A világörökség japán értékei

Esztergom. A Budapesten működő Japán Alapítvány támogatásával jött létre az a kiállítás, mely Japánnak a Világörökségi Listán szereplő értékeit mutatja be. A Bottyán János Műszaki Középiskolában rendezett tárlat képei gazdagon szemléltetik a távoli ország kulturális és természeti kincseit, melyek ma már az 1972-ben elfogadott Világörökség Egyezmény részei. A XVIII. század elején épült Tógusu szentély a felvétel tanúsága szerint egyszerre burkolózik a hajnali felszálló párába és a buddhista szellemiségbe. A templom előtt álló hatalmas faragott kőoszlopok egy ősrégi kultúra létére figyelmeztetnek, melynek képviselői méltósággal és alázattal viseltetnek az élet megnyilvánulásai iránt. A narai Yakushi-ji templom aranyló színekben tündököl az esti fényekben, a víztükörben megjelenik az épület halvány, elmosódott mása. Mondanivalójában talán azt sugallja a kép, hogy a kézzel fogható és tapintható világ mindig leképez egy kevéssé érzékelhető, láthatatlan valóságot. Egy másik felvételen várfal emelkedik fenségesen a tenger fölé nyúlva, ránézve összemosódik szárazföld és víz, anyagi és szellemi világ. Az auswitz-i haláltábor után másodikként vették fel a világörökség műemlékei közé azt az épületet, mely az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombomba áldozatainak állít emléket. Az „atombomba dóm” az emberi tevékenységre figyelmeztető negatív kulturális örökség, az atomfegyverek eltörlését és a tartós békére irányuló törekvést szimbolizálja.

A képek alkotója Miyoshi Kazauyoshi japán fotóművész, aki tizenhárom éves kora óta foglalkozik fényképezéssel. Jelenleg a Tokiói Egyetem tanára, a kiállításon bemutatott képek eredeti anyagát, a „Japán világörökség” című albumát 1998-ban adták ki. Az április 23-i megnyitón részt vett Furuya Masato, a Japán Alapítvány budapesti irodájának igazgatója. Gergely László, a tárlatnak otthont adó iskola igazgatója megnyitón elhangzott beszédében kérte a közönséget, hogy mielőtt megtekintik a képeket, próbáljanak meg ráhangolódni a miénktől eltérő kultúra befogadására, melyhez a Magasi Júlia által elénekelt Híd-dalt hívta segítségül.