Alibista a szlovák–magyar álláspont Kim Dzsong Un rakétáiról

A szlovák parlament külügyi bizottsága szerdán tárgyal arról, hogy a 4. Fico-kabinet és annak külügyminisztere, Juraj Blanár (Smer) nem csatlakozott az EU- és NATO-országok és további államok közös nyilatkozatához, amelyben elítélik, hogy Oroszország észak-koreai ballisztikus rakétákkal lövi Ukrajnát. Az ülésre, amelyet Tomáš Valášek (Progresszív Szlovákia) indítványozott, Blanárt is meghívták. Vladimíra Marcinková, az ellenzéki SaS képviselője pedig kedden bírálta a külügyminisztert és egy határozattervezetet terjesztett a parlament lé, amelyben azt kéri, Szlovákia is ítélje el az orosz rakétatámadásokat. A pozsonyi törvényhozás erről az indítványról majd csak februárban fog tárgyalni.

Az államfői posztért induló Ivan Korčok korábbi külügyminiszter szerint Szlovákia azzal, hogy Orbán Viktor (Fidesz) magyar kormányfővel közös álláspontra helyezkedett, az agresszor Oroszország és az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un oldalára állt. Hozzátette, információi szerint a szlovák kormány hasonló alibista álláspontra törekszik azzal kapcsolatban, hogy az oroszok ukrajnai civil célpontokat támadnak.

Tamáskodó smeresek

Blanár még a múlt héten jelentette ki, a szlovák kormány nem csatlakozik a 48 ország által aláírt tiltakozáshoz, mert nem tartják elégségesnek a rendelkezésre álló bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a rakéták Észak-Koreából származnak. De azt is kifogásolta, hogy a nyilatkozat szövegén nem módosíthattak. A külügyminiszter álláspontjára nem sokkal később a szlovák kormányfő, Robert Fico (Smer) is ráerősített, szintén a bizonyítékok hiányáról beszélt, és kritikátlan bólogatásnak nevezte a szövetségesek által előterjesztett nyilatkozathoz való csatlakozást. Sőt, szerinte nem kizárt, hogy nem ellenséges támadásról, hanem az „ukrán hadsereg kudarcáról” van szó. De hozzátette, ha világosan bebizonyosodik, hogy a kérdéses fegyverek Észak-Koreából származnak, akkor a szlovák kormány is hajlandó elítélni a támadásokat.

A rakétatámadásokat ugyanakkor 48 állam már elítélte, köztük az USA, Kanada, Ausztrália, Japán, Nagy-Britannia, illetve Magyarországot és Szlovákiát leszámítva az EU összes tagállama is. Az ügyben ugyancsak megszólalt Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök, aki arról beszélt, biztos benne, hogy a szövetségeseink hajlandóak a szlovák kormány rendelkezésére bocsátani a kérdéses bizonyítékokat, ha azt a pozsonyi kabinet kéri. Arról, hogy Ficóék megkeresték-e ezzel a szövetséges országok vezetését, nem tudni. Az államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy az észak-koreai rakéták ukrajnai bevetéséről nemcsak titkosszolgálati információk, hanem nyilvánosan hozzáférhető adatok is rendelkezésre állnak. Čaputová szerint világosan el kell ítélni, hogy az oroszok Ukrajnát és az ottani civil lakosságot bombázzák.

Orbán–Fico-tengelyke

Az ügyben különösen érdekes a magyar kormány álláspontja, amely szintén nem csatlakozott az orosz támadást elítélő nyilatkozathoz, amelyet azok az államok írtak alá, amelyekkel Magyarország, de Szlovákia is, elvben szövetségesi viszonyt ápol. A 444.hu érdeklődött a magyar kabinetnél, mi áll a passzivitásuk hátterében. „A magyar és a szlovák álláspont teljes egészében egybeesik” – küldte a szűkszavú válaszát a portálnak Paczolay Máté magyar külügyi szóvivő. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szlovák és a magyar kormány is azt állítja, „szuverén” külpolitikát folytat. A két ország ezzel az álláspontjával egyedül maradt az EU-ban, de a NATO-tagállamok közül is Budapesten és Pozsonyon kívül csak Törökország nem csatlakozott a nyilatkozathoz. A dokumentum egyébként kifejezetten azt helyteleníti, hogy Észak-Korea ballisztikus rakétákat exportál Oroszországba, illetve hogy ezeket az oroszok Ukrajna ellen vetik be. Az aláíró államok azon félelmüknek adnak hangot, hogy az ilyesmi nemcsak Ukrajna, hanem a Koreai-félsziget, a csendes óceáni régió és egész Európa biztonságát fenyegeti. Azzal, hogy az orosz hadsereg észak-koreai fegyvereket használ, több ENSZ-határozatot is sért, amelyet a biztonsági tanácsban egykor a putyini Oroszország is megszavazott.

Kim Dzsong Un rakétái

Közben azonban szaporodnak a bizonyítékok arra, hogy az észak-koreai rezsim gyilkos fegyvereket bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyekkel aztán az orosz hadsereg ukrajnai célpontokat támadott. Az ukrán főügyész, Andrij Kosztin már a múlt héten nyilvánosan beszélt arról, hogy a január 2-án becsapódott rakéták műszaki vizsgálata azt mutatja, Észak-Koreában gyártott fegyverekről van szó. A Harkovban becsapódott rakéta darabjairól készült képek alapján amerikai szakértők már a múlt héten úgy nyilatkoztak, rendkívül magas a valószínűsége, hogy az eszköz Kim Dzsong Un diktátor országában készült és a KN–23 vagy a KN–24 típusról lehet szó. Olyan taktikai ballisztikus rakétákról van szó, amelyeknek a kilövésük után 50 km magasba emelkednek, majd a hangsebesség többszörösével csapódnak a célba. Hatótávolságuk kb. 450 km. Az AP hírügynökség tudósításai szerint tavaly december 29-e és idén január 2-a között az orosz drón- és rakétatámadások 98 embert öltek meg, 423-at pedig megsebesítettek. A halálos áldozatok közül 58-an civilek voltak, ezzel a háború kitörése óta az egyik legtöbb civil áldozatot követelő támadássorozatról van szó. Az orosz rakéta- és dróncsapások a következő napokban további 24 civil áldozatot követeltek. Szakértők szerint Oroszország azért indíthatta ezt a masszív támadást, hogy feltérképezze az ukrán légvédelmet, és később bombázókkal támadhassa az ukrán városokat.