A nyugdíjbiztosítási ügynök nem kérhet pénzt

Pozsony. A nyugdíj-biztosítási szerződést közvetítő ügynököknek a Pénzpiaci Felügyelet (UFT) által kiadott engedéllyel kell igazolniuk magukat – tájékoztatta lapunkat Ľubica Mádelová, a hivatal munkatársa. Az ügynökök 2005. január 1-jéig csak előszerződést köthetnek a biztosítottakkal, amit jövőre meg kell erősíteni. Egyes magánnyugdíjpénztárakkal azonban már a végleges szerződés is aláírható. „A most aláírt szerződés már végleges dokumentum, azonban csak január elsején lép hatályba” – mondta érdeklődésünkre Lucia Muthová, az Allianz Szlovák Nyugdíjpénztár szóvivője. A szociális minisztérium elfogadhatónak tartja az intézmény eljárását. „Abban az esetben, ha a nyugdíjpénztár képviselői csak január 1-je után láttamozzák, elfogadható az eljárás, mivel a szerződés csak jövőre lép életbe” – szögezte le az Új Szónak Martin Danko, a tárca szóvivője.

Ha most aláírja, az ügyfél már nem léphet át másik nyugdíjpénztárhoz. Az ügynök a szerződés aláírásakor nem kérheti semmilyen illeték kifizetését. „Aki pénzt kér az ügyféltől az aláíráskor, az biztosan szélhámos” – figyelmeztet Mádelová. Egy ügynök csak egy nyugdíjpénztár számára dolgozhat, tájékoztatást csak erről az intézményről és szolgáltatásairól adhat. A szakértők szerint érdemes a szerződés megkötése előtt érdeklődni több nyugdíjpénztár termékéről: elsősorban a kezelési költségek nagyságára kell figyelni, mivel ezek jelentősen csökkenthetik a befektetés hozamát. A kezelési költség maximum az éves befizetett összeg 0,07 százaléka lehet.

A szerződés aláírásakor választani kell az adott pénztár egyes nyugdíjalapjai közül is. A jogszabály három nyugdíjalap létrehozását teszi kötelezővé: a konzervatív, a kiegyensúlyozott és a progresszív alap különböző kockázat mellett eltérő éves hozamot biztosít. A törvény tartalmaz bizonyos megkötéseket is: 7 évvel a nyugdíjkorhatár előtt már csak a konzervatív alapot választhatják az ügyfelek, a progresszív alapot pedig csak azok, akiknek legalább 15 év van hátra a nyugdíjig. Ez utóbbi a befektetések akár 80 százalékát részvényekben tarthatja, ezért csak a legfiatalabb korosztálynak ajánlják. Ebben érhető el a legmagasabb növekedés, ám ez a befektetési forma jár a legnagyobb kockázattal is.

A szomszédos országok tapasztalata azt bizonyítja, hogy a nyugdíjalapok többsége az alacsonyabb haszonnal járó, de biztosabb befektetési formát, az állampapírokat részesíti előnyben. „Még Lengyelországban is, ahol a legjobban működik a részvénypiac, a rendelkezésre álló pénzt főleg állampapírokba fektetik” – állítja Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa.

Szlovákiában a nyugdíjpénztáraknak a befektetéseik legalább 30 százalékát értékpapírokban kell tartaniuk. (lpj)