A parlagfű is energiaforrás

Késhegyre menő küzdelem folyik minden évben a mezőgazdasági támogatások körül az Európai Unióban, mivel gabonából és élelmiszer-ipari alapanyagokból nagy a túltermelés.

Közben egyre kevesebb és drágább a kőolaj. Emiatt érdemes lenne megnövelni a „mezőipari” támogatást: megfelelő dotáció révén a jelenleginél nagyságrendekkel több repce termeszthető a huszonötök országaiban. Ugyanis a repce terméséből dízelolaj állítható elő, amely teherautók, kamionok, autóbuszok meghajtására használható. Bár már ma is működik ez a megoldás, a jövőben akár robbanásszerű fejlődésére is számítani lehet.

Napjainkban a biogázról esik a legtöbb szó, mivel ez valósítható meg a legkisebb beruházás révén. Ebben az esetben mindazok a növényi és állati szerves anyagok felhasználhatók, amelyek bomlásra képesek. Egyaránt alkalmas biogáz készítésére fű, fa, virág, de az istállók és a háztartások szennyvize is.

Érdekes módon az egyik legalkalmasabb nyersanyag a rendkívül gyorsan növő, napjaink félelmetes gyomnövénye, a parlagfű, amely épp hihetetlen szaporasága révén sok energiát képes szolgáltatni.

Biogáz termelésénél baktériumok segítségével metán, vagyis földgáz keletkezik, Ez felhasználható egyrészt erőművekben, másrészt járművek meghajtására.

Két negatív tulajdonságát azért el kell mondani: duplán termeli a széndioxidot. Először az alapanyag bomlásakor, másodszor pedig az elégetésnél jön létre. Tehát a biogáz valójában nem sokkal környezetkímélőbb a hagyományos üzemanyagnál. Egyetlen fő előnye a bomlási végtermék: nagyon jó minőségű komposzt marad utána. (o. e.)