A szólásszabadságnak is vannak korlátai, és ezt a bíróságok is tudják

Ahogy arról beszámoltunk, a radikális smeres parlamenti képviselőnek, Ľuboš Blahának a bíróság megtiltotta, hogy az államfőről, Zuzana Čaputováról valótlan információkat terjesszen, illetve verbálisan támadja őt. Így Blaha a jövőben a nyilvánosság előtt nem állíthatja, hogy Čaputová hazaáruló, idegen hatalmak ügynöke, illetve hogy lépéseit az Egyesült Államok irányítja. A bíróság szerint ugyanis a képviselő kijelentéseiből teljes mértékben hiányzik azok tárgyilagos indoklása, vagy bárminemű igyekezet arra, hogy bizonyítékokkal támassza alá, amit állít. Egyelőre ez azonban még nem ítélet, hanem egy ún. előzetes intézkedés, amely a végleges bírósági döntésig azt hivatott megakadályozni, hogy a kérdéses jogsértés esetleg folytatódjon. Az előzetes intézkedést azonban az elsőfokú és a másodfokú bíróság is jóváhagyta, fellebbezni ellene nem lehet. Az elnöki hivatal szerint ez a bírósági határozat is igazolja, hogy még a közszereplőket ért nyilvános bírálatoknak is van határa. „Ez a határ például a bűncselekménnyel való alaptalan vádaskodás vagy a hazugságokra épülő öncélú sértegetés” – írja állásfoglalásában az elnöki hivatal.

A szélsőséges Blaha

Blaha, akinek a Facebook-oldalát a médiacég vélhetően a képviselő szélsőséges kijelentései miatt törölte, most az őt támogató személyek segítségével terjeszti tovább a közösségi hálón a véleményét. Így reagált a bírósági határozatra is. Szerinte az elnök részéről kicsinyes magatartás, hogy vele foglalkozik, nem pedig például az inflációval, vagy a gázválsággal. A smeres politikus úgy gondolja, az államfő a szólásszabadságot támadja, és továbbra is az amerikai érdekeket védelmezi. Érvként azonban most is csak azt említi, Čaputová évekkel ezelőtt egy olyan civil szervezetnél dolgozott, amely amerikai forrásból is kapott támogatást, illetve, hogy az államfő „viselkedése” bizonyos ügyekben erre utal.

Alkotmányossági teszt 

Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja elmondta, a köztársasági elnök a személyiségi jogainak megsértése, becsületsértés miatt adott be bírósági keresetet Blaha ellen. Az ilyen keresettel azonban a törvényszék nagyon sokáig is foglalkozhat, a folyamatot a különböző jogorvoslati lehetőségek is elnyújthatják. „Ezért a jó ügyvédek tudják, hogy ún. előzetes intézkedést is hozhat a bíróság” – mutatott rá Mészáros. Ennek lényege, ha a bíróság első ránézésre úgy látja, a beadott keresetnek van alapja, tehát jogsértés állhat fenn, akkor addig, ameddig a bíróság meghozza az adott ügyben a végső ítéletét, előzetesen valamiféle korlátozó intézkedést rendelhet el. „A bíróság első ránézésre is úgy látta, Blaha áthágott bizonyos szabályokat, amelyekkel belegázolt az államfő személyiségi jogaiba, becsületébe” – mondta a konkrét esetről szólva azzal, hogy ebben a fázisban még nem volt részletes bizonyítási eljárás. Mészáros azonban arra hívta fel a figyelmet, a végső bírósági döntésben nem biztos, hogy Čaputovának adnak igazat, hiszen addig tüzetesebben megvizsgálják még az ügyet és az alapján döntenek majd. „Azonban nincs nagy esélye, hogy ne az államfő nyerje a pert” – tette hozzá. A korábbi alkotmánybíró szerint ugyanis Blaha olyan dolgokkal, így például hazaárulással vádolta az államfőt, amelyek bűncselekménynek számítanak, így büntetőfeljelentést is tennie kellett volna. Ilyet csak akkor lehet valakiről ismételten milliók, vagy százezrek előtt állítani, ha ezért a bűncselekményért jogerősen elítélték, tehát az illetőre bizonyították ezt a tényállást. Az elnök esetében ez nem áll fenn. „Az alkotmányos szólásszabadság joga pedig nem védi a bizonyíthatóan hamis tényállásokról szóló állításokat” – magyarázta. Azzal, hogy ezt Blaha mégis megtette, megsértette Čaputová személyiségi jogait.

Mészáros, aki bírói gyakorlata során olyan döntésekben vett részt, amelyek a szólásszabadságot szélesítették, arról is beszélt, a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető szabálynak számít, amelynek a korlátozása csak kivételként jelenhet meg a jogrendszerben és a jogalkalmazásban. „A kivételnek azonban csak egy vékony sávnak szabad lennie” – tette hozzá. Blaha és Čaputová ügyében szerinte el kell végezni a szükségesség és arányosság tesztjét. Eszerint a politikusoknak sokkal több nyilvános bírálatot kell eltűrniük, mint azoknak, akik nem közszereplők. A politikusnak ugyanis sokkal több lehetősége van arra, hogy az ilyen megnyilvánulásokra, például a sajtóban válaszoljon. „A konkrét ügyben a bíróság azt is fogja vizsgálni, volt-e konkrét valós alapja Blaha állításainak” – tette hozzá. Egyben az is igaz, hogy a politikusoknak sokkal óvatosabbnak kell lenniük a kijelentéseiket illetően, mint a nem közszereplőknek, hiszen az állításaik sok emberhez eljutnak. „Ezért méginkább megalapozottnak kell lennie, ha ilyen súlyos dolgokat állítanak” – utalt a korábbi alkotmánybíró Blahának Čaputovával szembeni vádjaira.

A gyűlöletbeszéd

Szlovákiában a gyűlöletbeszéd büntetőjogi kategória. Eszerint aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzetet, annak nyelvét, valamely etnikai csoportot, esetleg egyént vélt vagy valós faji, nemzeti, nemzetiségi és etnikai, származáson, bőrszínen, vagy vallási meggyőződésen alapuló hovatartozása, illetve felekezeten kívülisége miatt gyaláz, egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A különféle csoportok elleni erőszakra vagy jogaik és szabadságuk korlátozására való uszításért három évet is kiszabhatnak. Súlyosbító körülmények esetén az ilyen elkövető akár hat évet is kaphat. Mészáros rámutat, ez valójában a szólásszabadság korlátozása. Arról is beszélt, nem csak a fizikai támadásokra való uszítás, hanem az érintettek méltóságának megsértése esetében is jogosnak tekinthető a megnyilvánulások korlátozása. „Persze, mindig a konkrét ügyeket kell vizsgálni” – tette hozzá.

Az Új Szó honlapján tegnap közöltünk a brit The Guardian lap egy hírét, mi szerint az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij kijelentette, az oroszok részéről brutális támadásokat kell elszenvedniük nap mint nap. A cikk a Facebook-oldalunkra is kikerült, ahol számos olvasónk hozzászólást is írt. „Szakadjon meg, mint a véreshurka” – írta kétes helyesírással a cikkünk alá az egyik kommentelő. Mészáros szerint egy durva, otromba véleményről van szó, de ezzel együtt is kérdés, hogy kiolvasható-e ebből a gyűlöletre való ösztönzés. „Én ezt még nem tartom büntetőjogi kategóriának. Azonban más kérdés a polgárjogi aspektus. Ha Zelenszkij beperelné ezt a személyt, ami természetesen ez nem reális, akkor borítékolható, hogy a bíróság az ukrán elnök javára döntene és magas pénzbeli elégtételt is megítélne a felperesnek.” – magyarázta a korábbi alkotmánybíró.