Alapjában kell átértékelni a katonai stratégiákat

Az oroszok gyakorlatilag megszállták Ukrajna egy részét. Hivatalosan, jogilag a jelenlegi helyzetet minek lehet nevezni?Megszállásnak. A Krím Ukrajnához tartozik, Oroszország megszállta egy szuverén, nemzetközileg elismert határokkal rendelkező ország egy részét. Ha az oroszok ott akarnak maradni, akkor valami jogalapot kell erre találniuk. Mire hivatkozhatnak?Erre nem lehet jogalapot találni. Ellentétben áll a nemzetközi joggal. Ha maguktól nem mennének el, hogy lehet őket nemzetközi jogilag „kitessékelni”?Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, tehát bármit megvétózhat, ami ellentétes a saját érdekeivel. Ami a nemzetközi közösséget illeti: első lépésben ki kell mondani, hogy agresszióról volt szó, s minden lépést ebből kell következtetni. A következő lépésben gazdasági szankciók, Oroszország politikai elszigetelése jöhet számításba. Ha szélesebb katonai beavatkozás fogja követni, akkor már sokkal keményebb lépésekről is szó lehet. A megszállás az EU- és NATO-tagországok biztonsági stratégiáira komoly hatással lesz. Hiszen 25 év után arról van szó, hogy Oroszország a szomszédunkban megtámadott egy országot. Ezzel egyetlen katonai és biztonságpolitikai stratégia sem számolt. Mi az oroszok célja?Két céljuk van. Az egyik, hogy megakadályozzák az ukrajnai helyzet stabilizálódását, a másik pedig a Krím ellenőrzés alá vonása. Meddig maradnak?Ez az, amire most senki sem tud válaszolni. A legvalószínűbb egy abház, dél-oszét forgatókönyv: hosszú távon ún. befagyasztott konfliktus keletkezik, amit nehéz lesz megoldani. Gyakorlatilag – ahogy Abházia vagy Dél-Oszétia – orosz ellenőrzés alatt lesz, miközben jogilag Ukrajna része marad?Orosz katonai megszállás, gazdasági és politikai befolyás alatt. Az is meglehet, hogy az említett országrészekhez hasonlóan a Krím is kikiáltja függetlenségét, de ezt sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség nem fogja elismerni. Megnőhet az oroszok étvágya? Ha igen, ezt a nyugat valahogyan meg tudja akadályozni, pl. preventíven NATO-egységeket hívna be?Amíg egy NATO-tagország nem lesz fegyveresen fenyegetve, addig a NATO-egységek nem jöhetnek be. Ha szélesebb konfliktus alakulna ki, arra a szövetségnek mindenképpen reagálnia kellene. Ezek a reakciók lehetnek hosszú távúak – a katonai stratégiák átértékelése, a hadseregek modernizációja, más feladatokra való felkészítése –, valamint rövid távú, pl. a NATO demonstrálja, hogy képes katonailag is megvédeni a tagállamait. Többször is utalt a stratégiák átértékelésére. Az orosz–ukrán konfliktus hatására megnőhetnek a védelmi kiadásaink?Attól függ, hogyan fog a konfliktus alakulni. Egy biztos: szemléletváltásra lesz szükség Közép-Európában. Meglátjuk, ez hogyan fog megmutatkozni a védelmi kiadásokon. Ha az oroszok maradnak, mi várható a nyugat részéről a következő hetekben? Diplomácia asztalcsapkodás, aztán pár hónap múlva normalizálódnak a kapcsolatok vagy komolyabb, elhúzódó szankciók jönnek?Utóbbi. Alapvetően fognak megváltozni az orosz–nyugati kapcsolatok. Oroszország megítélése ismét olyan lesz, amely nemcsak képes, de már hajlandó is katonai akciót indítani közvetlenül Európában és Közép-Európában. Közhelynek számít, hogy energetikailag az oroszoktól függ Európa nagy része. Vannak olyan diplomáciai és gazdasági eszközei az uniónak vagy az USA-nak, amelyek bevetése nagyon kellemetlen lenne az oroszok számára?A diplomáciai elszigetelődés elég komolyan érintené az oroszokat. Oroszország know-how-t, technológiát szerez be nyugatról, a modernizáció forrása a nyugat, bármennyire is akarnak az oroszok önerőből csodát végrehajtani. A Nyugat és Oroszország között sok együttműködés van, ami az oroszoknak is fontos volt. Az év végén Afganisztánban gyökeresen megváltozik a helyzet, az oroszok sokkal nagyobb mértékben lesznek ráutalva saját erejükre, a többiekkel való együttműködésre. Közép-Ázsia biztonságának garantálásában szintén jól jönne neki a nyugati segítség. Ezek nem nagyon látható dolgok, de hosszú távon az oroszoknak komoly problémákat okozhatnak. Tény azonban, hogy nehéz olyan intézkedéseket hozni, melyeknek rögtön látványosan negatív következményei lennének az oroszokra nézve. Rövid távon nehéz csodát tenni. A konfliktus következménye lehet, hogy Ukrajna gyorsabban közeledik majd a nyugati struktúrákhoz, az EU-hoz, a NATO-hoz?A kérdés az, hogy az oroszoknak mennyire sikerül destabilizálni az ukrajnai helyzetet. Ha nagyon, ahogy Grúziában is történt, akkor megakadályozhatják, hogy a Nyugathoz közeledjen. Grúzia útja a NATO-ba, ha nem is volt kikövezve, de komoly perspektívája volt. Mihelyt az oroszok elfoglalták Dél-Oszétiát és Abháziát, destabilizálták az országot, a NATO-tagság elnyerése pedig óriási távolságba került. Ugyanez érvényes Ukrajnára is: az oroszok úgy gondolták, hogy ha már nem lehet az övék az egész ország, akkor ne legyen egy más entitásnak a befolyási övezetében sem. Ezt egy ilyen játékként fogják fel.