A nagyhalak szabadon úszkálnak

A TIS a Specializált Büntetőbíróság korrupciós ügyekben született 250 jogerős ítéletét elemezte a 2014–2017-es időszakból. 2012 óta a szervezet szerint mindössze hat választott tisztségviselőt ítéltek el korrupciós ügy miatt, s közülük is csak egyetlenegy volt polgármester, a többiek kisközségek önkormányzati képviselői. „Rossz hír az is, hogy 2016-ban mindössze 55 ügyet zártak le jogerősen a bíróságok, 67 vádlottal, ami az elmúlt öt évben a legkevesebb” – közölte a szervezet. 2017 első fél évében 41 lezárt ügy volt. Jó hír azonban, hogy a 2011–2014-es időszakhoz képest az elmúlt három évben megháromszorozódott azon lezárt esetek száma, ahol a kenőpénz ezer eurónál magasabb volt, tehát a hatóságok már a komolyabb esetekre is lecsapnak. Emellett csökkent a kis korrupciós ügyek aránya: míg a 2011–2014-es időszakban az ítéletek fele 20 euró alatti kenőpénzekkel kapcsolatos ügyekben született, az elmúlt három évben már csak az ügyek negyede ilyen. 
 
Az igazán nagyhalak azonban továbbra is érinthetetlenek. Gabriel Šípoš, a TIS vezetője szerint a legmagasabb választott tisztséget betöltő, korrupcióért elítélt köztisztviselő Csaca (Čadca) volt polgármestere, Jozef Pohanenčík, aki még 2005-ben követett el bűncselekményt. „Továbbra is úgy gondolom, hogy a rendőrségnek és az ügyészségeknek meg van kötve a keze, nem eredhetnek bárki nyomába, különösen nem, ha magas rangú politikusokról van szó” – magyarázta Šípoš. Példaként az úgynevezett faliújságtender ügyét hozta fel, melyben ugyan első fokon elítéltek két volt SNS-es minisztert, Igor Štefanovot és Marian Janušeket, ám az ügyet a hatóságok nem vitték végig – ugyanis nem tárták fel a korrupciót, a tárcavezetőket kizárólag köztisztviselői hatalommal való visszaélés, és közbeszerzési machináció miatt ítélték el. „Az ügy tulajdonképpen most arról szól, hogy rosszul írták ki a tendert, rossz ajánlatot választottak, és rosszul költötték el a pénzt. Ám hiányzik a történet vége: ki rendelte mindezt meg” – magyarázta hozzátéve, azokat a vállalkozókat, akik ezen megszedhették magukat, senki sem büntette meg – sőt, azokat sem, akik a csúcspolitikából vélhetően az ügy mögött álltak. 
 
A TIS felmérése szerint a nyilvánosság elsősorban a bírók hibájának tartja a korrupció nem megfelelő büntetését, ám ez a gyakorlatban nem így van, inkább a rendőrség és az ügyészség passzivitásának köszönhető a helyzet. A bíróságok ugyanis a vádemelésig jutó esetek 94 százalékában hoznak elmarasztaló ítéletet, és az elmúlt három évben nem született nagy volumenű, vagy politikailag érzékeny ügyben felmentő ítélet.