A szlovák–magyar határ ellenőrzését egyelőre október 14-ig tartják fenn

Szlovákia szúrópróbaszerű ellenőrzéseket vezet be a szlovák–magyar határon a határsértések megfékezésének céljából, ahogy keddről szerdára virradó éjszaka Bécs és Prága is így járt el a szlovák–osztrák, illetve a szlovák–cseh átkelőkön. Lengyelország pedig néhány, Szlovákiával közös átkelőjét teljesen lezárta a járműforgalom előtt, a többi átlépési ponton ellenőrzést vezetett be. Varsó anélkül döntött így, hogy Szlovákia felől jelentős számú közel-keleti menedékkérő lépte volna át a határukat. A lengyelek döntése az október 15-ére kitűzött parlamenti választás kampányával függhet össze, ahol a migráció központi témává vált.

Ódor Lajos miniszterelnök a szerdai kormányülés után arról beszélt, lehetetlen a 650 km hosszú szlovák–magyar határt hermetikusan lezárni. „Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy az ellenőrzésekkel a lehetőségeinkhez mérten fellépünk az embercsempészek ellen” – tette hozzá azzal, valószínűleg az időjárás hidegebbre fordulásakor csökken majd az érkező emberek száma. Martin Královič szlovák belügyi államtitkár pedig arról tájékoztatott, azután kényszerültek a szlovák–magyar határon az ellenőrzések bevezetésére, hogy Ausztria, Csehország és Lengyelország is megtette ugyanezt. „A lépéseiket némileg a schengeni övezet elvével ellentétesnek gondoljuk” – mondta Královič. Az államtitkár elmondása szerint csütörtök reggel 7 órától a szlovák–magyar határ átkelőin a rendőrség és hadsereg közösen végzi az ellenőrzéseket. „Ezek szúrópróbaszerű, ún. profilált ellenőrzések leszenk” – tette hozzá azzal, a hatóságok tipikusan azokat a járműveket fogják megállítani, amelyeket a Magyarország felől érkező embercsempészek a leggyakrabban használnak. Královič elmondta, a magyar–szlovák határon összesen 35 átkelő van, ahol október 14-ig éjjel-nappal ellenőrzésekre kell számítani, de az intézkedést meghosszabbíthatják. A kérdéses 35 átkelőn az ellenőrzések fenntartása, átkelőnként nagyjából 6 rendőr vagy katona állandó jelenléte, havonta 4 millió euróba kerül. Legfeljebb 500 katonát és több száz rendőrt fognak erre a célra bevetni. „Ami pedig a zöldhatárt illeti, ott a mostanihoz képest alapvető változást nem tervezünk” – tette hozzá az államtitkár. Kiemelte, a menedékkérők számára Szlovákia tranzitország. „Nem terveznek és nem akarnak itt maradni” – jelentette ki.

Szigorúan ellenőrzött határátkelők

Lengyelország a zöldhatáron való belépést is megtiltotta, több átkelőt pedig lezárt az autóforgalom előtt. Az egyes államok egyelőre tíz napig tartják fent az intézkedést, de ez meghosszabbítható. Bécs, Prága és Varsó a német kormánnyal egyeztetve hozta meg döntését. Ezt Nancy Faeser német belügyminiszter is megerősítette, aki már egy héttel ezelőtt elrendelte, hogy fokozzák a Csehországgal és Lengyelországgal közös határon a menekültek utáni kutatást.

Ódor: Ez nem megoldás

Ódor arról tájékoztatott, az ilyen láncreakció nem jelent valódi megoldást a migráció problémájára, de Szlovákiának sincs más választása, mint a magyar–szlovák határon való ellenőrzés visszaállítása. A zöldhatár eddigiektől eltérő ellenőrzését ugyanakkor nem tervezik. Ódor szerint a most látott láncreakció minden érintett ország számára kiadásokkal jár, a polgárok pedig a határon várakozva vesztegethetik az idejüket. „Mi inkább egy közös megoldást részesítenénk előnyben” – tette hozzá. A kormányfő rámutatott, a migráció problémájának valódi megoldását az unió külső határainak hatékonyabb ellenőrzése, illetve a schengeni övezeten kívüli országokban bevezetett intézkedések jelentenék. „Ha nem akarunk egyszer s mindenkorra elbúcsúzni a schengeni rendszertől, akkor az Európai Uniónak a közös költségvetésből több pénzt kellene elkülönítenie a schengeni határ védelmére” – mondta azzal, hogy ugyan Szlovákia is bevezeti a Magyarországgal közös határán az ellenőrzést, de ennek össz- európai szinten nincs jelentős hatása. Ódor arról is beszélt, Lengyelországban október 15-én választást tartanak. „A retorikájukban ez is kiütközik” – mondta. Martin Královič, a szlovák belügyi tárca államtitkára pedig elmondta, a magyar határon az ellenőrzés október 14-ig biztosan marad, de az intézkedést szükség esetén ők is meghosszabbítják.

2023 elejétől október 1-ig 39 688 határsértőt regisztráltak Szlovákiában, ami tizenegyszeres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Csak 2023 szeptemberében több menedékkérőt regisztráltak, mint tavaly egész évben.

Elzárt falvak

A lengyel–szlovák határon a lengyel hatóságok több átkelőt is lezártak. Szerda este lezárták például a Szepesújfalu (Lysá nad Dunajcom) és Lysá Poľana közötti, vagy a Csircs (Čirč) község és a lengyel Leluchów közötti átkelőt. Michal Didik, Csircs polgármestere a TASR hírügynökségnek elmondta, nem érti ezt az intézkedést, hiszen az Ólublói (Stará Ľubovňa) járásban nem okoz problémát a migráció. „Úgy gondolom, ha a menekülteket akarjuk feltartóztatni, akikből én még egyet sem láttam itt soha, akkor az összes határátkelőt le kellett volna zárniuk” – jelentette ki Didik, és hozzátette, a határt csak gyalog, illetve érvényes útlevéllel lehet átlépni.

Ján Kurňava, Szepesófalu (Spišská Stara Ves) polgármestere közölte, hogy az állam egyáltalán nem figyelmeztette őket előre. „Ma reggel személyesen ellenőriztem a helyzetet, és láttam, hogy lezárás van, a katonák és a rendőrök nem engedik át az autókat. Felvettem a kapcsolatot a járási hivatallal, Késmárkon találkozom a hivatalvezetővel, hogy tájékoztatást kérjek” – mondta a TASR hírügynökségnek. A polgármester elmondta, a határ menti területek lakosai gyakran járnak át a túloldalra, köztük a helyi Zastrova vállalat alkalmazottai is, a cég dolgozói a lengyel határ menti falvakból ingáznak. „Csalódottak vagyunk, hiszen az Európai Unió tagállama vagyunk, és nem hiszem, hogy Szlovákiából annyi menedékkérő menne át Lengyelországba ezen a határátkelőn, sőt, nem tudom, vannak-e egyáltalán ilyenek. A sajtóban szúrópróbaszerű ellenőrzéseket emlegettek, de azt senki sem mondta, hogy teljesen lezárják az átkelőt” – hangsúlyozta Kurňava.