A reformnak több hátulütője is lehet

Azzal, hogy az államigazgatási szervekkel az összes ügyet egy helyen lehet intézni, kiküszöbölhetőek lesznek bizonyos duplicitások. Előfordult például, hogy a világos módszertani útmutatók ellenére a Pozsonyban kiállított vállalkozói engedély máshogyan nézett ki, mint a Kassán kiadott okmány. A tapasztalatok alapján bizonyos napokon az emberek jobban elárasztják a hivatalokat, s ennek megfelelően akkor több hivatalnoknak kellene munkában lennie – a statisztikai mutatók figyelembe vételével állítólag ezt jobban össze fogják hangolni. A minél professzionálisabb hozzáállást biztosítandó októbertől tanfolyamokat szerveznek a hivatalnokoknak.Az ESO-program egyik célja minimalizálni a polgár és a hivatalnok közvetlen kapcsolatát, a szakminiszter szerint így csökkenthető a korrupció mértéke. „Hasonló rendszer lesz, mint a bankban, ahol a polgár hitelkérelméről a jelenléte nélkül döntenek” – magyarázta. A változtatásnak akadnak kritikusai is. Az ombudsman szerint a polgárok elégedetlenek a közigazgatási szervek eljárásával, és a tapasztalt jogtiprások okát elsősorban abban látja, hogy a közigazgatás nem stabil. Egyfolytában hivatalok szűnnek meg és újak jönnek létre, nemcsak a polgárok, de gyakran az intézmények alkalmazottai sem tudják, az adott ügyben ki illetékes eljárni. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) nehezményezte, hogy a reform elfogadását nem előzte meg szélesebb társadalmi vita és átfogó hatástanulmány az esetleges pozitív és negatív következményekről. Az ellenzéki pártok – melyek a Dzurinda-kabinet idejében decentralizálták az állam- és közigazgatási rendszert – élesen bírálták a mostani integráló-centralizáló reformot. Szerintük az újonnan létrejövő járási hivatalok főnökei egyfajta helyi kormányzók lesznek, akik nemcsak az alkalmazottaik sorsáról dönthetnek, hanem konkrét esetekben befolyásolhatják az ügyvitelt, ha „segíteni akarnak” ismerőseiknek. Dušan Sloboda gazdasági elemző szerint a jelenlegi centralizáció igazi célját maga a kormányfő árulta el, amikor azt mondta: 79 járási hivatalt sokkal könnyebb irányítani, mint 700 különböző intézményt. Sloboda úgy véli, a körzeti hivatalok megszüntetésének csak akkor lenne értelme, ha megreformálnák az önkormányzatok rendszerét is, és végre létrehoznák a 16 természetes régiót. Kétséges, valóban eredményez-e megtakarítást a reform, hiszen egyetlen hivatalnok elbocsátását sem tervezik, ténylegesen egyetlen hivatalt sem számoltak fel, csak átnevezték őket részleggé, átfestve a táblákat. „Ráadásul az integráció nem érinti azokat az ügyeket, melyek miatt a polgárok a leggyakrabban járnak a hivatalokba – az ESO nem érinti a munkaügyi hivatalokat, a Szociális Biztosítót és az adóhivatalt” – nehezményezte Sloboda. (sza)