Ágynak dönti az országot a válság

Táppénzre (és a munkáltató által fizetett bérpótlékra) mindenki jogosult, aki fizeti a betegbiztosítási járulékot. Azoknak is jár a táppénz, akik ún. védelmi időben vannak – a biztosítás fizetésének megszűntétől számított 42 napig. Az ideiglenesen munkaképtelen személynek joga van ez idő alatt a táppénzre és a bérpótlékra.

Az utóbbit az alkalmazottnak a munkáltató fizeti a betegszabadság első 10 napján, majd a 11. naptól a Szociális Biztosító. Az már a „valódi” táppénz. A törvény alapján a munkáltató az első három napban a kivetési alap 25 százalékát, a 4-10. napon pedig az 55 százalékát fizeti. A kollektív szerződésben azonban ennél magasabb százalékot is meg lehet határozni, vannak munkaadók, általában a nagyobb cégek, amelyek a napi bér 80-100 százalékát is kifizetik betegszabadság esetén.

Ha a betegszabadság 10 napnál tovább tart, a Szociális Biztosítónál kell igényelni a táppénz folyósítását – ez a napi kivetési alap 55 százaléka. Ezt az összeget a biztosító a felére csökkentheti, ha az érintett személy önhibájából kényszerül betegszabadságra – például ha alkoholfogyasztás miatt baleset érte. A táppénzt a biztosító teljes mértékben be is szüntetheti, ha a beteg nem tartja be az előírt orvosi gyógymódot.