A vörös posztó neve: autonómia

A Kárpát-medencei magyarság Európa legnagyobb lélekszámú és egyúttal legbékésebb, jogait, törekvéseit jogállami eszközökkel elérni próbáló kisebbsége. Az önrendelkezési jogok az Európa nyugati felén élő nemzeti kisebbségek számára általában biztosítottak. Az autonómia jogintézményére azonban több közép-kelet-európai ország félve tekint, mert benne valamiféle fenyegetettséget lát területi integritására nézve.

SZLOVÁKIA

Miroslav Kusý, a neves szlovák politológus szerint a szlovákiai magyarság képviselői „1993. január 1-jétől csak albérlők ebben az országban, s ezt minden úton-módon a tudtukra is adják: a helynévtáblákról és a megjelölésekről, a családi és az utónevekről veszekednek velük, alternatív iskolákat kényszerítenek rájuk, lényegesen csökkentik kulturális egyesületeik, újságjaik és folyóirataik állami támogatását.” Kusý szerint az etnikai autonómia kérdése legálissá vált. „Az autonómia iránti igények nem jelentenek szakadárságot: az egyetlen lehetséges választ jelentik a nemzetállam fogalmára.” A politológus figyelmeztet, az autonómia szó tabu Szlovákiában „E kifejezés hallatán nem csupán a nemzethű, hanem a demokratikus szlováknak is kinyílik a bicska a zsebében. Hiszen mindenki tudja, hogy a szlovákiai magyarok miféle autonómiára törekszenek. Alattomosak, az elszakadást készítik elő. A külföldi példákra elutasítóan legyintünk: miféle Dél-Tirol, miféle Katalónia? Ezt az autonómia-trükköt mi már 1938-ban kipróbáltuk a cseheken. Szlovákiában ez így járja!”

Szükség van a nemzeti és vallási kisebbségek védelmére az Európai Unióban – jelentette ki Erdélyi Géza. A szlovákiai református püspök úgy véli: eljött a pillanat, amikor meg lehet teremteni az autonómiát, a hagyományos lakóterületükhöz kötődő, de a többségi nemzettől eltérő önazonosságú közösségekben.

ROMÁNIA

Tőkés László református kezdeményezésére alakult meg az Erdélyi Magyar Tanács, ami a romániai magyarság autonómiájának megvalósítását tűzte ki célul. „Annál is inkább megvalósíthatónak tartom az autonómiát, hogy egy eurokonform, nemes törekvés hordozója. Az autonómia senkit nem sért, demokratikus intézményrendszer, évezredes gyökerei vannak, erősíti a térség stabilitását, már az Európa Tanács közgyűlési tanácsa is ajánlotta, legutóbbi 1334-es határozatában” – mondta Tőkés.

A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) és a Székely Nemzeti Tanács SZNT közötti esetleges együttműködéssel kapcsolatosan Németh Zsolt, a magyar törvényhozás külügyi bizottságának Fideszes elnöke a közelmúltban kijelentette: – Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb kialakulnak az együttműködés feltételei, hiszen az RMDSZ is megalakulása óta fontosnak tartja az autonómiát, megalakulásával az SZNT is ezeket a célokat tartja szem előtt. Márpedig, ha azonosak a célok, akkor csak idő kérdése, hogy az együttműködés feltételei is kialakuljanak. Most azt tartom a legfontosabbnak, hogy a magyarok egyezségre tudjanak jutni ebben a kérdésben.”

SZERBIA

Szerbia alkotmánya valamikor az év vége felé kerülhet a parlament elé, egyelőre számos kérdés még tisztázásra szorul. Eldöntetlen például, hogy Szerbia a polgárok állama lesz, vagy a szerb nép és az országban élő kisebbségek állama. A területi elrendeződést illetően a szakmai bizottságban szintén nem alakult ki döntő többség; annyi bizonyosnak látszik, hogy a köztársaságnak két tartománya lesz (Vajdaság, Koszovó), az úgynevezett szűkebb Szerbiában pedig régiók jönnek létre, alacsonyabb szintű autonóm jogokkal. A hatalmat gyakorló politikai centrumban mind nehezebben leplezhető a pozícióharc, másfelől viszont a Vajdaságban is egyre erőtlenebbé válnak a tényleges autonómiát követelő pártok, így a majdani alaptörvény sem egy karakteres kiállást tükröz, a készülő dokumentum inkább a különféle változatok halmaza.

„Senki sem beszél elszakadásról, viszont Vajdaság tényleges autonómiája csak akkor képzelhető el, ha a Vajdaságban megtermelt javak és befizetett adók itt maradnak, azokkal a vajdaságiak rendelkeznek. Ezért feletétlenül fontos, hogy helyet kapjon Szerbia és Montenegró alkotmányban a tartomány törvényhozó és végrehajtó funkciója” – véli Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke. De vajon hogyan vélekednek Belgrádban a felsorolt követelések iránt? Djordje Subotic, a reformpárt tagja szerint a szerbiai politikai elit viszonyulása a vajdasági kérdéshez a demokrácia tesztje lesz. A közvélemény-kutatások szerint a vajdaságiaknak több mint a 80 százaléka támogatja a jelenleginél nagyobb fokú autonómia megvalósítását. (hcbc, htv, msz, sp, ú)