EP: Ha nincs jogállam, nincs pénz!

A Petri Sarvamaa (EPP) finn képviselő nevével fémjelzett jelentés az uniós költségvetés szabályainak változásáról szól. A dokumentum egy olyan részt is tartalmaz, amely lehetővé tenné az egyes államok uniós támogatásainak csökkentését vagy felfüggesztését, ha azok megsértik a jogállamiság elveit, uniós pénzeket csalnak el, de azt is szankcionálnák, ha az egyes országok nem elég hatékonyan lépnek fel az adócsalások ellen. Azzal, hogy a dokumentumot a strasbourgi plenáris ülésen 397:158 arányban elfogadták, a jelentés hivatalos EP-javaslattá vált. Ezután egy hosszú egyeztetési folyamat következik, aminek a kimenetele kétséges. 

A Fidesz, az MKP és a Híd szerint sem jó a javaslat

Az várható volt, hogy a Fidesz képviselői leszavazták a jelentést. Ezzel szembe mentek a pártcsaládjuk, az EPP fő irányvonalával, hiszen a frakció tagjai közül a fideszeseken kívül nemmel mindössze 13 képviselő szavazott, köztük Csáky Pál (MKP), Nagy József (Híd) és az erdélyi Sógor Csaba (RMDSZ) képviselők. Csáky korábban arról beszélt, Manfred Weber a Néppárt csúcsjelöltje támogatja a jogállamiságot és az uniós forrásokat összekötő mechanizmus létrehozását. A képviselő szerint azonban az európai parlamenti választásig ez nem jön létre. Nagy József, a Híd EP képviselője többekkel együtt azt kérte, hogy a szankciós mechanizmusról szóló részt utalják vissza az illetékes szakbizottsághoz, mivel a dokumentum nem tartalmazza, hogy pontosan milyen kihágásokat milyen összegű forrásmegvonással lehetne büntetni. Ez pedig a jövőben visszaélésekre adna lehetőséget. Nagy korábban azt nyilatkozta, a mechanizmus hiányosságának tartja azt is, hogy az uniós források esetleges megvonása végső soron nem azokat sújtaná, akik a közvetlenül az adott ország jogállamiságáért felelnek. Így például a bíróságok függetlenségének megsértése, vagy más kormányzati probléma miatt, többek közt a mezőgazdasági támogatásokat tarthatnák vissza. Nagy szerint a nyugati, nettó befizető országok irányába jól kommunikálható a jogállamiság megsértése okán kiszabott büntetés, de valódi hatása nincs. Szerinte hatékonyabb lenne, ha a felmerülő problémák esetén Brüsszel a tagállamoktól magához vonná a pénzek leosztását. Hozzátette, ma is van módja annak, hogy megvonják az uniós támogatásokat, ha felmerül a forrásokkal való visszaélés gyanúja.

Független igazságszolgáltatás nélkül nincs uniós pénz
 
Günther Oettinger, az uniós költségvetés kialakításáért felelős uniós biztos korábban arról beszélt, az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértése, különösen az ügyészségi rendszer önállóságának a hiánya számíthat a jogállamiság megsértésének. Ez azért fontos, mivel az EU az Európai Ügyészség felállításával igyekszik elejét venni az uniós forrásokkal kapcsolatos jogsértéseknek, vannak azonban országok – köztük Magyarország –, amelyek elutasítják az ehhez való csatlakozást. 

Ki dönt az megvonásról?

A források megvonását megvalósító mechanizmus létrehozására már a múlt év végén megtették az első lépéseket. A tervek szerint már a 2021–2027 közötti költségvetési ciklusban működésbe lépne. Az uniós pénzek megvonásáról szóló határozatra a tervek szerint, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően, az Európai Bizottság tehetne javaslatot. A független szakértői testületbe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt. A szankciókról szóló javaslat elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Azokat a projekteket, amelyeknek az uniós támogatását a megvonnák, az egyes tagállamoknak a saját költségvetésükből kellene finanszíroznia. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a források végső felhasználóit védjék, mondta a jelentést előterjesztő Petri Sarvamaa (EPP) finn képviselő.