A parlament elfogadta a 2022-es állami költségvetést

A parlament kedd este nagy többséggel elfogadta Szlovákia jövő évi állami költségvetését. A jelenlevő 146 képviselőből 91-en szavazta igennel, 52-en szavaztak a költségvetési törvény ellen, 3-an pedig tartózkodtak. Míg az államháztartás, vagyis a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok bevételeit és kiadásait tartalmazó mérleg hiánya az előzetes számítások szerint idén a bruttó hazai termék (GDP) csaknem 8 százalékát teszi ki, a most elfogadott költségvetés jövőre 4,94 százalékos deficittel számol. Az Igor Matovič által vezetett pénzügyminisztérium ambiciózus elképzelései szerint az államháztartás GDP-arányos hiánya 2023-ra 2,7 százalékra esik vissza, 2024-re pedig a kiadásoknak már nem szabadna meghaladniuk a bevételek összegét. A felvázoltak alapján akár felelősnek is nevezhetnénk a pénzügy elképzeléseit, erről azonban a politikusoknak és a pénzügyi elemzőknek is megoszlik a véleménye.

Milliárdok az EU-tól

Az elfogadott büdzsé alapján az államháztartás bevételei jövőre 44,2, a kiadásai 49,4 milliárd euró körül mozognak majd, míg a központi költségvetésben csaknem 20 milliárd eurós bevételekkel és 25,4 milliárdos kiadásokkal számolnak, vagyis a deficit 5,5 milliárd euró körül mozog majd. A most elfogadott költségvetés már számol az uniós helyreállítási alapból származó forrásokkal is. A 2022 és 2024 közötti időszakban 4,59 milliárd euró érkezhet ebből az alapból, amelyből jövőre a legtöbb pénzt a zöld gazdaság (454 millió euró), az oktatásügy (323 millió euró) és az egészségügy (218 millió euró) támogatására fordítják.

Unalmas vita

A kaotikus járványügyi intézkedések miatt az ellenzék idén elsősorban a járvánnyal kapcsolatos témákat használja ki a kormány elleni harcra, és az elmúlt időszakban a kormánypártok is elsősorban ezek miatt rúgták össze a port, a jövő évi költségvetés vitája így gyakorlatilag érdektelenségbe fulladt. A vitában alig pár képviselő szólalt fel, Eduard Heger kormányfő így a költségvetésről szóló vita „történelmi gyorsaságú lebonyolításáért” gratulálhatott a pénzügyminiszternek. Míg Heger elsősorban azt emelte ki, hogy a pénzügy rendkívül felelős költségvetés állított össze, Marián Viskupič (SaS), a parlament pénzügyi bizottságának az elnöke a bőkezűségére hívta fel a figyelmet. „A központi költségvetés több mint 49 milliárd eurós kiadásai a jövő évi hazai össztermék csaknem 47 százalékát teszik ki” – mondta el Viskupič.

Nő az adóssághegy

Az ellenzék nem ért egyet Hegerrel. „Jövőre folytatódik az ország súlyos eladósítása. Míg a járvány idején Szlovákia az egyik legalacsonyabb támogatást nyújtotta a gazdasági szereplőknek, az adósság növekedési üteme szempontjából az élbolyban voltunk” – mondta el Ladislav Kamenický, az ellenzéki Smer parlamenti képviselője, volt pénzügyminiszter. Kamenický szerint Matovič a jövő évi költségvetést is a koalíciós partnerek zsarolására használta fel, azzal fenyegetve, hogy ha nem fogadják el az általa szorgalmazott reformokat, akkor a hiány az említett 4,94 százalék helyett csak 4,3 százalékos lehet, vagyis az egyes tárcák jelentős megszorításokra számíthatnak. „A költségvetési források az ország polgáraié, nem a pénzügyminiszteré, aki jelenleg az államkasszát a sajátjaként kezeli” – tette hozzá Kamenický. „Az ellenzéki képviselők között nincs olyan szakember, aki értene a költségvetéshez” – vágott vissza Heger Kamenickýnek.

Számvevőszéki aggályok

Az elkövetkező időszak költségvetési gazdálkodásával kapcsolatban azonban az Állami Számvevőszék (NKÚ) is aggályait fejezte ki. „Tény, hogy a jövő évi költségvetés a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos problémákat és az ezekkel kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi. Nem ártana azonban odafigyelni azokra a hosszabb ideje megoldatlan problémákra is, amelyek miatt veszélybe kerülhet az ország fenntartható fejlődése” – mondta el Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék elnöke. Szerinte ahhoz, hogy Szlovákia 2024-re kiegyenlített gazdálkodással zárja az évet, elengedhetetlen lesz a költségvetési gazdálkodásról szóló jogszabály módosítása, és a konszolidációs stratégia elfogadása.

Mitrík arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány nagy szerepet szán az uniós helyreállítási alapból származó forrásoknak, Szlovákia azonban az elmúlt években is katasztrofálisan teljesített az uniós források lehívásában. „Tavaly e tekintetben az utolsó helyre estünk vissza” – figyelmeztet Mitrík. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint egyelőre semmi látszatja a digitális közigazgatással kapcsolatban ígért megtakarításoknak sem. „A digitalizálásra ugyan hatalmas összegeket fordítottak, a hivatalnokok számának a csökkentésén azonban ez nem látszik meg. Épp ellenkezőleg, jövőre több mint 1600-zal nő az alkalmazottak száma az államigazgatásban” – figyelmeztet Mitrík. (mi, TASR)