A törzsi gondolkodás újjáéledése

A nacionalista, populista erők térnyerése nagy veszélyt jelent az európai demokráciákra, még akkor is, ha egyelőre csak kevés országban kormányoznak, viszont ott, ahol évek óta hatalomban vannak, a népszerűségük nem csökken. Hogyan képesek mobilizálni a szavazótáborukat elitellenes üzenetekkel? Hogyan tudják megosztó, félelmekre építő politikájukkal a szavazóik igényeit kielégíteni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ a Political Capital kutatóintézet és lengyel partnere, az Institute of Public Affairs közös kutatása. A tizenkét hónapos projekt a magyarországi és a lengyelországi populizmus természetét és veszélyeit térképezte föl; egyik fő célkitűzése a közép-európai társadalmi-politikai megosztottság pontosabb megértése volt.

Magyarországon és Lengyelországban a kormányzó pártok a nép akaratának kizárólagos képviselőjeként tekintenek magukra, és ebből a pozícióból viselnek hadat a külföldi, globalista elit ellen. A populizmust kezdték kutatni az említett társadalmakban, de valami sokkal kártékonyabbat, veszélyesebbet találtak: „a törzsies gondolkodás újjáéledését, a tribalizmust – egy autoriter, pluralizmusellenes politikai megközelítést, ami akár erőszakba is torkollhat” – állítják a kutatás résztvevői. A törzsies gondolkodás bomlasztja a demokratikus rendszereket, a cél a saját vezető védelme, és az ellenfél („törzs”) legyőzése.

A kutatásból kiderül, Magyarországon és Lengyelországban is magas azoknak az aránya, akik erős vezetőt támogatnak, és nem választott politikust – ez az arány Magyarországon 26%, Lengyelországban még magasabb, ott 35%. A törzsi gondolkodás (tribalizmus) hívei a világot feketén-fehéren látják, az erős vezetőben bíznak, a politikai pluralizmust nem támogatják, viszont – és ez különösen aggasztó – hajlamosak a politikai erőszak támogatására; részarányuk Magyarországon 10%, Lengyelországban 15%. Magyarországon a tribalisták többsége, 59% a kormánypártra szavazna. Aggasztó, hogy Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus intézmények kevésbé stabilak, a törzsi gondolkodás híveinek tábora növekszik. „Ennek következtében végletesen szétszakadhat a társadalom szövete, értelmüket vesztik a tények, hitelvekké válnak a teljesen nyilvánvaló hazugságok, csak a követett, törzsi vezető szava számít, ezáltal pedig megbeszélhetetlenné, így megoldhatatlanná válnak a valós problémák, ami pedig végső soron a politika tényleges funkciója lenne” – véli Juhász Attila politológus, aki maga is részt vett a kutatásban. (ssz)