Árambehozatal előtt Szlovákia

„Ha előfordulnak kiesések, azok nagyrészt a lokális elosztórendszert érintik, s nem okoznak komoly problémát.” A szerző felvételeIgazgató úr, mi volt az oka az olasz „blackout”-nak?

Ismert dolog, hogy Európa jelentős része egy rendszerre van csatlakoztatva. Ennek pozitív hatása főleg az egyes országok közti szolidaritás – ha a rendszer egyik részén hirtelen hiány vagy éppen áramtöbblet jelentkezik, a rendszer többi része ezt segít kiegyenlíteni. A problémamentes működés feltétele viszont a hálózat megfelelő kapacitása, és a technológiák helyes beállítása. Olaszország esetében a feltételek be nem tartásának kombinációja okozta a problémát. Először kiesett a Svájc és Olaszország közti távolsági vezeték – egy kidőlt fa miatt. Ekkor, egy kellően biztosított szállítórendszernél automatikusan be kellett volna lépjen – az igény szerinti árammennyiség szállításával – más vonalról egy másik vezeték. Sajnos, ebben az időben ez a vezeték már túlterhelt volt, minek következtében a többi is túlterhelődött, s öszszeomlott az egész hálózat. Hogy pontosan mi történt, azt azoknak a szakembereknek kéne megmondaniuk, akik a vizsgálatot végzik. Tudatosítani kell, hogy Olaszország mint félsziget csak egy oldalról, északról kapja az elektromos áramot. Egyúttal az egyik legnagyobb importőrnek számít. Ez azt jelenti, hogyha északon összeomlik a rendszer, az az egész országra nézve végzetes lehet.

Természetesen sokan kérdezik, hogy ez előfordulhat-e nálunk is.

Szlovákia jóval előnyösebb helyzetben van, mert nem csak egy oldalról kaphatja az áramot. Európa közepén vagyunk, s a villamossági rendszerünk szinte az összes szomszédos ország rendszerére rá van kapcsolódva. Krízishelyzetekben tehát a szomszédos országok ki tudnak segíteni villanyárammal. Ráadásul az áramtöbbletünknek köszönhetően (Szlovákia villanyáramot exportál) igazán nagy probléma esetén a mi rendszerünk lekapcsolható az európairól, s kialakítható egy vagy több hálózati sziget, amelyeket egyenesen a hazai erőművek látnának el villanyárammal. Az ilyen nagy meghibásodások esetére pontos védelmi terv van kidolgozva.

A most kezdődő téli időszakban mégis gyakrabban fordulhatnak elő áramkimaradások...

Ha előfordulnak kiesések, azok nagyrészt a lokális elosztórendszert érintik, s nem okoznak komoly problémát. Ezek a hálózatok „rácsosítva” vannak, ami azt jelenti, hogy minden csomópont (transzformátor + kis hálózat) több szomszédos csomópontból hozzáférhető, ezért egy vonal kiesése azonnal pótolható. Sebezhetőbbek viszont a transzformátorállomások, amelyek nagy részét Szlovákia villamosításakor állítottak fel, s a háztartások akkori villanyfogyasztásához méretezték, ami átlagosan öt izzót és egy rádiókészüléket jelentett. Még nem működtek az olyan magas energiaigényű fogyasztók, mint a mosógépek, klimatizáció, villanyfűtés. Mivel a fogyasztás folyamatosan növekszik, az energiaipari berendezések kapacitását is növelni kell. Ennek megoldása gyakran jelent problémát, mindamellett pénz- és időigényes. Az elavult hálózatok nem bírják a nagyobb megterhelést, s leggyakrabban ez az oka a helyi áramkieséseknek. Országos szintű áramkiesés ebből az okból viszont nem fordulhat elő.

Az rt. a magasfeszültségű távolsági hálózatot kezeli. Amint az a fizikából ismeretes, minél nagyobb a feszültség, annál effektívebben, annál kisebb veszteséggel szállítható nagy távolságokra a villamos energia. A ilyen hálózat kiépítése jóval költségesebb, mint a lokális hálózatoké. Ezek kiesése is lényegesen nagyobb problémát tud okozni, nagy területet érintve.

Igen, a klíma globális változásai miatt nálunk is előfordulnak olyan szélsőséges jelenségek, amelyeket elődeink csak nagyon ritkán tapasztaltak – például felhőszakadások vagy más természeti csapások. A mi magasfeszültségű vezetékeink 200 km/ó sebességű szélnek is ellenállnak, úgyhogy eddig komolyabb problémáink nem voltak. Gyakrabban okoz károkat a zúzmara vagy az árvíz sújtotta területeken a föld felázása. Sosem vezetett viszont ez totális áramkieséshez.

A prognózisok szerint Európa nyugati részének érdeklődése élénkülni fog a keletről származó energia iránt. Szlovákia felkészült a kedvező geográfiai helyzetének felhasználására?

Az orosz energiaipar komoly erőforrással rendelkezik, ami az európaira már nem egészen érvényes. A széntüzeléses és az atomerőművekkel szembeni fenntartások kapacitáscsökkenéshez vezetnek, ami Szlovákiára is érvényes. A sok pénzbe kerülő rekonstrukció ellenére nemsokára le kell állítani a Jaslovské Bohunice-i V–1-es erőművet. A 2006 és 2008 közötti időszaktól kezdve Szlovákia már nemcsak hogy nem fog tudni energiát exportálni, hanem 800 MW hiányozni fog, s azt kénytelen lesz külföldről piaci áron megvásárolni.

Képes lesz a hálózatunk a szükséges mennyiségű energia behozatalára?

A hálózat a jelenlegi helyzetre van dimenzionálva, megfelelő tartalékkal, hogy elbírja az időleges túlterhelést is. Ha viszont a források egynegyede kiesik, probléma lesz a szabályozással, mert minden energiaforrás maximális teljesítményre lesz állítva, hogy az atomerőmű okozta hiányt pótolják. Semmilyen tartalék nem marad. Arra hagyatkozni, hogy a hiányzó energiát behozatalból fedezzük, a legkedvezőtlenebb variációnak számít. Igaz, hogy Európa a jövő évben próba-összekapcsolódást tervez egyes balkáni országokkal, s kelet felé is, ahol hatalmas energiaforrások vannak. Reméljük, hogy ezek a források hozhatnak bizonyos stabilitást. De ott már más távolságokról van szó, mint amihez Európán belül vagyunk szokva, ahol elegendő a 400 kV-os legmagasabb feszültség. Kelet-Európában vannak 750 kV-os vezetékek is. Az új vezetékek kiépítése viszont nagyon költséges, s eltart néhány évig. Tehát a legfőbb ideje elgondolkodni azon, milyen lesz az energiaellátás jövője, s felkészülni. Európában az újabb „blackout” előfordulási kockázata növekedni fog, éppen a hálózatok karbantartásának és a termelési kapacitások fejlesztésének hiánya, az arra fordított beruházások visszaszorítása miatt. Hogy a fejlesztések, beruházások hiánya nagy áramkiesésekhez vezethet, azt az amerikai „blackout”, azaz sötétség is igazolja.