Richard Sulík gazdasági miniszter szerdán kijelentette, ha meggyőződnek arról, hogy a különadóból befolyt forrásokat értelmes célokra használják fel, akkor talán nem vétózzák meg azt a parlamentben (TASR-felvétel)
A Slovnaft Matovič új fejőstehene?
Már a jövő hónaptól különadót vetnek ki a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomítóra – a pénzügyminiszter ezzel kapcsolatos javaslatára a rendkívül éles vita ellenére szerdán a kormány is rábólintott, a parlamentnek pedig gyorsított eljárásban kellene elfogadnia. Évente majd 300 milliót hozhat az államkasszának.
A kormánypártok szerdán először összevesztek a Slovnaftra kivetendő különadón. A Sme rodina elfogadhatónak tartotta a pénzügyminiszter, Igor Matovič (OĽaNO) ötletét, hogy az állam akár 280–290 millió eurót követeljen a részben magyar állami tulajdonú olajfinomítótól. Az SaS azonban, a Za ľudíval az oldalán, ellenezte a javaslatot. Matovič arról beszélt, az SaS már-már hazaáruló, amiért szerinte a Slovnaft magyar oligarcháinak érdekeit képviseli. Végül a kormány jóváhagyta a javaslatot.
Júniustól lép életbe
Matovič hatalmas vihart kavaró, új adóval kapcsolatos javaslata abból indul ki, hogy az orosz Ural kőolaj és a globális referenciának számító, a szlovákiai árképzésnél is mérvadó északi-tengeri Brent kőolajfajta közötti árkülönbség Oroszország Ukrajna ellen indított támadását követően alaposan megugrott. A neste.com honlap adatai szerint az Ural hordója (159 liter) a háború kitörése előtt legfeljebb 5 dollárral volt olcsóbb a Brentnél, február 24., vagyis a háború kitörése után azonban a kőolaj világpiaci ára elszállt, az Ural hordónkénti ára így ma már 35 dollárral marad el a Brenttől. Matovič szerint a Slovnaft az árkülönbségen havonta nagyjából 100 millió eurót keres, amin meg kellene osztoznia a lakossággal, ezért a Slovnaft említett árkülönbözetből származó nyereségére 30 százalékos adót vetnek ki. A pénzügyminiszter szerint a hordónként 5 dollár feletti árkülönbözetet adóztatnák meg, az intézkedés így évente nagyjából 280–290 millió eurós bevételt biztosítana az államkasszának, amiből a családtámogatásokat finanszíroznák. Az új adót a 2022 júniusa és 2024 decembere közötti időszakra vezetik be. Ám, ha időközben az Ural és Brent közötti árkülönbség három hónapon át folyamatosan 5 dollár alá csökken, az adót kivezetik.
Magas adók
Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója a Hospodárske noviny gazdasági napilapnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy az említett különbözetet ők már részben eleve beépítették az áraikba, ezért lehetséges, hogy az üzemanyag Szlovákiában 15–20 centtel olcsóbb, mint Németországban, Hollandiában vagy a skandináv országokban. Ha az üzemanyagok árát csökkenteni szeretnénk, a legnagyobb mozgástere ebben az államnak van, hiszen a kiskereskedelmi ár jelentős részét az adó teszi ki. Ha például 1,70 eurós literenkénti kiskereskedelmi árral számolunk, ebből 29 cent az áfa, 51 cent pedig a jövedéki adó. Az adó nélküli kiskereskedelmi ár így csupán 90 cent. Világi szerint, az adót leszámítva, a Slovnaft árai a hetedik legalacsonyabbak az Európai Unióban, épp annak köszönhetően, hogy az olcsóbb orosz olajat már figyelembe vették az árképzésüknél.
Kormánypárti marakodás
A kérdésre, hogy a Slovnaft az új adó miatt nem emeli-e majd az árakat, Matovič azt válaszolta: a pozsonyi vállalat ígéretet tette arra, hogy a jelenlegi árakat nem fogja növelni. Bár hangsúlyozta, nem formális megállapodásról van szó. Erre azonban a Slovnaft is reagált, cáfolva az egyezséget. Anton Molnár, a társaság szóvivője kijelentette, a Slovnaft továbbra is a piaci elvek alapján fogja meghatározni az árpolitikáját, a nemzetközi és a helyi piacokon bekövetkező változások alapján, összhangban a gazdasági verseny elveivel. „Úgy fogunk eljárni, hogy az üzemanyagok szlovákiai piacán továbbra is megmaradjon a versenykörnyezet” – közölte Molnár.
„A pénzügyminiszter javaslata garantáltan magasabb benzin- és gázolajárakat eredményez majd” – reagált Richard Sulík gazdasági miniszter, az SaS elnöke. Sulík a szerdai kormányülés előtt elmondta, előző este kilenckor kapták kézhez a Slovnaftra kivetendő különadó tervezetét. A gazdasági miniszter nehezményezte, hogy nem létezik a finomítóval kötött megállapodás arról, hogy a különadó következtében nem emelkednek az üzemanyagárak.
A pénzügyminiszter ugyanakkor a szerdai kormányülés előtt arról beszélt, Sulík hazudik, amikor azt állítja, hogy a Slovnaftra kivetett különadó egyben az üzemanyagárak emelését is jelentené. Matovič szerint ugyanis az akár 300 millió eurós adót abból a nyereségből szednék be, amit az olajfinomító azért tud elérni, mert olcsóbban kapja az orosz olajat. Azzal vádolta meg a koalíciós partnerét, Sulíkot, hogy azt szeretné, a kivetendő adóból származó pénz ne a szlovák államkasszába, hanem a Slovnaft tulajdonosainak a zsebébe kerüljön. „Sulík most arról dönt, hogy ez a pénz a mi szlovák államkasszánkba kerül, vagy odaadjuk a magyar oligarcháknak. Sulík azt mondja, nem, adjuk össze mi ezt a pénzt a magyar oligarcháknak, a Slovnaft tulajdonosainak” – mondta Matovič. „Felteszem a kérdést, miért teszi mindezt? Ugyanis ilyesmit az ember nem csinál ingyen. Ez már a hazaárulással határos” – tette hozzá a pénzügyminiszter, majd arról beszélt, szerinte Sulík azt akarja, hogy a kérdéses 300 millió eurót az ország polgárai a magyar államkasszába fizessék. „Ezt az Alkotmányunk szerint úgy hívják, hazaárulás” – jelentette ki Matovič azzal, hogy egy nappal korábban még az SaS is támogatta a Slovnaftra kivetendő különadót. „Mi történt 24 óra alatt? Kinek az érdekeit védi?” – kérdezte Matovič.
A pénzügyminiszter szerint ugyan formális megállapodást nem kötött a Slovnafttal, de tárgyaltak arról, hogy a vállalat ne emelje az üzemanyagárakat. „Azt mondtam a Slovnaftnak, amennyiben ezt nem tartják be, akkor elindítunk egy olyan árszabályozást, amelyet Sulík már nem tud megvétózni” – tette hozzá Matovič. Ilyen árszabályozási intézkedés azonban jelenleg nincs a kormány előtt.
A Sme rodina munkaügyi minisztere, Milan Krajniak még a kormány-ülés előtt arról beszélt, jó ötletnek tartják a különadót, de ugyanakkor az SaS vétójogát sem vonják kétségbe. „A Slovnaft esete azonban más, mert az energiaárak felső határának szabályozásához hasonlóan a megállapodás része, hogy a benzinárakat az uniós árak alsó egyharmadában fagyasszák be” – tette hozzá Krajniak. Veronika Remišová (Za ľudí) a Slovnaftra kivetendő külön-adóról annyit mondott, tiszteletben tartják, ha az SaS vétózik.
Koalíciós megegyezés
Sulík és pártja végül, mindenki meglepetésére, a kormányülésen nem vétózta meg az olajfinomítóra kivetendő különadót, de kiemelte, ellenzik a javaslatot. „Ennek ellenére ez az indítvány átment” – tette hozzá arra utalva, hogy a többi kormánytag megszavazta azt. Az SaS elnöke arról beszélt, még tárgyalni szeretnének az ügyről a Slovnaft vezetésével, amikor az üzemanyag-árak csökkentéséről is egyeztetnének. Kijelentette, ha meggyőződnek arról, hogy a különadóból befolyt forrásokat értelmes célokra használják fel, akkor talán nem vétózzák meg azt. Az SaS ugyanis a kormány-ülésen ígéretet kapott arra, hogy a javaslat parlamenti tárgyalása során lehetőségük lesz érvényesíteni a vétójukat, amit a többi koalíciós párt tiszteletben fog tartani. Sulík és pártja élesen ellenzi az adóemeléseket, ugyanakkor nem zárkózott el attól, hogy az Egyesült Államok törekvésének megfelelően, az orosz olajat büntetővámmal illessék. „Ez egy olyan dolog, amiről beszélhetünk” – mondta azzal, hogy egyelőre erről a megoldásról sem tudja kijelenteni, hogy támogatná azt.
Matovič a kormányülés után arról beszélt, sikerült meggyőzniük az SaS-t arról, hogy „butaság” lenne a Slovnaft magyar tulajdonosainak átengedni a kérdéses közel 300 millió eurót. Ha ezt a cég az üzemanyagárakba vetítené át, akkor államilag szabályoznák ezeket a fogyasztói árakat, tette hozzá. „Ekkor a magyarországi úton fogunk haladni” – mondta Matovič arra utalva, hogy a magyar kormány hatósági árat szabott az üzemanyagok számára.
Ellenzéki bírálat
Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke arra figyelmeztetett, hogy Matovič javaslata egyetlen cent megtakarítást sem jelent az üzemanyagokon azoknak, akik gépjárművet használnak. „Igor Matovič folytatja az államkassza feltöltését az emberek pénzéből, akik a drágulás miatt kénytelenek egyre többet fizetni. Az állam a mai napig egymilliárd euróval nagyobb összegre tett szert az adókból, mint tervezte, épp azért, mert a drágulás miatt az emberek kénytelenek többet fizetni” – figyelmeztetett Pellegrini. „Ahelyett, hogy a benzin és a gáz-olaj árának a csökkentésére összpontosítana, ami az átlagembereket és a vállalkozókat is nyugtalanítja, a kormány újabb adóval rukkol elő” – mondta Jozef Hajko, a KDH gazdasági szakértője. Szerinte Matovič veszélybe sodorhatja az Oroszország ellen tervezett uniós olajembargóval kapcsolatban Szlovákiának felajánlott átmeneti kivételt is. „A pénzügyminiszter intézkedései olyan benyomást kelthetnek, hogy egy új adót akarnak kicsikarni a hazai finomítókból, közvetve arra ösztönözve őket, hogy tartsanak ki az orosz olaj felhasználása mellett. Ilyen légkörben nehezebb lesz az EU-tól átmeneti mentességet kérni az oroszországi szállítások folytatásához, vagy uniós támogatásért folyamodni a Slovnaft technológiájának az átállításához az orosztól eltérő kőolaj feldolgozására” – véli Hajko. A Szövetség elnöke, Forró Krisztián ugyanakkor nem tudott állást foglalni abban, hogy támogatják-e a Slovnaftra kivetendő külön-adót, vagy sem, mivel nem ismerik a részleteket. „Az azonban teljesen indokolt, hogy ha extra profitra tesz szert valaki, akkor valamiképpen próbálja segíteni azokat, akik arra rászorulnak” – tette hozzá.
Feszültség Budapesttel?
A Slovnaft a magyarországi Mol leányvállalata, amely azonban részben magyar állami tulajdonban van. Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter arra a kérdésünkre, hogy a magyar vállalat szlovákiai finomítójára kivetett különadó vajon nem okoz-e feszültséget Magyarország és Szlovákia között, azzal válaszolt, hogy elsősorban a szlovákiai érdekeket kell szem előtt tartaniuk. Majd azzal érvelt, hogy például az Egyesült Államok és Norvégia is megadóztatta azokat a vállalatokat, amelyek az olaj aktuális árából kifolyólag extra profitra tettek szert. „Meg vagyok győződve arról, nemzeti érdekünk, hogy az orosz olajjal és a Slovnafttal szembeni lépéseket megtegyük” – mondta Naď, aki szerint úgy tűnik, megállapodás van arról, hogy a különadó miatt nem növekszik az üzemanyagok ára. Ivan Korčok (SaS-jelölt) szlovák külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy tudomása szerint a Mol egy magánvállalat, így nem lát okot arra, hogy ez az ügy feszültséget keltsen Magyarország és Szlovákia között. „Szerintem a feszültség a kormánykoalíción belül keletkezik” – tette hozzá.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.