Adóbevallás helyett adóelszámolás

Az éves adóelszámolást a jövedelemadóról szóló hatályos törvény szabályozza. Az adóelszámolás rövidített, gyakran használt fogalom, melyet „az alkalmazotti munkaviszonyból származó jövedelemből levont adóelőleg éves elszámolása” helyett szoktunk alkalmazni.

Az adó elszámolása

Az utóbbi hosszabb meghatározásból több mindent megtudhatunk arról, valójában mi is az éves adóelszámolás. Az ugyanis az adóelőlegekkel függ össze. Aki dolgozik, a munkájáért fizetést kap, melyből egy bizonyos részt törvényből kifolyólag az államnak adunk adó és járulékok formájában.

Azok után a bevételek után, melyek az elmúlt évben nem lépték túl a létminimum 176,8-szorosát, azaz a 35 022,31 eurót, 19 százalékos adót kell fizetni. Az említett összeget túllépő bevételt már 25 százalékos adóval sújtják. Vagyis, minden hónapban a bérünkből egy bizonyos tétel a közös kasszába vándorol, ahonnan az állam ezt különböző célokra elkölti. A meghatározatlan időre szóló munkaszerződésre vagy a megbízási szerződésekre dolgozó alkalmazottak bruttó béréből levont havi tételek csak előlegek. Az adóelszámolást nem kell az alkalmazottnak személyesen elvégeznie, megteheti helyette a munkaadója, de ez nem automatikus. Az alkalmazottnak a munkáltatót erre meg kell kérnie. Nem elég szóban felkérni, formális kérvényt kell benyújtani, éspedig a pénzügyminisztérium külön e célból kiadott nyomtatványát. Ez alapján a munkaadó kiszámolja, hogy az alkalmazottnak az egész évi bruttó béréből mennyi adót kellett volna fizetnie, majd az eredményt összehasonlítja a havonta levont adóelőlegekkel.

Ideális esetben a két szám egyezik. Jobb esetben kiderül, év közben túl sokat vontak le a fizetésünkből, és a különbözetet visszaadják. Az már kevésbé kellemes, ha hátralékot állapítanak meg, és utólag próbálják behajtani a hiányzó összeget.

Érdemes időt és energiát fordítani a sokak számára bonyolultnak tűnő nyomtatványok áttanulmányozására, nehogy elfelejtsünk leírni valamit az adónkból, vagy elmulasztunk kérni valamilyen kedvezményt, amire jogosultak vagyunk. Például lehet intézni alkalmazotti prémiumot, adóbónuszt, ezenkívül az adóalap csökkenthető a házastársra vonatkozó nem adóköteles résszel, a nyugdíjrendszer harmadik pillérébe befizetett önkéntes tételekkel.

A törvény szerint nem kell mindenkinek adóelszámolást készítenie, csak annak, aki 2016-ban 1901,67 eurónál többet keresett. Ugyanakkor, ha az ennél alacsonyabb bevételű személy év közben nem élt az adómentes minimum lehetőségével, megéri elkészítenie az elszámolást, mert az adóhivatal visszaadja a befizetett adót.

A munkaadó elvégzi

A legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás, ha megkérjük a munkaadónkat, végezze el helyettünk, mi csak kitöltjük a szükséges nyomtatványt, s időben leadjuk. Fontos dátum a február 14. – eddig kell a kérvényt a bérelszámolóknak leadni, de érdemes azt még február 14-e előtt megtenni, hogy szükség esetén pótolhassuk az esetleges hiányzó igazolásokat, kijavíthassuk a hibákat.

Adóbevallás

Aki lekési ezt a dátumot, saját magának kell az adóbevallást kidolgoznia. Ha a munkaadó valamilyen oknál fogva nem hajlandó elkészíteni az adóelszámolást, kiállít az alkalmazott számára egy igazolást a megadózható bevételekről, és az alkalmazott A típusú adóbevallást dolgoz ki.

Számos alkalmazott vállalkozik is, illetve más egyéb forrásból lehet pluszjövedelme. Ilyen esetben már adóbevallást kell készíteni, amihez a B típusú adóbevallási ívet kell használni. Az adóbevallást március 31-éig kell elkészíteni, és a kitöltött nyomtatványt az adóhivatalba eljuttatni. Az adóhatóságtól az idén is kérhetünk legfeljebb 3 hónapos haladékot, akinek külföldi bevételei is voltak, az 6 hónapos haladékot is kérhet. Neki elég leadni az adóbevallást szeptember végéig.

Több munkaadó

Előfordulhat olyan eset is, hogy valakinek év közben több munkaadója volt – egyszerre vagy egymás után. Bármelyiket – de csak az egyiket – meg lehet kérni az adóelszámolás elvégzésére. A többitől igazolást kell hozni az adóköteles bérről – ezt február 5-éig kell kérni. Az igazolást legkésőbb február 10-éig postázza a munkaadó, de személyesen is átvehető.

Túlfizetés – hátralék

Adótúlfizetés esetén a visszaadott összeget legkésőbb a májusban folyósított áprilisi fizetéssel mindenki megkapja. Az 5 eurót meghaladó esetleges adóhátralékot pedig az év végéig levonják a fizetésből.

Aki adója 2%-át szeretné felajánlani valamilyen nonprofit szervezetnek, akkor az adóhátralékot már az áprilisi fizetéssel ki kell egyenlíteni. A 2%-os felajánláshoz az alkalmazottak kérhetnek a munkaadójuktól az adó befizetéséről szóló igazolást, melyet mellékelni kell a 2%-os adófelajánlásról rendelkező nyilatkozathoz. Ezt április 30-ig kell eljuttatni az alkalmazott lakhelye szerint illetékes adóhivatalhoz. (sza)

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"264507","attributes":{"alt":"","author":"Ján Krošlák illusztrációs felvétele","class":"media-image","height":"400","title":"A gyesen lévő feleség adómentes része is számít","typeof":"foaf:Image","width":"356"}}]]

Mivel csökkenthető az adó?

Az alkalmazottaknak nem kell a teljes bérükből adót fizetniük.

A legtöbben jogosultak az adómentes minimumra vagy adóbónuszra, minek köszönhetően kevesebb adót fizetnek.

Nem adóköteles

Az adómentes rész azt az alapösszeget jelenti, melyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adómentes rész összege az adott évben szerzett jövedelem nagyságától függ. Ha az adóalap alacsonyabb, vagy megegyezik a létminimum 100-szorosával, az adómentes rész a létminimum 19,2-szeresének felel meg. Mivel tavaly a létminimum 198,09 euró volt, a 2016-ra vonatkozó, 3803,33 eurónyi adómentes minimumra azok jogosultak, akik éves adóalapja nem haladja meg a 19 809 eurót.

Ha magas a fizetés

Ha az adóalap magasabb a létminimum 100-szorosánál, az adómentes rész fokozatosan csökken. Ilyen esetekben az adóalap adómentes részét a következő képlet szerint számítják ki: (44,2 x létminimum) – (adóalap/4), vagyis a 2016-ban érvényes létminimum behelyettesítése után: 8755,578 x (adóalap/4).

Minél magasabb jövedelme volt valakinek, annál alacsonyabb adómentes részt tud leszámolni. Ha a kiszámított összeg kisebb nullánál, az alkalmazott nem jogosult semmilyen adómentes részre, és a teljes fizetéséből adózik. Ez olyanok esetében fordulhat elő, akiknek a havi fizetése több mint 3000 euró.

Év közben is érvényesíthető az adómentes rész, nem kell megvárni az éves adóelszámolást – ez egyaránt vonatkozik az alkalmazottakra és a megbízási szerződésre dolgozókra. Ilyen esetben folyamatosan minden havi bérükből levonják az éves adómentes rész tizenketted részét, ami tavaly 316,94 euró volt. A bruttó bérből először leveszik a járulékokat, majd az adómentes részt, és csak a maradékból kell adózni. Ha a járulékok és az adómentes rész leszámítása után az adóalap nullával egyenlő vagy még annál is kisebb, az alkalmazott egyáltalán nem fizet adót.

Akik nem dolgoztak egész évben, azoknak adótúlfizetésük lehet. Mivel a munkaadó a bevételükből havonta leszámította az éves adómentes rész tizenketted részét, miközben ők az adómentes rész teljes összegére jogosultak, az adóhivatal az éves adóelszámolás elvégzése vagy az adóbevallás benyújtása után visszafizetheti a befizetett adók egy részét.

Házastársi előny

Ha a házastársak valamelyikének nagyon alacsony vagy egyáltalán nincs jövedelme, a másik házastárs csökkentheti az adóalapját a házastársra vonatkozó adómentes résszel. A konkrét összeg az illető jövedelmétől függ. Ha az adóalap az időszerű létminimum 176,8-szorosának megfelelő vagy annál alacsonyabb összeg, a jövedelem nélküli házastárs után az adóalapból leírható a létminimum 19,2-szerese, azaz 3803,33 euró. Erre az összegre azok jogosultak, akik adóalapja nem lépi túl a 35 022,31 eurót.

Ha az adóalap meghaladja az időszerű létminimum 176,8-szorosát, a házastársa vonatkozó adómentes részt a következő képlet alapján kell kiszámítani: (63,4 x létminimum) – (adóalap/4), a 2016-ban érvényes létminimum behelyettesítése után: 12 558,906 – (adóalap/4). Ha a kiszámított összeg nulla vagy annál kevesebb, a jövedelem nélküli házastárs után nem írható le semmi az adóalapból.

Ha a házastársnak mégiscsak van valamilyen bevétele, azt le kell vonni az adómentes részből. A házastárs esetében saját jövedelemnek számít az a bevétel, melyből fizetett járulékokat. Nem számít viszont jövedelemnek az államtól kapott alkalmazotti prémium, az adóbónusz, a magatehetetlenség miatt jóváhagyott nyugdíjemelés, a karácsonyi nyugdíj, az állami szociális juttatások, az ösztöndíj, sőt a gyermekgondozási segély sem. Ezzel szemben az anyasági támogatást és a táppénzt le kell vonni az adómentes részből.

Feleség gyesen

Ha a feleség egész évben gyest kapott, és más bevétele nem volt, a férje az adóalapjából levonhatja a feleségére vonatkozó teljes adómentes részt. Ha viszont terhessége alatt először betegállományban volt, és táppénzt folyósítottak számára, majd anyasági szabadságra ment – ezekkel, a Szociális Biztosító által folyósított összegekkel csökkenteni kell a férj adómentes részét. A házastársra vonatkozó adómentes rész év közben nem érvényesíthető, ugyanis a házastárs egész évi jövedelmét veszik figyelembe, s előre nem lehet megjósolni, az adott évben milyen bevételre tesz szert, pl. a gyermekgondozási szabadságról nem akar-e korábban visszamenni dolgozni. Ezért a házastársra vonatkozó adómentes részt csak az éves adóelszámoláskor vagy az adóbevallás elkészítésekor lehet leírni. Ha év közben házasodtak össze, a házastársra vonatkozó adómentes részt csak annyi hónapban lehet leírni az adóalapból, amennyi ideje tart a házasság. Ilyen esetben minden egyes hónapért le kell vonni az adóalapból az éves adómentes rész tizenketted részét.

Élettársak hátrányban

Élettársak esetében nem érvényesíthető a házastársra vonatkozó adómentes rész, ezzel a lehetőséggel csak hivatalos házassági kötelékben élők élhetnek. Akkor sem lehet kivételt tenni, ha az élettársaknak közös gyermekük van, és az anya gyermekgondozási szabadságon van. Partnere ebben az esetben sem csökkentheti az adóalapját partnere adómentes részével.

Adóbónusz

A dolgozó szülők adóbónusszal csökkenthetik az adójukat. Ez jelenleg 21,41 euró, vagyis az egy gyerek után érvényesíthető egész 2016. évi adóbónusz 256,92 euró. Az adóbónusszal közvetlenül az adót lehet csökkenteni. Ha az adó kisebb az adóbónusznál, a szülő nem fizet semmilyen adót, sőt az adóhivataltól megkapja a különbözetet.

Ezzel a lehetőséggel az alacsony jövedelmű szülők is élhetnek, akik nem érvényesíthetik teljes mértékben az adómentes részt. Az adóbónuszt mindig csak az egyik szülő kaphatja meg. Ha nem tudnak megegyezni, a következő sorrend érvényes: anya, apa, más felhatalmazott személy. A szülők abban is megállapodhatnak, hogy felváltva élnek a kedvezménnyel. Ez például akkor lehet előnyös megoldás, amikor egyikük megbetegszik, és abban a hónapban a másik szülő kéri ezt.

Adóbónuszra az a szülő jogosult, akinek éves adóköteles jövedelme eléri legalább a minimálbér 6-szorosát. Ez a kedvezmény egész évben, folyamatosan, havonta vagy egy összegben az adóelszámolás, illetve az adóbevallás elkészítése során érvényesíthető.

Az alkalmazottak a gyermek születési anyakönyvi kivonatának a felmutatásával igazolják jogosultságukat. Közép- és főiskolások esetében szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is. Először abban a hónapban lehet kérni, amikor a gyermek megszületik, és a kedvezmény addig igényelhető, amíg a gyermek iskolába jár, legfeljebb azonban 25 éves koráig. (sza)

Alkalmazotti prémium

Akinek olyan alacsony a jövedelme, hogy nem tudja érvényesíteni teljes mértékben az adóalap adómentes részét, vagyis a bevétele tavaly a minimálbér határát súrolta, ún. alkalmazotti prémiumot kaphat. Ezt az állam fizeti, de nem jár automatikusan, hanem kérni kell az éves adóelszámolás, illetve az adóbevallás során.

Az alkalmazotti prémium konkrét összege az előző évi jövedelem nagyságától függ – a kedvezményre csak az jogosult, aki az előző évben legalább 6 hónapig dolgozott Szlovákiában, és legalább a minimálbér 6-szorosának (2430 euró) megfelelő összeget keresett, a felső jövedelemhatár pedig 4860 euró.

Noha az alkalmazotti prémium szerepel a jövedelemadóról szóló hatályos törvényben, ma már csak elméletben létező adókedvezményről van szó. 2015 januárjában ugyanis bevezették az egészségügyi járulékokra vonatkozó éves adómentes részt. Ha az egész évi minimálbérből, a 4560 euróból levonjuk a társadalombiztosítási járulékokat (9,4%), magasabb adóalapot kapunk, mint a 3803,33 euró adómentes rész.

A gyakorlatban így ma már senki sem jogosult alkalmazotti prémiumra. Azok sem, akiknek az alkalmazotti fizetésen kívül volt egyéb bevételük is (pl. vállalkozásból, ingatlan bérbeadásából.

Mi kell az adó-elszámoláshoz

- a másik munkaadó által kiállított igazolás a bevételről (ha az elmúlt évben több cégnél is dolgozott, mindegyik munkaadótól szükség van ilyen igazolásra, a kérvényhez mindet csatolni kell)

- a gyermek születési anyakönyvi kivonata, valamint ha a gyermek már közép- vagy főiskolára jár, szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is (ha év közben valaki nem érvényesítette az adóbónuszhoz való jogát, az adóelszámo-láskor ezt megteheti)

- igazolás arról, hogy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában (csak akkor van rá szükség, ha év közben munkanélküli volt)

- a házastárs bevételéről szóló igazolás (erre akkor van szükség, ha a házastársra jutó adómentes részt is érvényesíteni szeretné)

- igazolás a nyugdíjbiztosítás 2. és/vagy 3. pillérébe befizetett önkéntes összegekről