Állami biztosítóé lett az ügyf

„Az EZP megszűnésével kapcsolatban a hivatal élt hatáskörével, és elrendelte, hogy a biztosító ügyféltörzsét ideiglenesen a Közös Egészségbiztosító kapja meg” – tájékoztatta lapunkat Milan Michalič, a hivatal szóvivője. Korábban azonban már szóba került az Apollo Egészségbiztosító neve is, a hivatal döntése –bár még csak ideiglenes – meglepetésnek is nevezhető. Az Apollo tegnapi sajtóközleménye szerint kész az ügyfelek átvételére. „A biztosítónk korábban már tárgyalt az EZP-vel az ügyféltörzs lehetséges átvételéről” – tájékoztatta lapunkat Radoslava Miklášová, az Apollo szóvivője. Ugyanakkor tudomásul veszi a hivatal határozatát. Az Egészségpolitikai Intézet (HPI) szerint a hivatal döntése az egészségügyi minisztérium elképzelésével van összhangban. „Az ügyféltörzs állami biztosítóra való átruházásával a hivatal aktívan támogatja a kormány elképzelését, mely az állami egészségügy megerősítését tűzte ki célul” – indokolta a HPI álláspontját Peter Pažitný, az intézet munkatársa. Michalič szerint azonban a döntés csak ideiglenes. „A hivatal napokon belül kinevezi az EZP felszámolásával megbízott biztost, az ő feladata lesz eldönteni, hogy melyik biztosító kapja meg véglegesen az ügyféltörzset” – mondta lapunknak a szóvivő. Továbbra is kérdéses tehát, hogy melyik biztosítónak nő közel 130 ezerrel az ügyfélszáma.

Az EZP ügyfeleinek kezelése továbbra is biztosítva van, nem kell attól tartaniuk, hogy a kórházak vagy az orvosok nem fogják fogadni őket. „A kezelésük költségeit az a biztosító téríti majd, amelyik megkapja a teljes ügyféltörzset” – mondta Michalič.

Eltérően értékeli a magánszektor és az egészségügyi minisztérium az EZP megszűnését. A szaktárca szerint a biztosító részvényeseinek döntése igazolta a tavalyi törvénymódosítás szükségességét. „Már korábban állítottuk, hogy az előző kormány idején elfogadott jogszabályok hátrányosak a biztosítottak számára, és lehetővé teszik egy szűk réteg számára, hogy a közpénzekből gazdagodjanak meg – áll a minisztérium állásfoglalásában. – A befektetők elsősorban saját hasznukat nézték, csak a második helyen szerepelt a beteg érdeke.” Az EZP-t valóban arra hivatkozva szüntették meg a részvényesei, hogy a megváltozott jogszabályok hátrányosak számukra. Szerintük a 2004-es reformtörvények megbontották a közegészségügyi ellátás egyik alappillérét: a nyereségmentességet. A HPI szerint azonban a minisztérium félremagyarázza a helyzetet. „Az EZP megszűnése nem kiindulópont, hanem a tavalyi törvénymódosítás következménye” – magyarázta Pažitný. Elfogadhatatlannak tartja azt az érvelést is, hogy a biztosítóknak nyereségmentes alapon, közhasznú formában kellene működniük. „Figyelmeztetni szeretnénk a minisztériumot a Perspektíva Egészségbiztosító 10 évvel ezelőtti csődjére – mondta Pažitný. – Ez nonprofit alapon működött, nem részvénytársaság volt, ennek megfelelően vezette könyvelését, és a működése végén mintegy 2,5 milliárd korona tartozást hagyott az egészségügyre.” Szerinte a biztosítók jelenlegi hatékony működését mutatja az is, hogy szinte nincs tartozásuk. „2003 végén a biztosítók tartozása több mint 12,5 milliárd korona volt, jelenleg kevesebb, mint 100 millió korona” – magyarázta a szakember, aki az egészségügyi reform megvalósításában is részt vett. (lpj)