A szenciek gazdag októbere

Október derekán-végén a figyelem középpontjába Szenc került, több szempontból is. Az első írásos említésének 750. évfordulóját ünneplő város lakossága valamint számos szervezet kitett magáért: gazdag, változatos műsorral ünnepelték meg a jelentős évfordulót. A helyi magyar tanítási nyelvű gimnázium után most az alapiskola is felvette a nagy szülött, Molnár Albert protestáns író, zsoltárfordító nevét, másnap pedig harmincharmadik alkalommal tartották meg a Szenczi Molnár Albert Napokat. Ezen lépett fel a somorjai Gaudium, itt mutatták be Bárdos Ágnes gyermeklemezét, a könyvtárban Gál Sándor és Vojtech Kondrót irodalmi estjét tartották. A rendezvénysorozatnak persze, ez csak a töredékét képezte.

A város egyetlen, magyar könyveket is árusító könyvesboltja a csodaszép Törökház melletti kopott, sivár művelődési ház földszintjén tart nyitva (hétfőtől péntekig reggel 9-től 17 óra 30-ig, szombaton délig). Lőrincz Gabriella boltvezető készséggel bemutatja a magyar könyveket, számuk csekély, nagyjából a városlakók arányának megfelelő, de árulnak itt magyar kazettákat, CD-lemezeket és hetilapokat, naptárat is. Azt már a tulajdonostól, Lassú Pétertől tudom meg, hogy a könyvállomány javát a legnagyobb forgalmazótól, a Panta Rhei vezérigazgatójától, Bödők László szerzi be számára. A magyarországi könyveken kívül egyedül a Lilium Aurum néhány kiadványát fedezem föl a polcokon. De mint minden valamirevaló könyvesboltban, a szenci esetében is érvényes, hogy ami nem kapható, azt a vevő kérésére felírják s megszerzik. Leginkább a gyermekirodalom iránt mutatkozik igény, az újdonságok közül a napokban többen vásárolták meg a Burián László életrajzát bemutató Csicsay Alajos-kötetet. Bárdos Ágnes Tánc-láncát itt egyelőre nem kapni (később kérésemre Huszár László kiadó közölte, a lemezt és a kazettát Dunaszerdahelyen forgalmazzák; a Focus Music Shopban és a Csemadok TV székházában). A Zalabai Zsigmond összeállította Szenczi Molnár Albert emlékezetét azonban kiemelt helyen látom, csakúgy, mint a Kovács — Simon szerzőpáros A magyar nép története című népszerű sorozatát.

Ha már itt jártam, megnéztem az emeleten található könyvtárat is. Az oda vezető folyosón most Szenci séta címen korabeli képeslapokból és fényképekből (szerzőjük Görföl Jenő) nyitottak látványos utcát, mely a képcsarnokig vezeti a látogatót: itt meg a város történetét bemutató kiállítást lehet megtekinteni (Strešňák Gábornak köszönhetően); a városra vonatkozó legfontosabb írásos dokumentumok, térképek, tárgyak közt, a lakosság összetételét mutató táblázaton látom, hogy lélekszám nő, a magyarok számaránya azonban csökken, a több mint 14 ezres közösségnek jelenleg valamivel több mint 22 százaléka magyar. Ennél azért többen tudnak magyarul, mondja Polák Margit, a könyvtár munkatársa, aki éppen a helyi gimnazistáknak magyarázza, mutatja be, mit is látnak, s miért is lehetnek büszkék városukra.

A könyvtár állománya egyébként csaknem 40 ezer kötet, s évente mintegy 18 ezren látogatják. A magyar könyvek közvetlen a bejárattal szemben találhatók, balról jobbra haladva a szépirodalommal, fentről lefelé Ady Endre köteteivel kezdve. Nyitva tartási idő reggel 9-től este 18 óráig, a szerda szünnap. Sajnos, a többihez hasonlóan a szenci könyvtárban is többször kellett emelni a beiratkozási díjat, mely jelenleg 100 korona, a gyerekeknek, a tanuló ifjúságnak és a nyugdíjasoknak 50. A könyvtár vezetésének és a jó viszonynak köszönhetően Polák Margit ebből a bevételből a magyar könyvkölcsönzők számára a létszámukat is meghaladó arányban tud új könyveket vásárolni, s szerencsére akad támogató is.

Mint a könyvesboltban, a könyvtárban is mértéktartó derűlátást tapasztalok, panaszt semmit. A könyvek mennyiségét és összetételét látva így én sem jegyzem meg, ami pedig nyilvánvaló: elkelne ide egy-két gazdag mecénás, néhány nagyobb alapítványi injekció s talán egy szervezet, mely a választék bővítését, állandó frissítését tartaná szem előtt. Persze, hol nem volna erre szükség?

(cs)