A „portás” is értékelheti a kisebbségi jelölteket

LAJOS P. JÁNOS

Óvatosan nyilatkoznak a nem magyar nemzetiségek lapunk által megszólított képviselői a kormány kisebbségi bizottsága felállításának új módjáról. Az előző kormány idején bevezetett választás ugyan megmarad, de a jelölteket, a jelöltek írásban leadott elképzeléseit a kisebbségi kormánybiztos által kinevezett, minisztériumok és más állami hivatalok által delegált tagokból álló „választási bizottság” értékeli majd.

Volt olyan jelenlegi bizottsági tag, aki azt kérte, inkább ne írjuk le a nevét. Ugyanakkor azt mondta, bizottsági tagként nem egyeztetett vele Mária Jedličková megbízott kisebbségi kormánybiztos, sem a biztosi hivatal más munkatársa.

Jelölnek, de nem értik

Azt Radoslav Jankovič, a horvát kisebbség képviselője is elismerte, hogy egyeztetés nem folyt, az új javaslattételi rendet is indokolatlannak tartja. „Sok olyan új eleme van a jelölésnek, amely bonyolítja a választást, s az előző választásnál nem volt. Szerintem a nemzetiségi szervezetek tudják, hogy kit jelöljenek, de ez a személyes véleményem” – mondta lapunknak Jankovič. A horvát szervezetek gyakorlatilag csak a létszámuknak megfelelő jelöltet – vagyis egy rendes és egy póttagot – jelölnek, mivel ernyőszervezetük összefogja az összes szlovákiai horvát szervezetet. „Nem tudom elképzelni, hogy más jelölt is legyen a miénken kívül, így nem tartok problémáktól – mondta Jankovič. – Azt azonban nem tudom, hogy mi szükség volt a módosításra.” A horvát kisebbségi szervezetek újra Jankovičot jelölik bizottsági tagnak.

Kritikus a kormánybiztos elképzelésével a ruszin kisebbség egyik bizottsági képviselője, Ján Lipinský is. „A ruszin szervezetek állítanak majd jelölteket, részt veszünk a választáson, alkalmazkodunk a kialakult helyzethez” – mondta lapunknak Lipinský. Azt ő sem érti, mi a kormánybiztos célja ezzel a rendszerrel. „Nem volt olyan érzésem, hogy a bizottságban inkompetens tagok ültek volna – jelentette ki a ruszin képviselő. – Nem értem, hogy a kisebbségi szervezetek által delegált jelöltnek miért kellene még további feltételeknek is megfelelnie.” A hivatal nem egyeztetett a kisebbségek képviselőivel, csak tájékoztatta őket az új feltételekről. A szervezeteknek június 12-ig kell jelölniük a tagokat. Az előkészületekre 12 napjuk volt, a felhívást ugyanis május 30-án tették közzé. Ez olyan civil szervezeteknél, amelyeknek nincs állandó alkalmazottjuk, meglehetősen szoros határidő. Mária Rybáková, az ukrán kisebbség képviselője nem kifogásolta a kormánybiztos elképzelését. „Én már pályáztam is, leadtam a munkákat – mondta lapunknak Rybáková. – Szerintem ez rendben van, jussanak be a megfelelő emberek, akik értenek ehhez a munkához.”

Ki mondja meg,

ki a szakember?

A kormányhivatal továbbra is azt állítja, nem változtattak a kisebbségi bizottság felállításának folyamatán. „Továbbra is a kisebbségi szervezetek jelölik és választják a tagokat” – hangsúlyozta Tatiana Kmecová, a kormányhivatal munkatársa. A jelöltekkel szemben támasztott kritériumokat viszont védelmébe veszi. „Ezeknek köszönhetően valódi szakemberek kerülhetnek a bizottságba, akik értik a kisebbségek igényeit és problémáit, így a bizottság munkája hatékonyabb lesz” – állítja. Arról a felhívás nem szól, hogy az úgynevezett választási bizottság tagjaival szemben milyen szakmai követelményeket érvényesítenek, a tagokat delegáló minisztériumok gyakorlatilag a portást is elküldhetik, feltéve, ha az nem pályázik a bizottsági tagságra, vagy nem áll rokonságban valamelyik jelölttel.