A népnek sem kell a mečiari amnesztia

Pozsony. Az embereknek sem kellenek Mečiar amnesztiái, közel kétharmaduk szerint el kellene őket törölni – derül ki egy új felmérésből.

A felmérést a Focus ügynökség készítette, az eredmények szerint pedig a válaszadók 32 százaléka egyértelműen a mečiari amnesztiák eltörlése mellett foglalt állást, további 31 százalékuk pedig inkább az eltörlés mellett van. Az eltörlést a megkérdezettek nyolc százaléka egyértelműen ellenzi, 12 százalék pedig hajlik arra, hogy az amnesztiáknak érvényben kellene maradniuk. Magas, 17 százalékos volt azoknak az aránya, akik nem tudták, mit kellene tenni az ellentmondásos, Mečiar-féle rendeletekkel.

Martin Slosiarik, az ügynökség elemzője szerint az adatokból kiderül, az idősebb válaszadói csoportokban a válaszadók kétharmada támogatja az amnesztiák eltörlését, és még a legfiatalabb csoportban is a megkérdezettek több mint fele vélekedik így. Ebben a csoportban ugyanakkor a legmagasabb azok aránya, akik nem tudnak véleményt mondani a kérdésben: csaknem harmaduk. Az is kiderült, hogy minél magasabb a válaszadók iskolai végzettsége, annál jobban támogatják az amnesztiák eltörlését alkotmánytörvény által. A főiskolát végzettek több mint háromnegyede gondolja ezt helyesnek.

Pártok szerinti bontásban vizsgálva az eredményeket elmondható, hogy minden párt szimpatizánsai többségükben az eltörlés mellett foglalnak állást. Az SaS, az OĽaNO és a parlamenten kívüli KDH szimpatizánsai közül kardoskodnak a legtöbben az amnesztiák eltörlése mellett, ezekben a csoportokban bőven 70 százalék felett van az igenek aránya. A Sme rodina választói, a bizonytalan szavazók és a Híd szavazói körében közel kétharmados az eltörlést helyeslők aránya. A legkevesebb igen a Smer táborában született, itt a legnagyobb, 26 százalékos az eltörlést ellenzők aránya is – a második helyen ebben a tekintetben a Híd-szavazók állnak 24 százalékkal, a harmadikon pedig Boris Kollár pártja 23 százalékkal.

A mečiari amnesztiák eltörléséről nem csak a lakosság véleménye egyértelmű. Idén januárban 26 ismert jogász és jogtudós emelte fel szavát, részletes elemzésben érveltek amellett, hogy mindez jogi szempontból lehetséges, sőt, kötelesség lenne. Később csatlakozott hozzájuk több tucat közéleti személyiség, egyetemi oktatók, pszichológusok, vállalkozók, színészek és sportolók is.

A mečiari éra legsötétebb momentuma, ifj. Michal Kováč, az akkori államfő fiának elrablása, valamint az ezzel összefüggő Remiáš-gyilkosság – ezek kivizsgálását akadályozták meg az amnesztiák – egy új szlovák játékfilmet is inspirált, mely most került a mozikba. Az Únos (Emberrablás) című filmet Marianna Čengel Solčanská jegyzi, célja pedig, hogy bemutassa a kort, annak nyomasztó légkörét és a körülményeket, melyek a történtekhez vezettek – az alkotók ugyan nem nevezik néven a történet főszereplőit, ám mindenki számára világos lesz, miről készült a kordokumentum. Čengel Solčanská a Denník N-nek azt mondta, a film arról szól, hogy az emberi élet többet ér, mint az állam vagy egy ideológia. „Hogy egy egyén meggyilkolása, ha az államhatalom követi el, ugyanolyan tragédia az egész országnak, mint mikor az államhatalom a polgárok egy csoportjának meglincselését határozza el” – jelentette ki.

A filmet látta már Anna Remiášová, Róbert Remiáš anyja is. Fiának minden bizonnyal azért kellett meghalnia, mert túl sokat tudott ifj. Michal Kováč elrablásáról és arról, ki áll a háttérben. Remiášová szerint a filmet főleg a fiataloknak kell megnézniük, mivel ők a történtek idején még kicsik voltak, nem is igazán tudják, miről van szó. „Az idősebbek pedig elfelejtették, emlékeztetni kell őket” – tette hozzá.