A tiltakozás ellenére jön a felsőoktatási reform

A felsőoktatási törvény módosítási javaslatának első változatát Brani- slav Gröhling (SaS) oktatási miniszter tavaly február végén mutatta be a Szlovák Rektori Konferenciának. Az oktatási intézmények képviselői már ekkor elutasították a javaslatot, és további egyeztetésekre szólították fel a minisztériumot. A törvényalkotási folyamatot végig feszültség kísérte, a hallgatók november 17-én az utcára vonultak, és az egyetemek szabadságának tiszteletben tartását követelték. A tiltakozás az idei évben is folytatódott, a javaslat ellenzői kedden a parlament épülete előtt demonstráltak, arra kérték a törvényhozókat, ne támogassák a minisztérium kezdeményezését. A képviselők a számos tiltakozóakció ellenére sem vették figyelembe a szakma kifogásait, szerdán a jelen lévő 133 képviselőből 86-an támogatták a javaslatot, ellene pedig mindössze 43-an voksoltak. A jogszabály végső változata viszont az eredeti verzióhoz képest kompromisszumnak tekinthető, a politikusok ugyanis több pontban rábólintottak a módosításra.

Mi változik?

Az egyetemek képviselői elsősorban azt kifogásolták, az igazgatótanács összetételének és hatáskörének megváltoztatása nagyobb befolyást biztosít a kormánynak a felsőoktatási intézmények működésébe. Megváltozik a rektor kiválasztása, az egyetemek önigazgatási szervének, az ún. szenátusoknak pedig leszűkül a jogköre. A költségvetést a szenátus mellett az igazgatótanácsnak is jóvá kell hagynia, valamint beleszólást kap az egyetem vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdéseibe. A szenátus egyharmadát a hallgatók részére tartják fent. Az intézmény vezetőjét ezentúl az igazgatótanács, valamint a szenátus tagjaiból álló közgyűlés választja, a döntésre azonban a jelöltek nyilvános meghallgatása után kerül sor. A minisztérium szerint az egyetemek saját igényeiknek megfelelően szervezhetik meg az egyes karok működését. Ez azonban veszélybe sodorhatja a karok önkormányzati szerveit. A dékánok ezentúl legfeljebb két egymást követő ciklusban tölthetik be a pozíciót, azt viszont az egyetem határozza meg, milyen módon választja ki az új vezetőt – szavazással vagy versenypályázat keretén belül. A szervezési kérdéseken kívül további fontos változásokra számíthatnak a hallgatók. Lerövidül a levelezős tagozatok tanulmányi programja – visszatér a 3+2 éves modell, ami felváltja a jelenlegi 4+3 éves koncepciót. A jogszabály április 25-én lép érvénybe.

Pénzhiány

„Ennek köszönhetően a szlovák hallgatók magasabb színvonalú egyetemeken tanulhatnak, és lényegesen nagyobb motivációjuk lesz arra, hogy Szlovákiában maradjanak. Épp a fiatalok és a jövő nemzedékei lesznek azok, akik hozzájárulnak Szlovákia történelmi változásaihoz” – mondta Ľudovít Paulis, az oktatási minisztérium felelős államtitkára a reformra utalva.

A Szlovák Rektori Konferencia azonban hangsúlyozta, a reform mit sem ér a szükséges finanszírozás nélkül. Mária Čikešová, a szervezet képviselője kiemelte, a minisztérium további terhet ró az egyetemekre, az új feladatok teljesítéséhez szükséges anyagi támogatást azonban nem biztosítja. Úgy véli, sem az igazgatótanács részvételével választott rektor, sem pedig a versenypályázat keretén belül kinevezett dékán nem tudja megállítani a kar, illetve az egyetem hanyatlását, ha nem lesz pénz az intézmény alapvető működésére. Elárulta, már az év elején megszólították Eduard Heger (OĽaNO) kormányfőt, hogy találjon megoldást az egyetemek jelenlegi pénzügyi helyzetére. „Jelenleg az állami egyetemek fennmaradásával foglalkozunk. A szlovák egyetemek költségvetése 2021-ben és 2022-ben csökkent, az energiaárak emelkedése és az infláció növekedése mellett jelenleg 60 millió eurós visszaesésről beszélünk” – jelentette ki, majd hozzátette, ez a trend a felsőoktatási törvény módosítása ellenére 2026-ig folytatódni fog.

A pozsonyi Comenius Egyetem (UK) elismerte, az eredeti tervezethez képest sikerült kompromisszumot elérni. Šintalová Simona, a külső kapcsolatokért felelős illető az egész folyamatot szokatlannak nevezte, s leszögezte: „A törvénymódosítás azonban – mint arra már többször is rámutattunk – nem reform, és önmagában nem hoz magasabb minőséget. Ha magasabb szintre akarjuk hozni egyetemi ökoszisztémánkat, akkor számos egyéb kérdést is meg kell oldanunk – folyamatosan figyelmeztetünk a szlovák egyetemek katasztrofális pénzügyi alulértékeltségére” – tette hozzá, majd hozzáfűzte, a jelenlegi törvénymódosítás nem orvosolja a fiatal tehetséges hallgatók külföldre vándorlását.

(ba, TASR)