A tagállamok elhalasztották a döntést a benzines és dízeles autók betiltásáról

A név nélkül nyilatkozó diplomata brüsszeli újságíróknak elmondta, Németország további biztosítékokat szeretne kapni Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjárműmotorokban. Hasonló garanciákat követelt Franciaország és Olaszország is, ám vétóval fenyegetőzött Csehország is, Lengyelország és Bulgária pedig fenntartásokat fogalmazott meg. Szlovákia, melynek gazdasága az autógyártásra épült, érdemi kritikát nem fogalmazott meg a dízeles és benzines autók betiltását célzó javaslattal kapcsolatban.

A Politico gazdasági lap információi szerint az EU szakminiszterei kedden, azaz már holnap szavaztak volna a jogszabályról, azonban a tagállamok EU-nagykövetei úgy döntöttek, hogy visszatérnek a kérdésre, és egy későbbi ülésre halasztják a szavazást. Volker Wissing német közlekedési miniszter korábban kijelentette: országa mindig is világossá tette, hogy az Európai Bizottságnak javaslatot kell benyújtania arra vonatkozóan, hogy 2035 után hogyan lehetne szintetikus üzemanyagokat használni a belsőégésű motorokban.

Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam október végén jutott megállapodásra a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról. Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el. A rendelkezés szerint a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazhatnak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal. (MTI)