A szlovákiai magyarok képviselete és a Gorilla

Gondolom, mindketten olvasták a Gorillát. Általánosan mit gondolnak róla?

Csáky Pál (CsP): A Gorilla nagyon veszélyes helyzetet teremtett. A téma jelentős problémát tett az asztalra, ez pedig a bizalomhiány a választópolgár és a politikai elit között. Ebből nagyon veszélyes dolgok keletkezhetnek, mert választások előtt vagyunk, március tizedike után irányíthatatlan parlament jöhet össze, ha az emberek dühből fognak szavazni. Hat ember kezében van egy nagyon fontos megoldási lehetőség, amivel élni kellene.

Hat ember?

CsP: Azok, akik a top politikusok közül név szerint szerepelnek a Gorilla anyagban. A modell Mikuláš Dzurinda viselkedése 2010-ből. A választások előtt Robert Fico előhúzta az SDKÚ finanszírozásának kérdését, s mivel Dzurinda nem akarta, hogy egy olyan fontos választás előtt, mint a 2010-es, erre a témára fókuszáljanak, nem jelöltette magát képviselőnek. Úgy gondolom, Mikuláš Dzurinda, akinek neve többször szerepel problematikus politikusként a Gorillában, Ivan Mikloš, Bugár Béla, Rudolf Chmel, Pavol Hrušovský és Robert Fico lehetne az a hat ember, akinek mérlegelnie kellene egy ilyen lépést. Ez az utca hangja. Érzem az emberek dühét, az egészségügyi dolgozók sztrájkolnak, a pedagógusok sztrájkolnak, nő a munkanélküliség – ebben a helyzetben az emberek azt látják, hogy valakik százmilliókat csúsztatnak törvénytelenül egymás zsebébe. Ezért mondom, hogy ha ez a hat ember találna magában annyi államférfiúi erőt, hogy lemondana a listán való jelölésről, kitisztulna a terep, és biztos vagyok abban, hogy a választási részvétel is magasabb lenne.

Simon Zsolt (SZs): Azzal egyet tudok érteni, hogy a társadalomból hiányzik a bizalom, de ezt nem szűkíteném le csak a Gorilla-ügyre, mivel több más probléma is van, ami a bizalomhiányhoz vezetett. A Gorillával kapcsolatban visszanyúlnék néhány tényhez. Mi is történt? Lehallgattak egy lakást, ahol bizonyos emberek találkoztak. Kik találkoztak ott? Robert Fico, Bubeníková asszony a Nemzeti Vagyonalapból, Malchárek és a Pentából Haščák. A többiek ebben a lakásban nem voltak. Ezt az ügyet ki kell vizsgálni, mert nagyon sok a ferdítés. Én vettem a fáradságot, és végignéztem, Csáky Pál mit írt a blogjaiban. Találtam egy nagyon érdekes dolgot. Azt állítja, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadásakor saját könyvére nem kért pénzt Robert Ficótól. Azt állítja, hogy 2007 októberében kapta a támogatást, noha a minisztérium honlapján az áll, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadása előtt nyolc nappal kapta a pénzt. Ennyit az igazmondásról.

CsP: Simon Zsolt úr úgy látszik, iszapbirkózásra jött ide. Visszautasítom ezt a vádaskodást. A könyvemnek természetesen semmi köze nincs a Lisszaboni Szerződéshez. Én nem akarok itt faügyekről és gabonaügyletekről beszélni, mert a helyzet ennél komolyabb.

SZs: Nyolc nappal a szavazás előtt a Fico-kormány kulturális minisztere jóváhagyta a támogatást Csáky Pál Harmatos reggelek álmai című könyvére. Ez milyen közösségi érdek volt? Visszatérve, sokkalta fontosabb megtisztítani a bíróságokat, rendbe tenni a rendőrséget, és az összes ügyet kivizsgálni, beleértve a Gorillát, a Valko-gyilkosságot, a pártok finanszírozását és minden mást, hogy egyszer s mindenkorra meg tudjuk tisztítani a politikai életet.

A hat ember lemondása megoldaná ezt a bizalmi válságot?

SZs: Hat ember lemondása nem fogja megoldani a bizalmi válságot. Én nagyon veszélyesnek tartom a Matovič-féle kezdeményezést, mert látjuk, milyen hatása volt az elmúlt másfél évben. Már szétszedett egy kormányt. Most erőre kap, mert bizalmi válságban az emberek atipikus politikai pártok felé fordulnak, erre példa lehet a szlovén választás eredménye. Olyan párt nyert, amely a választások előtt alakult, semmilyen tapasztalata nincs, ahogy Matovičéknak. Ez veszélyes az országra nézve. Mint ahogy azon az elmúlt másfél évben dolgoztunk, változtassuk meg a rendszert, hogy a bíróságok átláthatóbbak legyenek, a döntések és a végzések felkerüljenek az internetre, változtassunk azon, hogyan lehet valaki bíró, a főügyészt nevezze ki végre a köztársasági elnök – mindez hozzájárulhatna ahhoz, hogy ki legyenek vizsgálva az ügyek, s az, aki hibázott, felelősségre legyen vonva.

Önök 2005–2006-ban, amikor a lehallgatás készült, vezető pozícióban voltak. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes volt, Simon Zsolt földművelési miniszter. Önök tapasztaltak olyasmit, amiről a Gorillában szó van?

CsP: Természetesen. A Gorilla-ügy visszaigazolja az én mondataimat 2007-ből. Ha azt mondják, hogy naivitás a hat embertől lemondást várni, akkor nézzünk meg egy másik lehetőséget, mégpedig, ki fog itt kormányozni március 10. után…

Robert Fico fog kormányozni...

CsP: Látjuk, hogy a Gorilla elsősorban a jobboldalt darálja le. Ha Robert Fico cinikusabb annál, hogy visszalépjen, a jobboldalnak akkor is meg kell mentenie a becsületét. Ezek a politikusok hogyan állnak majd az emberek elé a kezdődő választási kampányban? Biztos vagyok abban, hogy ha legalább az az öt ember lelépne a listáról, a jobboldal jobb eredményt érne el. És ha még ehhez habként a tortán a választópolgárok belátnák azt, hogy hiányzik egy stabilizáló tényező, természetesen a Magyar Koalíció Pártja, és ott lenne a parlamentben a Szabadság és Szolidaritás párt, akkor legalább kísérletet lehetne tenni arra, hogy megakadályozzuk Fico visszatérését a hatalomba. Mert vigyázat, most azt játsszák a jobboldali pártok, hogy kelletik magukat Robert Fico előtt, amit én hibásnak tartok, mert azt okozhatja, hogy Fico a koalíciós szerződés aláírása után 24 órával ugyanazt fogja játszani velük szemben, mint a HZDS-szel és az SNS-szel, bedarálja a jobboldal maradék részét, és március tizedikén két vagy három ciklusra is bebetonozhatja hatalmát, tehát nem szabadna emotív módon dönteni a választópolgároknak, nem szabadna dühből otthon maradni.

SZs: Felvetődött a kérdés, mit tapasztaltunk abban az időszakban. Emlékszem arra, hogy a vagyonalap milyen döntéseket hozott. Felháborítónak tartom, Pali, amit mondtál, mert a Magyar Koalíció Pártja képviselői mindig a Pentával szemben álltak, bírósági pert folytattunk a Penta ellen. Bármilyen döntés született a vagyonalapnál, a kormányban jóvá kellett hagyni. A miniszteri klub elnöke te voltál, te vezetted a tárgyalásokat, úgyhogy ha bármi gyanús, akkor a miniszteri klub vezetője is része a dolognak. Az ügyet ki kell vizsgálni, és nem spekulálni, a választók előtt táncot lejteni. Vannak emberek, akik hiteltelenné váltak, mert hazug politikát folytattak, de vannak politikai erők, amelyek megmutatták, hogy mit tudnak letenni az asztalra, és milyen teljesítményt tudnak nyújtani. A választópolgár bölcs, megfontolja, hogy milyen politikai pártokat fog beültetni a parlamentbe. Azzal egyetértek, hogy ha olyan pártokat fog bejuttatni, amelyek a nacionalizmust, a feszültséget próbálják gerjeszteni, akkor olyan légkör lesz ebben az országban. Bízom benne, hogy olyan pártokat juttatnak be, amelyek nyugalmat akarnak, ezeknek az ügyeknek a kivizsgálását szeretnék. Mindazon eredmény, amit a Híd a másfél év alatt elért, sokkal több, mint amit az elmúlt húsz év alatt a magyar politika el tudott érni. A választó eldönti, hogy hiteltelen vagy hiteles politikát, feszültséggerjesztést vagy fejlődést szeretne.

CsP: A kormányban minden döntés tiszta volt, a Gorilla- anyag nem is erről szól, hanem a háttérdolgokról. Simon úr bizonyára ideges, mert a jelenlegi Most-Híd párt vezető politikusai közül Bugár Béla, Rudolf Chmel, de régi kollégánk, Gyurovszky László és mások, akik a Híd létrejötte körül segédkeztek, név szerint szerepelnek az iratban, a Magyar Koalíció Pártja 150 jelöltje közül egyetlen egy sem szerepel név szerint a Gorillában, ezt szögezzük le. Az is egy kicsit nevetséges felvetés, hogy a jelenlegi parlamenti pártokra bízzuk ennek a problémának a kezelését. Kecskére a káposztát. De válaszolva a kérdésre, az MKP-n belül folyamatosan zavarokat észleltünk, és ez a zavarszint nőtt. 2005-ben két párttársunkat a földalapnál korrupción érték és elítélték, a szlovák sajtó A. Nagy László kollégánkról mint meteorológusról beszélt egy csúnya ügy kapcsán, Nyitra megyében problémák voltak a szociális intézetekkel…

SZs: Az egészet Farkas Iván vezényelte le…

CsP: …a lévai kórház privatizációjával, azok az emberek is elmentek tőlünk. Bennem 2006 nyarán kristályosodott ki ez a probléma. A választások után Bárdos Gyula frakcióvezető, Bugár Béla elnök és jómagam tárgyaltunk több politikai párttal arról, hogy kikkel alkotunk esetleg kormányt. Robert Fico a harmadik tárgyalás előtt azt mondta, itt volt tegnap két kollégátok, mindkettő neve szerepel a Gorilla-anyagban, egyik egy volt miniszterünk, a másik egy gazdasági háttérember, és azt mondták, hogy az MKP nem lép be semmilyen kormányba, ha nem kapja meg a közlekedési minisztériumot és az autópálya-építést, magyarán, a legnagyobb pénzek fölötti esetleges manipulációk lehetőségét is. Én akkor nagyon nagy patáliát csaptam a párt elnökségében. Ez volt az a pont, amikor kiderült, hogy bizonyos gazdasági érdekek magasabb szintre kerültek, mint az MKP hivatalos politikája. Ekkor kezdett elfogyni a levegő Bugár Béla körül, ekkortól romlott meg a viszonyunk. Én Bugár Bélával, amíg úgy gondoltam, hogy a magyar közösség érdekében dolgozik, nagyon jól együtt tudtam működni, de ettől a ponttól kezdve nem. Emiatt váltottuk le Bugár Bélát a párt elnöki posztjáról, emiatt tisztítottuk ki az MKP-t. A Magyar Koalíció Pártja az egyetlen párt Szlovákiában, amely miután észlelte a zavarokat, lépett. Az más kérdés, hogy ezek a kollégák fellázadtak, elmentek, és álmomban sem gondoltam volna, hogy nem a megtisztult MKP-ra fognak szavazni az emberek.

SZs: Vissza kell utasítanom a fellázadást. Ha az emberek visszatekintenek, akkor Csáky Pál, az MKP elnöke volt az, aki engem felszólított, hogy távozzak a Magyar Koalíció Pártjából. Csáky Pál volt az, aki megosztotta az egységet és hazugságra alapozta a politikát. Nem szívesen mondom ezt, de az MKP-ban a hazugság munkamódszerré vált. Sok beszédnek sok az alja, lehet sokat és szépen beszélni, én inkább a tényekre szorítkoznék. Csáky Pál utolsó parlamenti fellépésén, amikor a kettős állampolgárságról volt szó, azt mondta, bármilyen rossz törvényt fogadjon el a szlovák parlament, az MKP alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberjogi bírósághoz fog fordulni. Kérdezem én: miért nem tette meg a Magyar Koalíció Pártja ezt abban az időben? Azért, mert fél téglával verte a mellét, de nem talált olyan partnert, aki hajlandó lett volna aláírni ezt az alkotmánybírósági beadványt. Ezt a Híd nem húsz, hanem 14 képviselővel elérte úgy, hogy 31 szlovák képviselőt kellett meggyőzni. A hiteltelen politikára nem vevő egyetlen egy párt sem, a Híd azért tudott jobb eredményt elérni, mert tartotta a szavát, és nem folytatott hiteltelen politikát.

Csáky Pál azt mondta, hogy a jobboldalnak össze kell fognia, hogy minél több párt legyen bent a parlamentben. Önök szerint ennek az országnak jó az, ha 5-7 párt alkot kormány?

CsP: Ez elvi kérdés. Azt a kérdést kell feltenni, hogy ki képviseli Dél-Szlovákia érdekeit. 2010 óta nem igazán van képviselője Dél-Szlovákiának. A legnagyobb probléma a munkahelyteremtés. Iveta Radičová kormánya Dél-Szlovákiát – egy apró kivétellel – fehéren hagyta, északra van pénz, délre nincs. 2010 óta a szlovákiai magyarságnak, Dél-Szlovákiának nincs hatékony képviselete. És most válaszolnék a kérdésére: nekem sem tetszik egy fragmentált jobboldal, de még mindig jobb, ha megpróbáljuk esetleg Robert Ficót karanténba szorítani.

SZs: Visszatérnék arra, amit Csáky Pál megemlített, és visszautasítom. Tényeket fogok közölni, bárhol ellenőrizni lehet. Besztercebánya megye déli járásaiban a legnagyobb a munkanélküliség. Ebben a négy járásban az elmúlt másfél év alatt több mint 1450 munkahely teremtődött. Tornalján, Rimaszombatban, Füleken, Losoncon lettek kialakítva munkahelyek. Megmentettük a Samsungot, mert készült elmenni Galántáról, ami önmagában majdnem 3000 munkahelyet jelent. Dél-Szlovákia sokkal, sokkal többet kapott, mint míg az MKP-ban Csáky Pál volt a miniszteri klub elnöke. Mindenki azt kérdezi, mit tett a Híd a kisebbségekért, hát említsük meg: a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény, a nyelvtörvény módosítása olyanra, amilyenre nem volt példa még Csehszlovákia idejében sem. Az MKP-s kollégák azzal kampányolnak, hogy helységnévtáblákat tesznek ki, vagyis ez a „rossz” törvény lehetőséget ad arra, hogy ki lehet helyezni a kétnyelvű táblákat. Kétnyelvű okiratokat lehet már használni, létrehoztunk egy pedagógiai módszertani központot, ahol most azon dolgoznak, hogyan lehet javítani az oktatás színvonalát a magyar iskolákban, hogy csökkentsük az asszimilációt. Ha megnézzük azt, mennyi új főteret, iskolát javítottunk meg, akár ott is, ahol MKP-sok a polgármesterek, de ugyanúgy sorolhatnám a magyar tannyelvű iskolákat, amelyek soha ennyi invesztíciót nem kaptak. Prioritás számunkra, hogy megépüljön a déli gyorsforgalmi út, mert ez segíthet Dél-Szlovákia fejlődésében, ezt is elkezdtük. A tervek készen állnak, ha nem lennének előrehozott választások, 2013-ban elkezdődött volna az építkezés, de addig is kiszélesítettük az utat Pozsonyba Somorja irányából.

CsP: Ez demagógia, ezek tények: a táblákat nem lehet kihelyezni, a nyelvtörvényben benne maradtak a büntetések, és hogy Pozsony és Somorja között 30 centit hozzátettek az úthoz, ez nevetséges.

SZs: Július elsejétől büntetendő, ha például nem lesz kihelyezve a tábla.