Átláthatatlan a szlovák költségvetés

Pozsony. A Fico-kabinet egyre átláthatatlanabbul gazdálkodik az adófizetők pénzével – derül ki az Open Budget Survey (OBS) most bemutatott felméréséből. Eszerint Szlovákia a költségvetési rendszer átláthatósága szempontjából a 102 országot tartalmazó listán drasztikus mértékben, a korábbi 15. helyről a 30-ra esett vissza.

A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért folytatott versenyben, valamint növeli az államadósság finanszírozási költségeit. Szlovákiát az elmúlt időszakban az átláthatóság szempontjából több környező ország is lehagyta. A régiós országok közül Románia például az OBS listáján a 9. helyen áll, Csehország a 14., Lengyelország pedig a 21. pozícióba került. Mellettük Bulgária és Szlovénia is jobb értékelést kapott Szlovákiánál. Az igazán rossz hír azonban az, hogy például Oroszország, Grúzia vagy Uganda is átláthatóbb közpénzügyekkel rendelkezik, mint Szlovákia.

A lehetséges 100 pontból a 2012-es 67 helyett Szlovákia idén már csak 57-et ért el a költségvetési rendszer átláthatóságát vizsgáló felmérésben, mindez azt jelenti, hogy a kormány korlátozott költségvetési információt biztosít az állampolgároknak. Ezen belül a nyilvánosság költségvetési folyamatokba való bevonása terén mindössze 25 pontot értünk el, ami kimondottan gyenge teljesítménynek felel meg. A törvényhozás felügyelete szempontjából 33 pontot ért el Szlovákia, míg a számvevőszék felügyelete 67 pontot hozott a felmérésben.

A nemzetközi felmérést az International Budget Partnership (IBP) készítette, Szlovákiában pedig a M.E.S.A. 10 gazdasági és szociális kutatóintézet munkatársai térképezték fel az átláthatóságot. A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. Az idei a harmadik ilyen felmérés a 2010-es és 2012-es után, a legközelebbi pedig 2017-re várható.

A M.E.S.A. 10 az eredmények közzététele mellett javaslatokat is tett a kormánynak, hogyan lehetne javítani a helyzeten. „Továbbra is súlyos hiányosságnak számít, hogy a kormány csak korlátozott rálátást biztosít a közvéleménynek a költségvetés kidolgozása során, problémák vannak azonban a költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével is” – nyilatkozta Radovan Kavický, a M.E.S.A. 10 elemzője. Szerinte a költségvetési gazdálkodás terén az elmúlt időszakban romlott a helyzet, még annak ellenére is, hogy a kormány több olyan intézkedést is bevezetett, amelyeknek elvileg segíteniük kellett volna. Ezek közé tartozik például az államadósság kordában tartását szem előtt tartó adósságfék bevezetése és az állam gazdálkodását felügyelő Költségvetési Tanács létrehozása is. Kavický szerint a Fico-kabinet hivatali ideje alatt azonban az ezzel kapcsolatos reformok lelassultak.

A M.E.S.A. 10 a nyilvánosság aktívabb bevonását javasolja a kormánynak. Kavický szerint ehhez nyilvános meghallgatásokra, felmérésekre lenne szükség, hogy a kormány jobban megismerje a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos véleményeket. Nyilvános meghallgatásokat szervezhetnének az egyes minisztériumok, hivatalok, intézmények egyedi költségvetéseiről is, ahol a kormánytól független szervezetek képviselői is ismertethetnék az álláspontjukat. A most közzétett felmérés eredményeinek gyakorlati hasznai is lehetnek, hiszen ma már mindenki elfogadja a kutatást, így például a kevésbé átlátható költségvetéssel rendelkező országoknak magasabb felárat kell fizetniük adósságukra, és a hitelminősítők is nagyobb eséllyel minősítik le őket az adott esetben. (vlv)