Államosítaná a kultúrát a minisztérium

A Nyitott Kultúra platform a kultúrközösség számos tagjával karöltve szeptember 5-én sztrájkkészültséget hirdetett. A Kultúrsztrájk elnevezést viselő akcióba 374 intézmény több mint 3 600 dolgozója kapcsolódott be. A kultúrmunkások akkor három követelést intéztek a politikusokhoz. Elsősorban szakértő és kompetens vezetőt szeretnének látni a kulturális tárca élén, de követeléseik között szerepel az ideológiai cenzúra felszámolása, és a szektor pénzügyi helyzetének stabilizálása is. A kulturális minisztérium képviselői tudomásul vették a sztrájkkészültség kihirdetését. Az azóta eltelt nagyjából két hétben azonban nem voltak hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni a művészekkel.

Bővült a sztrájkbizottság

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kultúrsztrájkhoz a Bázis egyesület is csatlakozott, amely képviseletében Deák Renáta műfordító, Németh Ilona képzőművész és Forgács Miklós rendező, dramaturg a sztrájkbizottságban is helyet kapott.

„Ez egy olyan ügy, ami érint egy egész országot, megmutatja egy egész ország mentális állapotát, láttatja, hogy a kultúra furcsamód pont akkor kezd fontos lenni, amikor az eresztékeiben kezd el inogni. (…) A mostani kultúrpolitikai garnitúra tevékenységében az a legaggasztóbb, hogy megfosztják az állampolgárokat a felnőtt mivoltjuktól. Elvitatják, hogy a lakosok el tudják dönteni, hogy mi a lényeg, mi a valóság. Szerintem ezt nem szabad hagyni” – foglalta össze lapunk kérésére Forgács Miklós, miért csatlakozott a kezdeményezéshez.

A Nyitott Kultúra platform képviselői a sajtótájékoztatójukon nem csak a sztrájkbizottság új tagjait jelentették be. További bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amik igazolják a kulturális tárca „inkompetens vezetői által végzett rombolást”.

A minisztérium központosításra készül

A kulturális minisztérium alkalmazottai szerint már röviddel a tavalyi kormányváltás után felmerült az átszervezés és a központosítás lehetősége. A szaktárca augusztus végén felszámolt elemzőegységének vezetője, Marcel Čas júniusban szerzett tudomást a tervezett átalakításról. Ennek alapgondolata az lenne, hogy a minisztérium egy központi szerv irányítása alá vonná az összes múzeumot, galériát, gyűjteményt, várat és várkastélyt. Azok sem képeznének kivételt, amik jelenleg a megye vagy más intézmények fenntartása alá esnek. Mindez a minisztérium 8 intézménye mellett 11 önkormányzati múzeumot és galériát, 9 múzeumi intézményt és 24 emlékházat érintene. Az átalakítás után csaknem 300 ingatlan és a szervezetek több mint 2 000 munkatársa kerülne egy központosított szerv, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökségének Hivatala alá.

Az átszervezés miatt nem csak az alkalmazottak munkahelye, de a jelenlegi vagyon és a gyűjteményben lévő tárgyak is veszélybe kerülnének

– mutatott rá Marcel Čas, a Kultúrpolitikai Intézet volt igazgatója. Čas szerint egy ilyen jellegű központosítás egyben azt is jelentené, hogy „megszüntetik és kifilézik” az ország három emblematikus kulturális intézményét, a Szlovák Nemzeti Múzeumot, a Szlovák Nemzeti Galériát és a Műemlékvédelmi Hivatalt.

Az átszervezés a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát is érintené, amely jelenleg a Szlovák Nemzeti Múzeum égisze alatt működik. A többi nemzeti kisebbség múzeumával együtt a jövőben szervezetileg a Szlovák Köztársaság Állami Múzeuma alá tartozna.

Folytatódik a félelemkeltés

A kulturális miniszter, Martina Šimkovičová és a tárca hivatalvezetője, Lukáš Machala lépései ellen a minisztérium alkalmazottai is tiltakoznak.

„Eddig a szaktárca 90 munkatársát rúgták ki, év végéig pedig további 60 alkalmazottat terveznek elbocsátani” – tájékoztatott a Nyílt Kultúra platform. Az egykori munkavállalók többek között arról számoltak be, hogy feletteseik törvénytelen eszközökkel próbálják őket rávenni, hogy ne felmondással, hanem közös megegyezéssel távozzanak. A minisztérium így gyorsabban betölthetné a megüresedett helyeket.

A miniszter mindössze annyival kommentálta az elhangzottakat, hogy a kultúrközösség pszichológiai háborút folytat.

Nem akarjuk őket normának tekinteni 

– jelentette ki Martina Šimkovičová.

Ismét az utcára vonulnak

Mivel az ágazat helyzete napról napra romlik, így a Kultúrsztrájkhoz csatlakozók fokozzák a politikusokra gyakorolt nyomást. Csütörtökön Pozsonyban és 13 másik városban, például Érsekújvárban, Losoncon, Rimaszombatban, Rozsnyón és Kassán is tiltakozások zajlanak.

A fővárosban a szlovákiai magyarok képviseletében Kerekes Péter rendező szólal fel.

„Az, hogy a kultúrát, ami mindig alulról próbált építkezni, központosítva, politikai döntések alapján szeretnék irányítani, nagyon veszélyes. Egy olyan precedenst teremthetnek, ami később rájuk is visszaüthet. Ha most lerakják az alapokat, akkor kicsi az esélye, hogy a következő kormány visszacsinálná ezeket az átalakításokat” – magyarázta Kerekes, aki szerint, ha megvalósul ez a forgatókönyv, minden négy évben változik majd a kultúrpolitika.

A rendező lapunk kérésére azt is elárulta, azért mondott igent a szervezők felkérésére, mert a mostani helyzet nem csak a művészekről szól, hanem a kultúra fogyasztóiról is.

Számos olyan alkotó van, aki dolgozhat külföldön, de mi lesz a közönségükkel? Hagyják el ők is az országot, ha minőségi kultúrára vágynak?