A vírus, ami sokáig velünk marad

A szindrómáról egyelőre keveset tudnak a szakértők. Annyi bizonyos, hogy különböző módon jelentkezhet a betegeknél, és az eddigi tanulmányok szerint gyakrabban diagnosztizálják nőknél és a túlsúlyosaknál. A fő tünetek közé tartoznak a légzési nehézségek, az állandó fáradtság, az ízületi- és izomfájdalom, a koncentrációs nehézségek, a gyors szívverés és az alvászavar.

A poszt-Covid-szindróma az utóbbi hetekben lett az egészségügy egyik központi témája, miután egyre többen panaszkodnak arra, hogy a fertőzés után sem javult az állapotuk. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint minden tizedik fertőzöttnek még 12 héttel a betegség után is vannak tünetei. Ha abból indulunk ki, hogy Szlovákiában jelenleg több mint 660 ezer olyan személy van, aki átesett a betegségen (a korona.gov.sk adatai alapján), akkor akár 66 ezren is küzdhetnek a poszt-Covid-szindrómával.

Július Hodossy, a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) egyik főorvosa lapunk megkeresésére elmondta: a tudósok jelenleg arra próbálnak rájönni, miért alakulnak ki hosszú távú tünetek egyes betegeknél, míg másoknál nem. Hozzátette: már megkülönböztetnek úgynevezett long-Covid- és a poszt-Covid-szindrómát.

„Long-Covid-szindrómának nevezik azt a tünetegyüttest, ami a megfertőződés után 4–12 héttel jelentkezik. Ha valakinek még 12 hét után is vannak tünetei, az már poszt-Covid-szindróma. A kettő között azért is fontos különbséget tenni, mert a kutatások alapján úgy tűnik, más-más tünetei vannak a két betegségnek. A long-Covid inkább a tüdőt érinti, a poszt-Covid pedig szív- és érrendszeri, neurológiai, és pszichológiai panaszokkal jár”

– magyarázta a főorvos.

Hodossy továbbá elmondta, hogy az orvosok egyelőre csak tüneti kezelést tudnak nyújtani.

„Tehát ha valakinek tüdőbántalmai vannak, akkor tüdőgyógyászhoz küldik a körzeti orvosok, ha izomfájdalmat érez, akkor neurológushoz és így tovább”

– mondta a főorvos.

Végtelen várólisták

Ezzel viszont az a gond, hogy a szlovák egészségügyre már a koronavírus előtt is jellemzőek voltak a rendkívül hosszú várólisták, különösen a szakorvosoknál.

Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, hogy ez a probléma az állami és a magánintézményekre is vonatkozott. Lévyová továbbá rámutatott egy felmérésre, amit a 2muse nevű közvélemény-kutató ügynökség készített még 2019 végén. Ebben arra voltak kíváncsiak, hogy a páciensek szerint melyek a szlovák egészségügy legnagyobb problémái. Legtöbben a hosszú várólistákat jelölték meg.

„A válaszadók egynegyede vallotta, hogy egy héten belül kapott időpontot. További 36 százalék körülbelül egy hónapot várt, 29 százalék pedig kettő vagy három hónapot. A többi megkérdezettnek 4 hónapnál is többet kellett várnia. A helyzet tehát a vírus felbukkanása előtt sem volt ideális, és ehhez most hozzá kell számolnunk a járvány hatását”

– vélekedett az AOPP vezetője.

További szemléltetésként közölte azokat az adatokat, amelyeket az egészségbiztosítók 2020 utolsó negyedévéről küldtek a szövetségnek. Ebben az időszakban robbant be Szlovákiában a második hullám, decemberre a kórházban kezelt személyek száma már a 3000-et is meghaladta, és egyre több osztályt kellett átalakítani Covid-osztállyá.

„A tavalyi utolsó negyedévben a 2019-es időszakkal összehasonlítva 43 ezer műtéttel kevesebbet végeztek a szlovák kórházakban. A diagnosztikai kezelések száma félmillióval csökkent, az általános orvosoknál és a nőgyógyászoknál pedig 95 ezerrel kevesebb előszűrésen vettek részt”

– tette hozzá Lévyová.

A Páciensek Jogvédő Szövetsége már hónapok óta figyelmeztet a nem koronavírussal kezelt betegek egészségügyi állapotának elhanyagolására, de a járványhelyzet csak most tette lehetővé, hogy a kórházak egy kicsit felszabaduljanak. Lévyová szerint a legrosszabb a bizonytalanság, hiszen nem tudni, hogy a következő hónapokban hogyan alakul a járványhelyzet.

Elveszve a rendszerben

Az AOPP elnöke elmondta: a poszt-Covid-szindróma minden korosztályra veszélyes, de a legtöbb megkeresést azoktól a hozzátartozóktól regisztrálták, akiknek egy idős hozzátartozójukról kell gondoskodniuk.

„Nem tudják, mihez kezdjenek, amikor a szüleiket, nagyszüleiket kiengedik a kórházból. Fontos, hogy a kompetens állami szervek intenzívebben is foglalkozzanak a koronavírus utáni betegellátással, például a hosszú távú betegségek kezelésére kialakított kórházi ágyakkal, valamint a már létező intézmények kapacitásának jobb kihasználásával (ilyen például a légi Vitalita egészségközpont). Esetleg még azzal, hogy az immobilis betegeket a koronavírus-fertőzés után hogyan lehetne otthoni környezetben, vagy idősotthonban kezelni. Sajnos nem megfelelő a kommunikáció az állami és a nem állami üzemeltetők, valamint az egészségügyi és a szociális rendszerek között, hiányzik a páciensek menedzselése. A betegek csak bolyonganak a rendszerben, a hozzátartozóikkal együtt”

– zárta a szövetség vezetője.

Poszt-Covid-központok

Az AOPP mellett rendszerszintű megoldást sürget a Szlovák Orvoskamara is (SLK). Nancy Závodská, a szervezet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy ők is rengeteg poszt-Covid-szindrómával kapcsolatos panaszt regisztráltak, főként az utóbbi hetekben. Mindkét szervezet a komplex egészségügyi ellátás fontosságát hangsúlyozza.

Az egészségügyi minisztérium már tett is néhány lépést az ügyben. Elsőként lehetővé tette, hogy a koronavíruson átesett betegek látogathassák a különféle gyógyfürdőket (ezek a létesítmények a látogatók előtt még zárva tartanak, de azokat a személyeket fogadhatják, akiknek az orvos ilyen ellátást írt elő). Az ilyen típusú kezelések költségét az egészségbiztosítók megtérítik.

A következő lépés az úgynevezett poszt-Covid-központok kialakítása lesz. Az első ilyen intézményt már megnyitották az Érsekújvári Egyetemi Kórházban. 

A központok lényege, hogy számos szakorvosi rendelőt üzemeltetnek egyszerre, vagyis a legkülönbözőbb tünetekkel is képesek fogadni a koronavíruson átesett személyeket. Ennek köszönhetően nem kell heteket vagy hónapokat várni a szakorvosoknál. Az érsekújvári központban például vannak belgyógyászok, tüdőgyógyászok, szívorvosok és egyéb specialisták.

Az egészségügyi minisztérium további ilyen központok megnyitását ígérte. Az AOPP és az SLK üdvözli a tárca törekvéseit, ugyanakkor egyik sem tudott részletesebb információkkal szolgálni azzal kapcsolatban, hogy milyen régiókban terveznek még ilyen központokat nyitni.

Az ügyben kerestük az egészségügyi minisztériumot is, de nem reagáltak a kérdéseinkre.