A zöld csomagolás miatt akár 200%-kal is nőhetnek a vállalkozók költségei

Az Európai Unió 2021 júliusától szakított az egyszer használatos műanyagok széles skálájával. Az uniós tilalom azokat az eldobható műanyag eszközöket fedi le, amelyeket leggyakrabban találtak meg szemétként az európai vízpartokon, így például többek között a műanyag evőeszközöket (kés, kanál, villa, evőpálcika), tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat és fültisztító pálcikákat. Az egyszer használatos csomagolások betiltását az Európai Unió minden tagállamától megkövetelte, a szlovákiai cégeknek így nem kellett aggódniuk a versenyhátrány miatt. „A vállalkozások inkább attól tartottak, hogy lesz-e elegendő alternatíva a piacon, és milyen áron” – mondja Marek Harbuľák, a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetségének (AHR) az elnöke.

Gyors bevezetés

Az intézkedések gyakorlati végrehajtására akkor került sor, amikor számos létesítmény a járványellenes intézkedések bevezetésével küzdött. Az egyszer használatos csomagolások teljes betiltására Harbuľák szerint sem az éttermeknek, sem a szállodáknak nem volt idejük felkészülni. „Egyik illetékes hatóság sem kommunikált az érintett vállalkozásokkal arról, hogy vannak-e alternatív megoldások a piacon, vagy hogy miként lehetne fokozatosan csökkenteni a fogyasztást. Egyszerűen betiltották a használatukat, és szó szerint a vállalkozók vállára zúdították az egész problémát” – figyelmeztet az AHR elnöke.

Az általunk megkeresett intézmények közvetlenül nem kommentálták a kritikát. A gazdasági minisztérium például azért, mert a csomagolás és a csomagolási hulladék kérdése nem tartozik a hatáskörébe. Mária Pavlusík, a minisztérium sajtóosztályának az igazgatója csak annyit mondott, hogy minden intézkedést egyénileg kell elbírálni, az általa kiváltott összes hatás összefüggésében. „A vállalkozások részéről megnövekedett költségeket végső soron a fogyasztókra hárítják át az áruk, a szolgáltatások és a csomagolás árában. Ezért gondosan mérlegelniük kell az összes rendelkezésre álló alternatívát” – teszi hozzá. A környezetvédelmi tárca megerősítette, hogy környezetvédelmi szempontból problémásnak tartja a fent említett egyszer használatos műanyagokat. „Ezek tiltása ráadásul nemcsak a vendéglátóhelyek belső tereit érinti, hanem más nyilvános rendezvényeket is” – teszi hozzá Tomáš Ferenčák, a minisztérium szóvivője.

Ivana Máleš, a Körforgásos Gazdaság Intézetének (INCIEN) a szakértője szintén problémásnak tartja az egyszer használatos műanyag termékeket. Ugyanakkor rámutat azokra a gyakorlati negatívumokra is, amelyeket a betiltásuk hozott. Bár az egyszer használatos műanyag termékeket egyéb termékekkel helyettesítették, sok esetben ezek is eldobhatók. „Ez leginkább a futárszolgálatoknál vagy különböző rendezvényeken figyelhető meg, ahol fontos a különböző higiéniai előírásoknak való megfelelés, így az egyszer használatos műanyag termékeket más anyagból készült vagy műanyaggal kombinált egyszer használatos termékekkel helyettesítették” – figyelmeztet Máleš. Az említett termékek helyettesítésével kapcsolatos másik probléma szerinte a feldolgozásuk. Nehéz feldolgozót találni a komposztálható csomagolásokhoz, mivel nem minden komposztálhatónak jelölt csomagolás komposztálható. Ennek következtében a feldolgozók általában nem hajlandók ezeket befogadni a létesítményeikbe. „Ezért egységesíteni kell, hogy mi számít komposztálható terméknek, és a termékeket ezen az alapon kell címkézni” – javasolja Máleš.

Új tiltások a láthatáron

Simona Hlaváčová, a Cirkulárny Hub Polgári Társulás szakértője szerint a változásoknak folytatódniuk kell. Úgy látja, hogy az egyszer használatos műanyagok betiltása szükséges, de nem végleges megoldás. „A probléma akkor jelentkezik, ha a tilalom nem jár együtt a viselkedés megváltozásával, és például az újrahasznosítható műanyag helyett fát vagy pamutot használnak, olyan anyagokat, amelyek sokkal nagyobb hatással vannak a környezetre” – magyarázza Hlaváčová. Épp ezért nem tartja fenntartható megoldásnak a fentről jövő tilalmat a lakosság további felvilágosítása nélkül. Ez ugyanis nem változtatja meg a fogyasztói magatartást, csak a felhasznált anyagot, és az igazi probléma akkor jelentkezik, ha a társadalom nem tudja, hogyan kell használni, vagy ha pazarol vele.

Ezt azonban az EU is igyekszik megelőzni, így a vállalkozások nem ússzák meg a további tilalmakat és rendeleteket. A lapunknak Lucia Semančínová, a Semančín and partners ügyvédi iroda jogi szakértője is megerősítette, hogy a csomagolóanyagokkal kapcsolatban jelentős jogszabályi változásokra számíthatunk. Az Európai Parlament csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló irányelvét elégtelennek találták, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy azt rendelet formájában módosítja. „Az irányelv és a rendelet közötti különbség a jogi kötőerőben rejlik. A rendelet minden uniós tagállamra nézve kötelező. Ezzel szemben egy irányelv kitűz egy célt, amelyet a tagállamoknak el kell érniük, de hogy azt milyen módon érik el, az az egyes tagállamok belátására van bízva” – magyarázza a változtatás jelentőségét a jogi szakértő.

A fenntarthatóság ára

Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan milyen kötelezettségek hárulnak majd Szlovákiára és a vállalkozásokra. A rendelettervezet jelenleg az uniós jogalkotási folyamatban van, és várhatóan 2024-ben fogadják el. Az egyik célja az újrahasznosítható csomagolások teljes körű bevezetése lenne 2030-ig. Emellett a rendelet bizonyos csomagolástípusok betiltását is tartalmazza majd. „Ezek különösen az eldobható élelmiszer- és italcsomagolások, valamint az eldobható gyümölcs- vagy zöldségcsomagolások” – mondta Semančínová. Ez a tendencia nemcsak az éttermeket vagy a szállodákat fogja érinteni, hanem azokat a hétköznapi termelőket is, akik az interneten keresztül kínálják az áruikat. A rendelet egyik gyakorlati következménye lehet, hogy a kartondobozokat többször felhasználható csomagolásokra cserélik. Ezeket nem dobják ki, hanem visszaadják a futároknak, akik továbbküldik újabb felhasználásra. Az elektronikus kereskedelmi vállalkozók azonban nem elégedettek ezzel a modellel, egyrészt a pontatlan működési modellre, másrészt a költségek radikális növekedésére panaszkodva. Ezt néhány tanulmány is megerősíti, például a McKinsey tanácsadó cég, amely szerint az online kereskedelem költségei 50–200 százalékkal nőhetnek az eldobható kartondobozokat tartalmazó klasszikus forgatókönyvhöz képest.

Negatív hatások

A tanulmány rámutatott arra is, hogy a futárszolgálatok megemelkedett szállításai miatt a környezetszennyezés is nőhet. A McKinsey által kidolgozott modell szerint a szén-dioxid-kibocsátás 10–40 százalékkal nőhet, az élelmiszer-kiszállítás esetében azonban több mint 150 százalékos növekedés várható. Jozef Dvorský, a Szlovák Elektronikus Kereskedelmi Szövetség (SAEC) ügyvezető igazgatója ezt az online boltok sajátosságaival magyarázza. „A klasszikus üzletekkel ellentétben ezek nem korlátozódnak területileg a székhelyükre, és más országokban vagy más kontinenseken is vannak vásárlóik. Ez természetesen megnehezíti és megdrágítja az ilyen csomagolások visszaszállítását a gyártóhoz” – magyarázza. Ráadásul a különböző árutípusok újrafelhasználható csomagolása nem lesz szabványosított, így a teherautók berakodása is kevésbé lesz hatékony.

Megérzi a pénztárcánk

A fent jelzett problémák miatt az elkövetkező időszakban így tovább nőnek majd a vállalkozások költségei, amit a fogyasztók is megéreznek majd a pénztárcájukon. Jozef Dvorský nem szeretne spekulálni arról, hogy szlovák viszonylatban pontosan mekkora drágulásra kell számítanunk, hozzáteszi azonban, hogy biztosan nem csak egy kis áremelkedésről lesz szó. Marek Harbuľák szerint az árak alakulása több tényezőtől függ, elsősorban az említett termékek beszállítóitól. „A jogszabályok megalkotásánál az érintett vállalkozókkal és társulásokkal is egyeztetni kellene, hogy olyan rendszerszintű megoldásokat fogadjunk el, amelyek megfelelnek a kitűzött céloknak, de nem okoznak áremelkedést vagy versenyhátrányt a szlovákiai vendéglátóiparnak” – figyelmeztet Harbuľák.

Kamila Oláhová
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa