„A százezres nagyságrendű menekülthullám alighanem a minimum”

Csütörtök hajnalban Oroszország katonai hadműveletet indított Ukrajna ellen. Vannak információi arról, hogy körülbelül hány orosz katona lépte át az ukrán határt?
Pontos információkat erről nehéz mondani, már csak azért is, mert attól függ, kiket számolunk hozzá az orosz katonai erőkhöz. Ha a donyecki milíciákat és az egyéb erőket is figyelembe vesszük, akkor a szövetséges becslések szerint a számuk eléri a kétszázezret. Nyilvánvalóan nem minden egység lépte át a határt, vannak, akik a pozíciót tartják, mások a második hullámra készülhetnek és egyéb feladatokat biztosítanak.

Arról érkeztek hírek, hogy az első összetűzésekben hány ember veszítette életét?
Ahogy az ilyen kaotikus háborús szituációkban lenni szokott, egymásnak ellentmondó információk jelentek meg. Annyit tudunk, hogy Odessza és Mariupol környékén a rendőrségi jelentések már megerősítették néhány ember halálát, illetve jelentek meg fotók a bombázások áldozatairól is, amelyekről úgy tűnik, hogy nem meghamisított fényképek. Vannak olyan meg nem erősítettek információk, melyek szerint akár már több száz civil áldozat is lehet. Zelenszkij ukrán elnök egyelőre annyit mondott, hogy már veszteségeket szenvedett el az ukrán hadsereg.

Mekkora ellenállásba ütközhet az orosz hadsereg? Mennyire képes ellenállni Ukrajna egy ilyen inváziónak?
Erről egyelőre annyit tudunk, hogy létszámát tekintve az ukrán sereg sem kicsi, viszont a felszerelése jóval gyengébb és nem is az ilyen típusú nyílt harcokhoz van szokva, hanem a lövészárokharcokhoz, amelyek a keleti országrészeken zajlottak. A szakértői vélemények tehát abba az irányba mutatnak, hogy az ukrán seregnek alacsonyabb az ellenálló képessége. Azt nem tudjuk megbecsülni, hogy az első katonai tűzben mennyi harci eszköz semmisült meg, de mindenképpen ez volt az oroszok célja, hogy ezeket kiiktassák, illetve hogy a kommunikációt ellehetetlenítsék. Óriási kibertámadást szenvedett el számos ukrán kormányzati szerver. Innentől kezdve nagyon nehéz egy hadsereg dolga, és nem is biztos, hogy mindenre van egy B vagy C tervük. Ha a városokba tudják húzni a harcokat, akkor nyerhetnek egy kis időt, de nyílt terepen az orosz haditechnikával szemben nem sok esélyük van.

Számíthat Ukrajna valamiféle támogatásra a NATO-tól?
Ukrajna eddig is rengeteg szállítmányt kapott, és nemcsak orvosi csomagokat. Konkrétan lőfegyverekre gondolok, amelyek közül az amerikai Javelin típusú rakéták a legveszélyesebbek az orosz páncélosokra, illetve a török drónok is komoly eszközöknek számítanak. Most úgy tűnik, hogy minden higgadt európai főváros biztosítja az oroszokkal szembeni harchoz szükséges fegyverek szállítását.

Már jelentek meg fotók arról, hogy sokan elmenekültek Kijevből. Mekkora menekülthullámra számíthatnak a szomszédos országok, köztük Szlovákia is?
Ez alapvetően attól függ, hogy az orosz csapatok milyen mélységben és milyen gyorsaságban vonulnak fel, és ez mit jelent a hétköznapi lakosság biztonsága szempontjából. Itt nagyon sok lehetséges forgatókönyv van. Biztos, hogy aki teheti, az elhagyja a nagyvárosokat, és inkább a nyugat-ukrajnai vidéki területeken húzódik meg, vagy pedig Lengyelországba megy át, mert az a legkönnyebben elérhető határszakasz. A százezres nagyságrendű menekülthullám alighanem a minimum. A háború kiterjedését tekintve azt látjuk, hogy például a kárpátaljai reptér is kapott rakétatámadást, tehát szinte az egész ország lakossága érzékeli a konfliktust. Az első menekülthullám éppen ezért feltehetően komoly lesz. Tegyük hozzá, valószínűleg ez is az oroszok célja.

Jaroslav Naď védelmi miniszter kijelentette, hogy 1500 katonával erősítik meg a szlovák–ukrán határt. Elképzelhetőnek tartja, hogy katonai konfliktus alakul ki a szomszédos országok hadseregei és az oroszok közt?
Ilyenkor nem ezért szoktak katonákat küldeni a határokhoz, nem erre számít a NATO és az oroszok sem beszéltek erről. A román légtérbe például már áttévedt egy ukrán gép, és a magyar tapasztalatok a délszláv háborúban is azt mutatták, előfordulhat, hogy katonai egységek tévednek át magyar területekre. Az ilyen esetek miatt kell biztosítani a határt, illetve az is fontos, hogy a menekülőket a megfelelő, koordinált módon lehessen kezelni.

Ön szerint mi a legvalószínűbb forgatókönyv a következő hetekre? Egyrészt meddig húzódhat ez az összetűzés, másrészt mi következik utána? Ez a konfliktus teljesen felboríthatja Európa geopolitikai berendezkedését?
A rövid válasz az, hogy igen, Európának ezután teljesen újra kell gondolnia a geopolitikai berendezkedést. Ha ezt nem teszi meg, akkor az ukrajnai konfliktus után hasonló helyzetekkel fog szembesülni. Oroszország magától nem áll meg, csak megállítani lehet. Nagyon sok következmény van, amellyel most számolni kell, és át kell gondolni, hogyan lehet az oroszokat elrettenteni. Maga a háború a putyini elképzelés szerint egy nagyon gyors hadművelet lesz, viszont Zelenszkij nem az a fajta, aki könnyen megadja magát. Kérdés, hogy vajon az ukrán elnököt elfogják-e. Zelenszkij kiiktatása nagyon meggyorsíthatja egy oroszpárti kormány kinevezését, ezzel Oroszország elérné a közvetlen stratégiai célját. Onnantól kezdve a konfliktus új fordulatot venne, és jobb esetben katonailag kevésbé intenzívvé válna, viszont így tartósan orosz befolyás alá kerülne Kijev, és egy bábkormány nyilván bármit aláírna.