A szlovákiai élelmiszergyártók az ukrán behozatal nélkül is nagy bajban lennének

Alig valamivel több mint egy hónap telt el a szlovákiai gazdatüntetés óta, amelyet a gazdák azért szerveztek, mert ellenzik az EU szigorú környezetvédelmi korlátozásait és a nem uniós országokból származó agrár-termékek behozatalával kapcsolatos szabályok enyhítését.

Februárban azonban nem csupán Szlovákiában tiltakoztak a gazdák, nagyjából hasonló okok miatt vonultak utcára a lengyelországi társaik is. Az ottani gazdák szerint egyes lengyel cégek ukrán élelmiszereket importálnak és adnak el Lengyelországban, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a lengyel mezőgazdasági termelők tönkretételéhez. Azt állítják, hogy egyre nő az Ukrajnában előállított élelmiszerek aránya a lengyel üzletek polcain. Szerintük ezt igazolják a termékek címkéi, amelyeken Ukrajna szerepel származási országként. 

„Nekünk, mezőgazdasági termelőknek mindez súlyos problémát okoz. Ukrajnából jönnek a gabonafélék, a kukorica, a repce, a méz, az édességek és az ostyák”

 – mondta Michal Kempka, a lengyel Agrounia mezőgazdasági szervezet képviselője. Szerinte Ukrajnában olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket az Európai Unió nem engedélyezett, és amelyeket az európai hatóságok az egészségre károsnak tartanak. Más szóval, az ukrán gazdáknak nem kell olyan szigorú szabályokat betartaniuk, mint a lengyeleknek.

Ukrán dömping

A Warszawa w Pigulce portál rámutat, hogy Lengyelországban valóban működnek olyan cégek, amelyek Ukrajnából importálnak élelmiszert. Ezt a Bankier portál és Czeslaw Siekierski lengyel földművelésügyi miniszter is megerősítette. Az azonban nem világos, hogy ezek a cégek mely üzletláncokkal működnek együtt.

Ami Szlovákiát illeti, bár 2022-ben megnőtt egyes mezőgazdasági termékek behozatala Ukrajnából, egy évvel ezelőtt életbe lépett az onnan származó kiválasztott mezőgazdasági termékek importtilalma. Ezt fokozatosan kiterjesztették több élelmiszerre, és ma már a búza vagy az árpa mellett például a búzaliszt, a nád- és répacukor, valamint a méz is ide tartozik. A „Made in Ukraine” feliratú termékek meglehetősen szórványosan találhatók a szlovákiai üzletek polcain. 

„A nagy kérdés az, hogy a lengyelországi negatív tapasztalatokból okulva hogyan vértezzük fel magunkat Szlovákiában”

 – véli Ľubomír Drahovský kiskereskedelmi elemző. Lengyelországban is érvényben van az Ukrajnából származó gabona és más mezőgazdasági termékek importjának a tilalma, a Bankier szerint azonban felmerült a gyanú, hogy egyes cégek ezt megszegik, és a keleti szomszédtól vásárolnak élelmiszert.

Szlovák problémák

Szlovákiában a hazai élelmiszer-termelés talán még érzékenyebb kérdés, mint Lengyelországban. A szlovákiai boltokban a hazai élelmiszerek átlagos aránya tavaly kevesebb mint 42 százalék volt, és hosszú távon nem nő jelentősen. Martin Krajčovič, a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke szerint azonban ez nem azzal függ össze, hogy az üzletláncok nem érdeklődnek a szlovákiai élelmiszerek iránt. 

„Az akarat megvan, a szlovákiai termékeket akarjuk, de ugyanolyan áron, mint a cseh, lengyel vagy német termékeket”

 – nyilatkozta még tavaly a Tovar a predaj szakportálnak Krajčovič. Szerinte a fő probléma a szlovákiai élelmiszer-termelők alacsony versenyképessége, ami a magas beruházási adósságukra vezethető vissza. Többnyire régi gépekkel dolgoznak, ami csökkenti a termelési kapacitásaikat, ugyanakkor növeli a szlovákiai élelmiszerek felvásárlási árát. Magyarul: az üzletláncok számára drágábbak, mint a külföldi termékek. Ez annak ellenére van így, hogy a hazai élelmiszer esetében alacsonyabbak a szállítási költségek. „Már régóta megfigyelhető, hogy a szlovákiai termelők főként az alacsonyabb feldolgozottsági fokú élelmiszerekre specializálódnak, míg az importált élelmiszerek – a fejlettebb feldolgozásnak köszönhetően – magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékeknek számítanak” – tette hozzá Branislav Cvik, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnökségi tagja a PKS egyik tavalyi felmérésére hivatkozva.

Elégedetlen kereskedők

Krajčovič szerint a SAMO jelenleg jó kapcsolatokat ápol a szlovákiai termelői szervezetekkel, ez azonban nem old meg minden problémát. 

„Valójában kevesebbet keresünk a szlovákiai termékeken. Ezek ugyanis eleve annyira drágák, hogy ha csökkentjük is rajtuk az árrést, még mindig drágábbak, mint a külföldi termékek”

 – figyelmeztet Krajčovič. Szerinte így nem csoda, hogy végül még azok a vásárlók sem a szlovákiai élelmiszert választják, akik egyébként a hazai termékek nagyobb részarányát követelik az üzletekben.

A szlovákiai gazdák és élelmiszergyártók épp ezért egész biztosan nem örülnének a lengyelországi forgatókönyvnek, vagyis az ukrán élelmiszerek nagyobb arányának a hazai üzletekben. Az olcsóbb ukrajnai termékek behozatala ugyanis tovább gyengítené őket, csökkentve a versenyképességüket, hátrányos helyzetbe hozva a szlovákiai élelmiszer-termelés egészét.

JURAJ SKAČAN

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa