Átláthatóbbak a városaink

A Transparency International Slovensko (TIS) 2010-től rendszeresen elkészíti az ország 100 városának átláthatósági rangsorát. A felmérés egyebek mellett azt vizsgálja, hogy az önkormányzatok mennyire nyitottak, milyen információkat osztanak meg a polgárokkal, illetve hogyan reagálnak a lakosság adatigénylésére. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok alapján második alkalommal őrizte meg elsőségét Varannó (Vranov nad Topľou) városa, 87%-os eredménnyel. A második helyen, a korábbi negyedik, Pozsony – Újváros önkormányzata végzett 86%-kal. Negyedik alkalommal védte meg a harmadik helyezést Rozsnyó városa, 79%-os eredménnyel. Jól szerepelt Vágsellye, Fülek, Érsekújvár, Léva, Szepsi – bár az utóbbi kettő a 2016os adatokhoz képest rontott a helyezésén. Dunaszerdahely viszont 36 helyet ugrott előre. Párkány, Rimaszombat, Somorja és Nagykapos 2016-ban is a lista legvégén, az utolsó tízben szerepelt, valamennyien rosszabb helyezést értek el a korábbihoz képest. Velük együtt összesen 14 önkormányzat csúszott vissza a rangsorban. 

Igyekeztünk megszólítani azokat a magyar önkormányzatokat, melyek gyengén teljesítettek a TIS felmérésében. Bárdos Gábor, Somorja első embere lapunk megkeresésére nem akarta kommentálni a felmérés eredményét. Somorjának egyebek mellett a közbeszerzési eljárásokat, a költségvetés és a szerződések elérhetőségét és a támogatások megítélésével kapcsolatos gyenge tájékoztatást rója fel a TIS. Párkány polgármestere, Eugen Szabó sem volt közlékeny. Ő azzal érvelt, hogy a kimutatást nem látta, az eredményeket és a részleteket nem ismeri, ezért érdemben nem tud hozzászólni a felméréséhez. Párkány egyébként a TIS szerint az átlagnál jobban teljesít a közbeszerzési eljárások átláthatóságát illetően, viszont nagyon alacsony mértékben vonja be a nyilvánosságot a döntéshozatalba. Nagykapos értékelésénél a szervezet kiemelte, hogy a szerződésekkel és a költségvetéssel kapcsolatos információk az átlagnál jóval átláthatóbbak, elérhetőbbek, viszont a város tulajdonában levő vállalatról és a támogatások megítéléséről semmilyen információt nem tesznek közzé. Az eredményt Petrikán Péter polgármester sem akarta kommentálni. Michal Piško, a TIS elemzője szerint összességében az önkormányzatok egyre nyitottabbak. 

Rozsnyó önkormányzata már negyedik alkalommal védte meg harmadik helyét a Transparency International Slovensko (TIS) átláthatósági listáján. Erika Mihalíková, a városi hivatal vezetője szerint ezt az eredményt annak köszönheti a város, hogy a polgármester nyilvánosságra hozta a vagyonbevallását és bevezették a részletes költségvetést. Vágsellye és Dunaszerdahely mellett jól szerepelt Fülek városa is. 

Vannak, akik fejlődnek 

A nógrádi önkormányzatnak ez már a harmadik előrelépése a listán. 2014-ben még a 80. helyen szerepelt, ezt követően az 54., majd a 24. helyre lépett előre. A jelenlegi 16. helyezés számos intézkedés eredménye. Klaudia Kovácsová, a város szóvivője lapunknak elmondta, hogy a mostani ugrás valószínűleg három etikai kódex bevezetésének is köszönhető. Etikai kódexet fogadtak ugyanis el a város megválasztott képviselőinek, a hivatal, a városi vállalat és szervezetek alkalmazottainak, továbbá a városi lapok munkatársainak. Mindezek mellett átláthatóbbá és elérhetőbbé tették a városi képviselőkkel és a versenypályázatokkal kapcsolatos információkat. Továbbá bevezettek egy mechanizmust a tisztességtelen ügyek bejelentésére. Komolyan vette a felmérést Nagymegyer önkormányzata is. Két évvel ezelőtt a 100. helyen állt, idén már 84. helyre jött fel. 

Az aktuális listát a smeres vezetésű Hommona zárja. Michal Piško, a TIS elemzője elmondta, hogy bár néhány területen jól teljesít az önkormányzat, viszont utolsó lett, mert egyetlen az információs törvény alapján benyújtott adatigénylésre – többszöri sürgetés után – sem reagált. Az idei, immár ötödik felmérés során az önkormányzatok átlag 6 százalékponttal javítottak korábbi eredményükön. „Az önkormányzatok egyre nyitottabbak, további jó hír, hogy a TIS a felmérések történetében először, s rögtön két önkormányzatot is, az eddigi legmagasabb A+ eredménnyel értékelhetett” – összegezte Michal Piško. 

Egyre átláthatóbbak 

A Transparency International Slovensko az átláthatósági lista összeállításakor 11 különböző területet figyelt, 105 indikátort vizsgált és 5 különböző forrásból merített. A legtöbb információhoz az önkormányzatok honlapjáról, kérdőív segítségével, a közbeszerzési hivatal és az elektronikus piac honlapjáról, továbbá az információs törvény alapján benyújtott adatigényléssel jutottak hozzá. Vizsgálták, hogy az egyes önkormányzatok mennyire nyitottak, milyen információkat osztanak meg a lakossággal, hogyan viselkednek, ha például a polgár részt akar venni az önkormányzati üléseken. Figyelték, hogy a polgármester nyilvánosságra hozza-e a vagyonbevallását, hányszor vétózta meg a képviselők határozatait, hányszor és milyen módon kellett az önkormányzatnak reagálnia ügyészi vétóra. Tesztelték azt is, hogy a hétköznapi emberek adatigénylésére hogyan reagál az önkormányzat. Figyelembe vették a közbeszerzési eljárások lefolytatásának módját, sikerességét és végezetül az önkormányzatok által kiadott lapok színvonala is beleszólt a lista összeállításába. Michal Piško szerint a 11 vizsgált területből 9-ben előrelépést tapasztaltak, nőtt az átláthatóság. „Legnagyobb mértékben az információkhoz való hozzáférés, ezen belül is a költségvetés és a területfejlesztési tervek lettek elérhetőbbek. Ugyanakkor a támogatások megítélése és a városi vállalatokkal kapcsolatos információk nyilvánossá tételében visszalépés történt” – magyarázta a TIS elemzője. 

Korrupció előfordulhat 

Még mindig számos önkormányzat titkolja például, hogy milyen jutalmat kapnak az önkormányzati képviselők, illetve azt is, hogy a polgármester milyen összegű támogatásokat ítél meg. A szervezet szerint még mindig ritkaságszámba megy, ha az önkormányzat versenypályázat során választ munkatársat egy-egy megüresedett állásra. Az pedig még ritkább, hogy a versenypályázat menetéről nyilvánosságra hozzák a jegyzőkönyvet. Bár néhány önkormányzat már bevezette az etikai kódexet, a többség számára ismeretlen jelenségről beszélünk. Hasonló a helyzet a participatív költségvetéssel, melynek lényege, hogy az önkormányzat bevonja a nyilvánosságot a költségvetés folyamatába. Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója szerint a jelenlegi rangsorra úgy is lehet tekinteni, mint az önkormányzati vezetők bizonyítványára. Leszögezte, hogy a nagymértékű átláthatóság nem garantálja a korrupciómentességet. „Ugyanakkor minél átláthatóbb egy önkormányzat, annál kisebb az esély a korrupcióra” – állítja a TIS igazgatója.