A V4-es országok közül Magyarország fogadta be tavaly a legtöbb menekültet

Mindez az Eurostat 2017-es hivatalos adataiból derül ki. A legtöbb menekült továbbra is szíriai, bár arányuk csökkent: 175 800 személy kapott menekültjogi védelmet, ők a több mint félmillió menedékkérő harmadát teszik ki – 2016-ban még az összes menekültjogi védelmet kapó 57 százaléka érkezett Szíriából. A második helyen az afganisztániak (100 700 személy, 19 százalék) állnak, a harmadikon pedig az irakiak (64 300 személy, 12 százalék). A befogadott menekültek legnagyobb része így továbbra is a három közel-keleti polgárháborús zónából érkezett Európába. A szírek és az eritreaiak több mint 90 százaléka kapott valamilyen védelmet, és a szomáliaiak, szudániak, irakiak és irániak több mint fele is pozitív elbírálásban részesült. Az összes többi ország állampolgárainak többségét elutasították a hatóságok, köztük az afganisztáni menedékkérők 54 százalékát is. 
Az adatokból kiderült, az EUtagországok közül magasan a németek fogadták be a legtöbb menedékkérőt, 325 400 ember. A második helyen Franciaország áll 40 600 fővel, a harmadikon Olaszország 35 100 menedékkérővel. Ausztria 34 ezer, Svédország 31 ezer embert fogadott be. 

Kelet vs. Nyugat 

Az Eurostat adataiból kiolvasható, mekkora különbség van az EU posztkommunista és nyugati blokkja között a menekültekbefogadásával kapcsolatban: egymillió lakosra vetítve sokkal kevesebb menekültet fogadunk be, mint a nyugati országok döntő többsége. Míg Németország és Ausztria egymillió lakosra csaknem négyezer, Svédország több mint háromezer, Luxemburg csaknem kétezer és Málta csaknem 1800 menekültkérelmet bírál el pozítívan, addig Magyarország csak 140-et – és ezzel még jobban áll, mint a többi V4-es ország, Csehországban és Lengyelországban ugyanis csak 1515, Szlovákiában pedig csupán 10 befogadott menekültjutott egymillió lakosra 2017-ben. 

Szlovákia: 60 menekült 

Elsőre furcsának tűnő módon a V4es országok közül Magyarország – melynek kormánya kampányt épített a migránsok elutasítására – fogadta be a legtöbb menekültet, összesen 1290 embert. Közülük menekültstátuszt 105, oltalmazottit pedig 1110 személy kapott. Ehhez képest Lengyelország 560 ember menedékkérelmét bírálta el pozítívan 2017-ben, Csehország 145 embert, Szlovákia pedig összesen 60 embert fogadott be tavaly. Feledy Botond külpolitikai elemző szerint ez az aránytalanság nem meglepő, Magyarország ugyanis az egyetlen V4-es ország volt, melyet érintett a dél-balkáni migrációs útvonal. Emlékeztet: Magyarország a 2015-ös migrációs hullám előtt sem volt „zéróország”, általában évente három számjegyű menekültkérelmet bírált el pozitívan – a válság után ez valamennyivel nőtt, de egyáltalán nem annyival, mint a kontinens más részein, a befogadás politikáját preferáló országokban. A balkáni útvonalat az EU és Törökország közti megállapodás gyakorlatilag lezárta, a fő migrációs útvonal jelenleg a líbiai. 

54% elutasítva 

Magyarország egyébként a lista második felében van, ha a menedéket kérők létszámához mérjük a befogadottak arányát: a menedékkérelmet benyújtók 31 százaléka kapott valamilyen menekültjogi védelmet. 
Az uniós országok összesen 1,2 millió ember esetében hoztak ilyen döntést, és a kérelmezők csupán 46 százalékát fogadták be. Magyarországnál a V4-ben szigorúbb volt Csehország (12 százalék) és Lengyelország (25 százalék), Szlovákia azonban engedékenyebb, 90 kérelemből 60-at fogadtak el. A legnagyobb befogadó Németországnál az arány 50 százalékos, Svédországban 44 százalékos, Ausztriában pedig 53 százalékos volt. A legbefogadóbb országnak Írország bizonyult, ők a 805 menekültkérelemből 715-öt hagytak jóvá. 

Határvédelem 

Feledy Botond szerint Európában a menekülttéma már egy ideje nem csupán önmagában van jelen uniós döntéshozatali szinten, hanem az EU külső határainak ellenőrzésével és az európai szolidaritással egybekapcsolt témaként, ami fontos hangsúlyeltolódás. Jelenleg nem egy kvótarendszerről folyik a diskurzus, hanem a határvédelem és az operatív schengeni teendők összehangolása a téma gerince. „Ha mindez megvan, és a földközitengeri jelenlétünk uniós szinten megfelelő és koordinált, akkor beszélhetnek majd arról, hogy válság idején egyik országból a másikba helyezhetünk-e embereket addig, míg elbírálják a kérelmüket” – magyarázza az elemző. Ez a vita a dublini rendszer reformjaként van napirenden az Európai Bizottságban – a bizottság még nyár előtt szeretné látni, lehet-e erről megállapodást kötni, ám Feledy szerint ez jelen pillanatban elég optimista elképzelésnek tűnik. (Eurostat, 444.hu, fm)