A tanároknak is van hova fejlődni

Az Értelmet Ad (To dá rozum) kutatási kezdeményezés felmérése szerint a középiskolások közel háromnegyede és a felsőoktatásban tanuló hallgatók 60%-a találkozott azzal, hogy egy tanára megaláz, vagy nevetség tárgyává tesz egy diákot. A vizsgálat szerint a tanárok jelentős részét nem készítik fel arra, hogy azonosítsa a tanulók egyéni igényeit. Ugyancsak jelentős probléma, hogy a tanári hivatás általános és anyagi megbecsülése is alacsony, nem tükrözi a pedagógusi munka nehézségét és fontosságát.

A tanárhiány is gond
A kutatás szerint a tanári szakokra jelentkezők alacsony száma a gyakorlatban ahhoz vezet, hogy olyanokat is felvesznek, akiknek a felkészültsége nem megfelelő a pedagógusi hivatás gyakorlásához. A tanári szakokon tanuló hallgatók szerint ugyanakkor a főiskolákon, egyetemeken inkább a tárgyi tudás megszerzésén van a hangsúly, nem pedig a pedagógiai gyakorlaton. Egyben az a tendencia is megfigyelhető, hogy a pedagógusdiplomával rendelkező fiatalok egy jelentős része nem a szakmában helyezkedik el. Az iskolák ugyanakkor arra törekednek, hogy a legkompetensebb tanárokat alkalmazzák. Ezt azonban nagyban befolyásolja, hogy melyik régióról és milyen szaktantárgyról van szó, hiszen az sem ritka, hogy egy-egy tantárgyra, vagy egy-egy régióban az iskolák nem találnak megfelelően képesített tanerőt. Az oktatási intézmények ugyan elbocsáthatják a munkájukat nem megfelelő színvonalon végző tanárokat, a felmérés szerint ez a gyakorlatban nem könnyű, hiszen nehéz a pedagógiai munka alacsony minőségét igazolni.

Hiányos továbbképzések
A kutatás szerint a tanárok szakmai fejlődését sem ideális módon ösztönzik, mert ugyan bérkiegészítést kapnak, ha továbbképzik magukat, de az anyagi juttatás odaítélésekor nem veszik figyelembe, hogy a pedagógus valóban alkalmazza-e a megszerzett új ismereteket. A felméréséhez készült elemzésben a szakemberek azt írják, a tanárok továbbképzése ugyan lehetőséget kínál arra, hogy a pedagógusok megszerezzék azokat a képességeket és készségeket, amelyeket a felsőoktatásban történő felkészítésük során nem sikerült elsajátítaniuk, de ez a gyakorlatban csak korlátozottan valósul meg. „Az államnak nyomon kellene követnie, hogy ez a rendszer mennyiben teljesíti a céljait” – fogalmaz az elemzés.
A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, maguk a pedagógusok 31,1%-a gondolja úgy, hogy semmi sem gátolja őt a szakmai fejlődésben. 20,9% ellenben úgy látja, a túl nagy munkaterhelés gátolja őket ebben. További 23,2% pedig úgy nyilatkozott, hogy a továbbképzések szegényes kínálata miatt nem tudja magát képezni.

A minisztérium főosztályvezetője egyetért

Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős főosztályának vezetője egyetért az Értelmet Ad szakembereinek a tanárok továbbképzésére vonatkozó megállapításaival. Prékop szerint a tanfolyamoknak nem azt a célt kell szolgálniuk, hogy azt a tudást kínálják, amelyet a pedagógusoknak az egyetemen kellett volna megkapniuk. Az osztályvezető szerint az egyetemeknek a tanárjelölteket arra is fel kellene készítenie, hogy a tanulók nagyon sokféle háttérrel rendelkeznek. 

A kezdeményezés keretében a felmérést a MESA10 független elemzőközpont szakemberei készítették. A kvalitatív vizsgálat során 421 egyéni és csoportos interjút készítettek az oktatási-nevelési folyamat különböző szereplőivel. A számszerű adatok felvételekor pedig 15 322 válaszadót kérdeztek meg.