevelésóra nagy segítséget jelent”.

Sürgetik a mozgást

A Rodičia.sk Polgári Társulás állásfoglalásában kiemeli, egyetértenek a tornaórák számának megnövelésével, ugyanakkor tudatosítják, hogy a képzett munkaerő és a mozgáshoz szükséges infrastruktúra több iskola számára nagy kihívást jelent. „Kiábrándító számunkra, hogy még a 2020 és 2022 közötti világjárvány idején az elszigeteltség gyermekek egészségére gyakorolt pusztító hatása sem volt elég ösztönző az állami hatóságok számára ahhoz, hogy az iskolai testnevelés és testmozgás témáját prioritásként kezelje. Végső soron nem csak az érintett gyermekek, hanem az egész társadalom egészségét szolgálják – e kérdés figyelmen kívül hagyása időzített bomba az egészségügyi rendszerünk és az egész gazdaság számára is” – figyelmeztetett a polgári társulás a 2021-ben készült országos közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozva, melyből kiderült, a kötelező 3 tornaóra bevezetésével az alap- és középiskolában – a megkérdezettek 55% „teljesen egyetértett”, további 29% pedig az „inkább egyetértek” opciót választotta. Bár a szülők egyesületének véleménye szerint a tanterv fontos változtatásait nem parlamenti javaslatokkal kellene végrehajtani, hanem a szakértőkkel és a nyilvánossággal folytatott egyeztetés során kidolgozott kormányzati javaslatok által, vagy pedig az egyes iskolák saját döntésével.

Kivételek

A heti 3 kötelező tornaórával már szeptembertől kell számolniuk az intézményvezetőknek – az 5 osztálynál kevesebb osztállyal működő alapiskolák azonban kivételt kaptak. A parlamenti képviselők módosító javaslattal elfogadták azt is, hogy azon iskolák, melyeknek nincs hozzáférésük tornateremhez, 2025 szeptember elsejéig haladékot kapnak. Az engedmény érvényes az egyházi iskolák negyedik osztályára is – ebben az évfolyamban csak egy szabadon felhasználható óra áll az iskolák rendelkezésére, s ezt általában a hitoktatásnak szentelik.