A nők eleve alacsonyabb bérre számíthatnak

Szlovákiában a nők fizetése átlagban 20%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) kutatói arra a kérdésre próbálták megtalálni a választ: lehet-e a nők alacsonyabb fizetésének az oka az, hogy egy új munkahelyen eleve kevesebb kezdőbért kínálnak nekik, mint egy ugyanolyan szakmai tapasztalattal rendelkező férfinak?

Mínusz 200 euró

A SAV felmérésén 155, személyzeti osztályon dolgozó szakember vett részt. Két csoportba osztották őket, és három-három, regionális üzletmenedzseri posztra jelentkező személy önéletrajzát osztották ki nekik. Az önéletrajzok tartalma megegyezett, csupán a nevek voltak mások: az egyik csoport nők életrajzát kapta meg, a másik férfiakét. A szakembereknek – miután felállították a sorrendet a legalkalmasabb jelentkezőtől a legkevésbé alkalmasig – meg kellett határozniuk, mennyi kezdőfizetést kínálnának a legjobb jelöltnek, és mennyivel növelnék bérét az illetőnek a próbaidő lejárta után. 

Az eredmény nem túl meglepő: bár mindkét csoport ugyanolyan sorrendbe állította az önéletrajzokat, és ugyanazt a jelentkezőt ítélte meg a legjobbnak, a győztes nőnek mégis 200 euróval kevesebb fizetést ítélt meg, mint az ugyanolyan szakmai tapasztalattal bíró, ugyancsak első helyen végzett férfi jelentkezőnek. Épp a ranglista első helyezettjei között volt tapasztalható a legnagyobb eltérés, a nőnek 15%-kal kevesebb bért ajánlottak, mint a férfinak. A próbaidő lejárta után ez 13%-ra csökkent volna.

A szakemberek tehát nem ódzkodtak attól, hogy az első három hónap letelte után növeljék a nők bérét, de fizetésük még így sem érte volna el azt, amit férfi kollégájuk kapott volna.

„Az, hogy a cégek nemi alapon diszkriminálják a nőket álláskereséskor, magyarázatot ad arra, miért keresnek a nők kevesebbet a férfiaknál”

– állapították meg a vizsgálat készítői.

Kellemetlen meglepetés

A kísérlet során egy nem várt jelenségre is felfigyeltek. Amikor részletesebben megvizsgálták, kinek mekkora kezdőfizetést határoztak meg a szakemberek, kiderült, hogy a nők a férfi jelentkezőknek 210 euróval magasabb bért javasoltak, mint a nőknek. Úgy tűnik, hogy a kezdőfizetés összegét nemcsak a munkavállaló, hanem az önéletrajzát elbíráló személy neme is befolyásolja. Ez azért fontos, mert ezekben a pozíciókban általában nők dolgoznak.

Magdalena Adamus, a kutatás egyik vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, nehéz megmagyarázni a diszkrimináció okát. „Minket is érdekelt, hogy miért van ez így. Éppen ezért a kísérletben részt vevőknél rákérdeztünk arra, egyenértékűnek tartják-e a női és férfi alkalmazottakat, valamint hogy a nők szerintük el tudják-e látni ugyanazokat a szakmai feladatokat, mint a férfiak. A válaszokból azonban nem érződött diszkrimináció. Mit jelent mindez?

A személyzeti osztályok női dolgozói előítéletektől függetlenül kínálnak a női alkalmazottaknak kevesebb kezdőfizetést. Nem is tudatosítják, hogy diszkriminálnak. Mivel ez egy rejtett jelenség, ezért megmagyarázni is nehéz”

– részletezi Adamus. Mint mondja, a fizetések közötti különbségeket okozhatják a társadalmi normák, de az a tény is, hogy a nők kevesebb pénzért is hajlandók dolgozni. „A személyzeti osztályok dolgozói is tisztában vannak az általánosan ismert ténnyel, amely szerint a nők kevesebb fizetést is elfogadnak. Ebben az esetben csak az a kérdés, hogy vajon ez miért csak a női személyzetiseknek fontos, hiszen kutatásunkban a férfiak ugyanakkora bért kínáltak mind a női, mind a férfi jelöltnek” – mondja Adamus. Hozzátette, hogy mivel a személyzeti osztály női dolgozói maguk is kevesebbet keresnek, az is elképzelhető, hogy ehhez viszonyítva szabják meg az ajánlataikat. 

Nő marad, férfi megy

A SAV egy másik kísérletben arra kereste a választ, mi alapján döntik el a cégek, kinek adnak felmondást, ha két egyforma tapasztalattal rendelkező női és férfi alkalmazott egyikétől kell megválniuk. Az eredmények meglepők: ebben az esetben azokat a férfiakat bocsátották el, akik többet hiányoztak a munkahelyükről.

„Vitathatatlan, hogy eltérő normák léteznek a férfiak és a nők számára: a nőknél elfogadott, hogy a családi és háztartási kötelezettségeik miatt rugalmasabb a munkaidejük, beleértve a gyakoribb hiányzásokat, viszont férfiaknál az ilyen szabadságot nem nézik el a feletteseik”

– állapítja meg a kutatás. Ez azért is figyelemreméltó, mivel azon férfiak, akik érzékelik, hogy mind gazdaságilag, mind szociálisan ráfizethetnek arra, hogy esetenként előnyben részesítik családjukat vagy egészségüket, nem lesznek képeseket támogatni az otthoni kötelességek egyenlő elosztását. Ez pedig a nők nagyobb leterheléséhez és a lassúbb szakmai előrelépésükhöz vezet.