A szélsőségesek és a romák zavarják a tizenéveseket

Az IVO társadalomkutató intézet legfrissebb szociológiai felmérésében 15 és 19 évesek véleményére voltak kíváncsiak a társadalmi együttélésről. Az eredmények alapján a megkérdezettek leginkább a politikai szélsőségeseket nem akarnák a szomszédságukba. A válaszadók több mint 75%-át zavarná, ha a szomszédjukba ők költöznének. Ezután következnek a romák, ők a megkérdezettek több mint 60%-át zavarnák, őket követik a muszlimok 58,5%-kal. A felmérés alapján legkevésbé a színes bőrű (13,9%) és a zsidó (17,3%) szomszédok feszélyeznék a fiatalokat.

Negatív látásmód

A megkérdezettek pusztán 17%-a gondolja, hogy a romáknak ugyanolyan esélyeik vannak, mint az ország többi lakosának. Sőt, nagy részük (61,4%) azt válaszolta, hogy rosszabbak az esélyeik, mint a többi lakosnak. Hasonlóan ítélik meg az LGBTI-közösségbe tartozók állapotát a heteroszexuálisokéval összehasonlítva. A tizenévesek 61,4%-a gondolja, hogy a más szexuális irányultságú embereknek rosszabbak az esélyeik. 

A megkérdezettek majdnem fele úgy véli, hogy a szlovákiai magyar kisebbségnek ugyanolyanok az esélyei mint a szlovákoknak, 40%-uk azonban úgy gondolja, a magyarok helyzete rosszabb a többségi nemzethez képest. „A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a fiatalok nagy része elismeri, a kisebbségek sokszor hátrányos helyzetből indulnak, ám a másik kérdésből kiderül, hogy ennek a helyzetnek a fenntartásához maguk is hozzájárulnak. A roma vagy muszlim szomszédot elutasítók aránya arról tanúskodik, hogy sokan általánosító negatív sztereotípiákra hagyatkoznak, s úgy utasítanak el valakit, hogy a vallásán vagy az etnikumán kívül mást nem is tudnak róla. Ezeket a sztereotípiákat alakítja természetesen a mediális ábrázolás és a vezető politikai retorika is” – mondta lapunknak Mrva Marianna szociológus.

Demokrácia vagy nem?

A megkérdezettek több mint 78%-a ért egyet azzal, hogy a demokrácia a legjobb lehetséges politikai rendszer, és majdnem 70%-uk szerint be kellene tiltani azokat a politikai pártokat, amelyeknek célja megbuktatni a demokráciát. A felmérés alapján a fiatalok több mint 85%-a szerint a demokráciában a kisebbségek jogait is tiszteletben kell tartani, sőt, 91%-uk szerint  döntéskor a kormánynak az ellenzék véleményét is tisztelnie kellene.

Ezeknek az adatoknak kicsit ellentmond, hogy ugyanezen felmérés eredményei alapján a résztvevők majdnem 37%-a szerint az állam élén egy erőskezű vezetőnek kellene állnia, aki döntéseit a parlament és a társadalom véleményétől függetlenül hozná meg. Ehhez társul az is, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint az országnak rendre és fegyelemre van szüksége az emberi jogok különböző formái helyett. Sőt, körülbelül ugyanennyien értenek egyet azzal is, hogy a demokráciában a többségnek van joga dönteni, akár a kisebbségek kárára is. 

Nem érdeklődők

A felmérés során azt is megkérdezték, mennyire érdeklődnek a fiatalok a politika iránt. A 15 és 19 év közöttiek a külpolitika iránt érdeklődnek legkevésbé (36,5%), ezt követi a regionális politika (40,8%) és végül a belpolitika (53,7%). Ennél azonban jóval többen vannak azok, akik szoktak politikáról beszélgetni. A megkérdezetteknek elsősorban a családjuk körében téma a politika, több mint 80%-uk szokott otthon beszélgetni erről.  A kormány összetétele iránt is érdeklődnek a fiatalok: 74,4%-nak számít, hogy demokratikus vagy nem demokratikus kormány alakul-e.

Ellentmondások

A szociológus szerint az ellentmondásos eredményeknek egyrészt az lehet az oka, hogy a fiatalok nem gondolkodnak ezekről a témákról, a demokráciára való nevelés nem része a iskolai tantervnek, a családban sem téma, így nincs meg az a háttértudás, amely alapján véleményt alakíthatnának ki, kialakult vélemény híján pedig akár önellentmondásosan is válaszolhatnak. „Másrészt, ezek a fiatalok hisznek a demokráciában, de látják annak hibáit és kihívásait. Nem látják azonban azokat az eszközöket, melyekkel ezeket a problémákat demokrácián belül meg lehetne oldani. Ez szintén okozhat bizonytalanságot és ellentmondásos véleményeket” – véli Mrva Marianna.