AI: Magyarország a rossz példa

Pozsony. Szlovákia nem volt szolidáris az üldözöttekkel, hanem láthatatlan és látható falakat épít, állítja az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet a 2015-ös évet értékelő jelentésében.

Lucia Bernátová, a szervezet szlovákiai helyzettel foglalkozó munkatársa kitért a rendőri túlkapások kivizsgálásának problémájára is. A Füzesér (Vrbnica) község roma telepén 2015. április 2-án lezajlott rendőri razzia ügyében a hatóságok nem tártak fel semmiféle aránytalanságot, miközben 19 személy megsérült, károk keletkeztek a helyiek ingatlanjaiban, és gyermekeket traumatizáltak a rendőrök. Az esetben 17 feljelentést tettek az érintettek. Hasonlóképpen kivizsgálatlanok maradtak olyan régebbi ügyek is, mint a 2013-as szepsi rendőrségi razzia, illetve a roma gyerekek elleni kassai rendőri agresszió 2009-ből (ez utóbbi ügyben fellebbezést nyújtott be a főügyész, döntés egyelőre nem született). Bernátová rámutatott, amíg a szabályok nem változnak, nem várhatunk e téren javulást. „Nagyon leegyszerűsítve a dolgot elmondhatjuk, hogy a rendőrök túlkapásait rendőrök vizsgálják” – jelölte meg a probléma forrását Bernátová.

A menekültek börtöne

„Európa válasza a válságra, amelyet valójában maga Európa alakít ki, a kriminalizálás és a határok lezárása kerítésekkel, katonákkal és rendőrséggel, illetve nem utolsósorban jogi akadályokkal” – mondta Barbora Černušáková, az AI közép-kelet-európai országokra szakosodott kutatója.

Černušáková elsősorban a menekülőkkel szembeni közép-kelet-európai hozzáállást értékelte, magyarországi és balkáni személyes tapasztalatok alapján. Kifejtette, az AI szerint az üldözöttek kriminalizálására vonatkozó jogszabályok ellentétesek a nemzetközi joggal. „A menekülőknek nem mindig adottak a feltételeik, hogy legálisan léphessék át a határt: nincs útlevelük, vízumuk, nem ismerik a helyzetet az adott országban” – magyarázta Černušáková.

Az AI kiemeli Magyarország szerepét a menedékkérők elutasításában. „Magyarország a menekültválság páneurópai megoldásai elutasításának vezető országává vált” – áll a szervezet jelentésében, amely említi, hogy a magyar jogszabály-módosítások alapján 2015 végén már több mint 900 személy ellen folyt eljárás illegális határátlépés miatt, és Magyarország ellen decemberben eljárást indított az Európai Bizottság a menekültjog megsértésének ügyében. Barbora Černušáková szerint a magyar szervek nem biztosították be az üldözöttek ellátását. Kitért egy Irakból menekült nő esetére, akivel Magyarországon ismerkedett meg. A nő azután menekült el otthonából, hogy több fegyveres csoport üldözte, Törökországon keresztül érkezett Magyarországra, ahol ujjlenyomat-vételezés közben egy rendőr úgy a falhoz vágta, hogy eltört a combcsontja. Magyarországon nem, csak Németországban kapott kezelést. A jelenlegi helyzet kapcsán Černušáková kifejtette, a rossz megoldások következtében újabb gócpontok keletkeznek a Balkánon. A kutató szerint 2015-ben az európai kormányok számos téren kudarcot vallottak kötelezettségeik betartásában. „A kötelezettségszegés elfogadottá vált Európában” – állapította meg.

A terror elleni harc árnyai

Az AI jelentése a világban zajló fegyveres konfliktusokkal, a szólásszabadság helyzetével és a terrorizmus elleni harccal foglalkozik még kiemelten. „Ukrajna megtette az első lépéseket egy intézményi reform végrehajtásához, ám a donbaszi régió távol van a stabilitástól, és a Krímhez hasonlóan az emberi jogok ellenőrizetlen megsértéseinek gócpontjává vált” – kommentálja az ukrán helyzetet a jelentés. A szólásszabadság korlátozására Oroszország a példa, ahol számos támadás történt a civil szektor ellen, a kormány több ezer honlapot kapcsolt ki, és gátolta a gyülekezés szabadságát.

A terrorizmus elleni harc Franciaországban szed áldozatokat, az őszi terrortámadások után, a folyamatosan fennálló rendkívüli állapot idején számos aránytalan rendőri beavatkozás történt, 2700 bírósági parancs nélküli házkutatást hajtottak végre, de csak két esetben indult vizsgálat terrorizmus gyanúja miatt. Európa-szerte hajtottak végre olyan intézkedéseket, amelyek a muzulmánok diszkriminációjának és stigmatizálásának kockázatát hordozták magukkal.